Mateo Kovacic: A BL trófeahalmozója, aki csak most lendülne bele

Bár látszólag már így is elért a futballvilág csúcsára, Mateo Kovacic jelentős mérföldköveket igyekszik kipipálni 2021-ben. Májusban első alkalommal vállalhatott tevékeny részt együttese Bajnokok Ligája-győzelméből, az aktuális idényben pedig azért küzd, hogy végre megkerülhetetlen tagja legyen egy igazi topcsapatnak. Szezonkezdete alapján úgy tűnhet, a legjobb úton jár a célja eléréséhez.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Ha Mateo Kovacic évtizedek múlva unokáinak fogja mutogatni impozáns éremkollekcióját, senki nem hibáztathatja majd a gyerkőcöket, ha abban a tudatban nőnek fel, hogy a papa korának egyik legnagyobb focistája volt. Akármilyen hihetetlennek tűnik, a horvát középpályásnál a Bajnokok Ligája modernkori történelmében mindössze egy játékos, egy bizonyos Cristiano Ronaldo emelhette fel több alkalommal a nagyfülű trófeát, ráadásul tagja volt a 2018-ban vb-döntőig menetelő horvát válogatottnak is – még a legnagyobbak közül is sokan boldogan tudnának magukénak egy hasonló sikerlistát.

Pedig közelebb járnánk az igazsághoz, ha úgy fogalmaznánk, a linzi születésű játékos mindig jókor volt jó helyen, és úgy jutott a többség számára elképzelhetetlen magaslatokba, hogy közben edzői rendre csak perememberként, esetleg stabil csereopcióként számítottak rá.

A párját ritkító önéletrajz mögött egyéni szinten jóval kevésbé sikeres évek állnak. Milánói kék-fekete berobbanását követően Madridban a magától értetődő párhuzamok okán sokan a harminchoz közelítő Luka Modric hosszú távú örökösét látták benne (ha tudták volna, mennyi volt még az azóta aranylabdás zseniben…), azonban Kovacic megugorhatatlan akadállyal találta szembe magát: honfitársa, Toni Kroos és Casemiro az elmúlt évtizedek egyik legkiválóbb középpályás trióját alkották Spanyolországban töltött évei során, így jóformán esélye sem volt, hogy a beugróénál prominensebb szerepet harcoljon ki magának a Santiago Bernabéuban.

 

 

Ezt felismerve az angol fővárosba vezetett Kovacic útja, ahol Maurizio Sarri látványos focival kecsegtető Chelsea-jében mutathatta meg magát. Azonban amennyire jó párosításnak tűnt a technikás középpályás és az olasz mester vonzó játékfilozófiája, a valóságban annyira rosszul passzolt egymáshoz a bankárból lett edző elképzelése és kölcsönjátékosa. Sarri rövid PL-kalandja alatt a pálya tengelyében a hatos Jorginho és a jobb oldali nyolcas Kanté helye megkérdőjelezhetetlen volt, azonban a bal oldali, támadó szellemű „Hamsík-szerepkörre” nehezen találta az emberét. Kovacic többnyire csak szenvedett Sarri edzősködése alatt, látványosan komfortzónán kívüli volt számára a vonalak közötti játék, ráadásul a megszokottnál sokkal többet kellett a támadóharmadban operálnia, ami kihangsúlyozta egyik legnagyobb hiányosságát. Ugyanis hiába nagyszerű nyomás alatt, a vonalak között képtelen megtalálni a labda nélkül a réseket, amikor pedig a tizenhatos előterében találja magát, az utolsó passzai hagyják sokszor cserben – első szezonját jól illusztrálja, hogy többnyire Ross Barkley-val birkóztak a kezdőcsapatba kerülésért, Sarri pedig már-már komikus rendszerességgel cserélgette a posztriválisokat a 60. perc magasságában, miután egyikük se tudott huzamosabban jól teljesíteni.

Hogy ez a teljesítmény önmagában meggyőzte volna-e Marina Granovskaiát, sose tudjuk meg, de a klubbal szemben életbe lépő átigazolási tilalom miatt 2019 nyarán véglegesítették Kovacic kölcsönszerződését, Frank Lampard eleinte használt 4-2-3-1-es játékrendszerében pedig egy egészen más játékost láthatott a Stamford Bridge közönsége. Az immáron a double pivot egyik tagjaként szereplő játékos sokkal mélyebben vehette fel a labdákat, így pedig két szempontból is kulcsszerepet töltött be a londoni gárdában. Az agresszíven letámadó együttesek ellen extrém presszing-rezisztenciájával nyújtott megbízható passzopciót társainak, kiemelkedő labdacipelő készsége pedig a gyors támadó átmenetek során és esetenként a mélyebb blokkban tömörülő védelmek ellen is hatékony fegyvernek bizonyult. Hogy mennyire látványos volt a fejlődés, semmi nem bizonyítja jobban annál, minthogy a horvátot második londoni idénye végén az év játékosának választották a klubnál.

