A sporttörténelem legfurcsább szabályai (IV. rész)

Sorozatunkban minden idők legfurcsább, mi több esetenként néha kifejezetten bizarr sportszabályait vesszük sorra. Érdemes tehát velünk tartani eme megbotránkoztató és egyben szórakoztató – groteszk – úton.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

A blokkolt büntető

Mennyire kell kétségbeesettnek lennünk ahhoz, hogy megpróbáljunk egy büntetőt blokkolni? Aki valaha kosarazott – bármilyen szabályrendszerben –, az tudja, hogy a büntetődobás közben tilos a védekezés. A dobó játékos beáll a büntetővonal mögé, és amíg a labdája nem érinti a gyűrűt, a játékosok nem léphetnek be a kijelölt zónába. Ez mind szép és jó, de ha az alternatíva egy biztos vereség, a kreatív szabályértelmezés utat tör. Így történt ez a 2008-as SEC tornán is, ahol a Kentucky egyetem csapata a Georgiával játszott.

Már csak 1.2 másodperc van hátra a meccsből, a Georgia egy ponttal vezet, és éppen büntetőhöz készülődik. Ilyen helyzetekben gyakori, hogy a dobást elvégző csapat, az első büntető sorsától függetlenül szándékosan kihagyja a másodikat. Ha kevés idő van hátra, ezzel gyakorlatilag le lehet pörgetni az órát, hiszen ahogy a labda hozzáér a gyűrűhöz, azt azonnal el kell indítani. A Georgia bedobta az első büntetőt, Billy Gillespie, a Kentucky edzője pedig pontosan tudta, hogy mi következhet.

Ahogy már tisztáztuk, ha a Georgia játékosa gyűrűt talál a második büntetőjével – ami egy kosarasnak meglehetősen egyszerű feladat –, a meccsnek gyakorlatilag vége. Mi történik azonban, ha Gillespie arra kéri az egyik játékosát, hogy az „goaltending” szabálytalanságot kövessen el? Mi van, ha nemes egyszerűséggel belép valaki, és elüti a labdát, mielőtt az érintené a gyűrűt? A válasz természetesen az, hogy megbüntetik a vétkes csapatot, a büntetés viszont ebben a specifikus helyzetben azt jelentheti, hogy a győzelmi esélyeik – minimálisan bár, de – növekedhetnek.

 

 

A 9.15.3-as szabály ugyanis kimondja, ha büntetődobásnál történik goaltending szabálytalanság, az automatikus pont után technikai büntető következik, amelynél, ellentétben a normál büntetővel, a gyűrűt érintő, de kimaradó dobás után sem indul el az óra. Így Gillespie úgy gondolkodott, hogy ha a Georgia játékos kihagyja a technikai büntetőt, csapatának még megmarad a teljes 1.2 másodperc az egyenlítést jelentő triplára. Az, hogy a Georgia végül mindkét büntetőt értékesítette, nem veszi el Gillespie húzásának értékét, amiről azóta is beszélnek az NCAA berkein belül.

 

A baseball hőskorának arcpirító szabálytalanságai

Aki látta a meglehetősen alulértékelt, 1998-as Basebolondok című filmet, talán emlékszik azokra a jelenetekre, amikor a mérkőzések közben a játékosok azzal próbálkoztak, hogy megzavarják a dobót. A cél szentesítette a nem éppen sportszerű, sőt esetenként kifejezetten ízléstelen eszközöket, de mi lenne, ha azt mondanám, valami hasonló megtörtént a való életben is, sőt, egyenesen az amerikaiak kedvenc sportligájában, a Major League Baseballban (MLB)? Mielőtt megvitatjuk, hogy milyen cselekedetek hozták meg a szükségességét, nézzük meg a végül 1950-es években lefektetett 6.04-es cikkely szövegezését. „A mezőnyjátékosnak tilos ellenfele látómezejébe lépni azzal a céllal, hogy szándékosan sportszerűtlen viselkedésével elvonja a figyelmét.” De vajon mi vezethetett ide?

Kezdjük a történet felgöngyölítését 1950. augusztus 9-én, hiszen abban mindenki egyetért, hogy ezen a napon kezdtek igazán elfajulni a dolgok. A „trash talk”, azaz az ellenfél verbális “piszkálása” a sportág hajnalától jelen volt, de a játékosok ritkán léptek át bizonyos határokat. Nem úgy azon az augusztusi vasárnapon. A New York Giants ellenfele a Boston Braves csapata volt, és ha bármit tudunk a két város közötti rivalizálásról, talán egyből értelmet is nyer, ami következett. Történt, hogy a meccsen a Boston egyik bázisfutója, Bob Elliot éppen akcióba lendült volna, de az egyik bíró rossz helyen állt, kissé kitakarva az ütőt. Elliot megkérte, hogy kicsit húzódjon arrébb, amit, ésszerű kérés lévén, a spori örömmel teljesített is. A játékos szerencsétlenségére azonban a Giants egyik játékosa, az egyébként „Rosszcsont” becenevet viselő Eddie Stanky is szem- és fültanúja volt az eseményeknek, és – nevét nem meghazudtolva – azonnal ihletet is kapott.

 

 


(X) Válaszolj helyesen a napi kérdésekre és gyűjtsd össze ingyenes fogadásaidat az ingyenesen játszható Nyerő Széria tippjátékkal.


 

Meglehetősen egyszerű tervvel rukkolt elő – beállt ugyanoda, ahol korábban a bíró állt, és agresszív karkörzésbe kezdett. A furcsálló tekintetek ellenére a Boston játékosai nem jöttek zavarba, és megnyerték a meccset, Eddie azonban saját sportján belül talált új hobbira. A két nappal későbbi, Philadelphia Phillies elleni meccsen már terpeszugrásokkal operált, ami – talán nem meglepő módon – tömegverekedésbe torkollott. A helyi beszámolók szerint a rendőrségnek is ki kellett mennie, a liga pedig gyorsan meghozta a fenti szabályt, elrontva ezzel Stanky szórakozását.

A játékos egyébként nem csak erről marad emlékezetes. Amellett, hogy a liga egyik legjobbjának számított a posztján, korábbi gárdájában ő állt ki elsőként az úttörő csapattárs, a szenzációs Jackie Robinson mellett, amikor egy meccs közbeni inzultálásnál visszakiabált az ellenfélnek. Ez a jelenet szerepel „A 42-es” című filmben is, amely Robinsonnak, az MLB első színes bőrű sportolójának életútját mutatja be.

 

Blokkolt mezőnygólok? Hogy micsoda?

Az NFL-ben létezik egy szabály, amely megtiltja, hogy egy kapuvas előtt álló játékos bármilyen módon megakadályozza a labda oszlopok között történő áthaladását. Aki látott már NFL-meccset, és látja maga előtt a 10 méter magas kapuvasat, amelynek legalsó keresztvasa is három méter magasan van, valószínűleg felteszi magának a kérdést, mi szükség van erre a kitételre, vajon milyen gyakran történt ez meg, hogy külön szabályozni kelljen? Nos, a válasz az, hogy egyetlen egyszer sem, de már a szándék is elég volt ahhoz, hogy a szabály megszülessen. Az egész a Kansas City Chiefs csapatával kezdődött, akik az 1969-es drafton kiválasztották Morris Stroudot, a Clark Egyetem kosárlabda játékosát. A 208 centis center nem számított rossz egyetemi kosárlabdázónak, de vajmi kevés futball tapasztalattal rendelkezdett, ám ez egyáltalán nem zavarta Hank Stramet, a csapat edzőjét.

 

 

Stroud főleg tight end pozicióban játszott, egyébként nem is rosszul, de Stram egy idő után elkezdte felküldeni őt a speciális egységekkel is, mezőnygól szituációkban. Az instrukció egyszerű volt, valahányszor az ellenfél mezőnygól kísérletre szánta el magát, Stroudnak a saját kapuvasánál kellett várakoznia, hogy aztán felugorva próbálja meg kiütni a labdát, mielőtt az áthaladt a póznák között. Stroud soha nem járt sikerrel, de az NFL – megelőzve a későbbi vitákat – inkább bevezette a fenti kitételt, amelyet egyébként ma mindenki „Stroud-szabályként” emleget, ezzel is emléket állítva a 2016-ban elhunyt korábbi játékosnak, aki később edzőként is szép karriert futott be.

Sorozatunk következő részében visszaemlékezünk egy szándékos, olimpiai aranyat érő esésre, megtudjuk, hogy milyen következményei vannak, ha sikeresen átverünk egy NFL-bírót, és azt is megnézzük, mit mond a szabálykönyv a cipő nélküli kosarazásról.

 

A sorozat további részei:

A sporttörténelem legfurcsább szabályai – I. rész

A sporttörténelem legfurcsább szabályai – II. rész

A sporttörténelem legfurcsább szabályai – III. rész

 

Anglia – Magyarország: 20-as odds új játékosoknak, megemelt oddsok, exkluzív piacok

 

Melyik csapat nyeri az MLB 2021-es szezonját?

3,50 – Los Angeles Dodgers

5,00 – Houston Astros

5,75 – Tampa Bay Rays

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Baseball/MLB/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj amerikai sportokra az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

Írj hozzászólást