 

 


(X) Fogadj kötésben és vigyél haza akár 30%-kal megnövelt nyereményt!


 

Hiába azonban a hatalmas ugrás, erényei mellett Kovacic hiányosságai is alaposan kiütköztek a fiatal angol menedzser időszaka alatt. Az egyébként is nagyon nyitott Lampard-gárda középpályája gyakran átjáróházként működött, amiben a „friss igazolásnak” is alaposan benne volt a keze – bár Kovacic jól szerelő játékosnak tekinthető, helyezkedése bőven hagy kívánnivalót maga után, a büntetőterület környékére második hullámban érkező embereit pedig jószerivel képtelen lekövetni, mivel egyáltalán nem érzékeli a háta mögött leselkedő veszélyt. Nem csoda, hogy az évek során egy több sérüléssel bajlódó Kanté hiányában, Kovacic-csal (és az ilyen téren szintén nagyon súlyos korlátokkal küzdő Jorginhóval) folyamatosan pengeélen táncolt a Chelsea védelme.

A Lampard-korszak végnapjaiban épp a középpályás védekezés teljes hiánya szolgáltatta a kritikák zömének alapját, és pont itt érte el egyik napról a másikra a legnagyobb fejlődést Thomas Tuchel stábja. A német háromvédős, végtelenül kompakt rendszerében a „dupla hatos” tagjainak csak egy kisebb területet kell lefedniük, amivel a Párizsból érkező tréner elérte, hogy a fővárosiak védekezése a kettő helyett futó Kanté nélkül is megálljon a lábán. Ez azonban nem jelentette azt, hogy ne a francia maradt volna a „Kékek” legfontosabb labdarúgója a pálya tengelyében, a világbajnok futballista lendületes játékát és előretöréseit pedig sokkal jobban kiegészíti a friss Eb-győztes Jorginho rövid, egy-két érintős passzokon alapuló stílusa, mint a labdacipelésre alapozó horváté.

 

 

Az idei szezonnak lassan a harmadához érve a Chelsea úgy vezeti a Premier League tabelláját, hogy Tuchel ilyen-olyan okokból gyakorlatilag alig tudott egy bejáratott „gálakezdőt” kialakítani, és ennek megfelelően folyamatosan hatalmas a verseny a szabad helyekért a BL-címvédő igencsak bő keretében. Kovacic az egyike azoknak, akik azonnal éltek a felkínálkozó lehetőséggel: eddig kiosztott öt gólpasszával nemcsak, hogy élete legjobb szezonkezdését produkálta, de ezzel már most több találatot készített elő, mint topligás karrierje során bármelyik teljes idényben. Az Aston Villa elleni asszisztja ráadásul joggal pályázhatna a gólpasszok képzeletbeli Puskás-díjára: először a saját térfele közepén vett le két ellenfelet cseleivel, majd a védelem mögé kanyarintott egy közel 50 méteres indítást Romelu Lukaku irányába, aki higgadtan befejezte az akciót. Hasonló remekbeszabott hosszú kiugratással szolgálta ki néhány hete a Norwich City lesimázása során Callum Hudson-Odoit is – ezek olyan labdák, amik korábban hiányoztak a játékából, és amelyek nélkülözhetetlenek lennének, amennyiben hosszú távon is meg szeretné tartani helyét kezdőcsapatban.

Mateo Kovacic – személyes véleményem szerint – az angol bajnokság egyik legszórakoztatóbb középpályása.

Bármeddig el lehetne nézni, ahogy szinte erőlködés nélkül lépi le a rárontó ellenfeleket elegáns testcseleivel és erőteljes megindulásaival, azonban a két tizenhatos egyikénél sem képes olyan extrára, ami kihagyhatatlanná tenné Tuchel számára. Ráadásul a hasonló erényeket csillogtató Ruben Loftus-Cheek váratlan feltámadásával már a profilja sem számít egyedinek a Chelsea középpályáján – ennek ellenére biztosak lehetünk benne, hogy a többfrontos terhelés mellett szinte minden héten találkozni fogunk valamikor a horvát nevével a londoniak kezdőiben. Talán épp nem tud eleget mutatni ahhoz, hogy végre csapatának megkerülhetetlen kulcsemberévé váljon, de ha Tuchelék idén is komoly trófeával tudják zárni az idényt, már senki nem vádolhatja azzal Kovacicot, hogy csak jókor volt jó helyen. Furcsa mód pedig személyes szinten már ez is előrelépés egy olyan játékosnak, aki szinte mindent megnyert.

 

Melyik együttes nyeri meg a Premier League 2021/2022-es kiírását?

1,73 – Manchester City

3,50 – Chelsea

6,00 – Liverpool

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Anglia/Premier Liga/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a Premier League piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

Írj hozzászólást