Group of five-ból lehetetlen, avagy minden, ami rossz a rendszerrel

Megérkezett az FBS idei első playoff-rangsora, és ahogy az elmúlt években megszokhattuk, ezúttal is hatalmas vitákat generált, elsősorban a Cincinnati Bearcats hatodik helyezése miatt. Rengeteg érv és ellenérv hangzott el mindkét oldalon, nézzük meg, kinek van igaza, és hogyan lehetne megoldani a group of five csapatok problémáját.


(X) REGISZTRÁLJ A BÜNTETŐN KERESZTÜL AZ UNIBETRE, ÉS BEFIZETÉSI BÓNUSZOD MELLÉ 10 EZER FT INGYENES FOGADÁST IS KAPSZ AJÁNDÉKBA!  


 

A bizottság első playoff-rangsorának legnagyobb vesztese egyértelműen a Cincinnati, akik első group of five csapatként jutottak el az AP-rangsor első négy helyének egyikére, így joggal reménykedhettek abban, hogy ezt itt is értékelni fogják. Nos, nem így történt, sőt, a jelen pillanatban hatodik pozíciót elfoglaló csapat számára szinte lehetetlen küldetésnek tűnik, hogy a szezon végén ott legyenek a rájátszást érő helyek valamelyikén, ugyanis a hátralévő két legerősebb ellenfelük, az SMU és a Houston nincs rangsorolva. A bizottság a döntését azzal indokolta, hogy a Cincinnati csak a 10. helyen álló Notre Dame-et tudta legyőzni a rangsorolt csapatok közül, és a Navy-Tulane páros ellen nyögvenyelős meccset játszottak. Ez az érvelés azonban több sebből is vérzik.

 

Az idei első playoff-rangsor (Forrás: collegefootballplayoff.com)


 

KETTŐS MÉRCE

Kezdjük mindjárt azzal, hogy három olyan csapat is megelőzi őket, akiknek idén már van vereségük. Az Alabama esetében még ez talán el is fogadható, mert a Texas A&M elleni kisiklásukon kívül elképesztően domináns játékot mutattak be, és egyértelműen az ország négy legjobb csapata között vannak, az Oregon és az Ohio State előrébb rangsorolása azonban már bőven vet fel kérdéseket. A jelenleg negyedik helyet elfoglaló Ducks két top25-ös győzelemmel áll, ebből az egyik pont az ötödik helyen álló Buckeyes ellen, a másik pedig a 23. Fresno State ellen jött össze, ami önmagában szép és jó, csakhogy van egy hosszabbításos vereségük a nem rangsorolt Stanford ellen, amiről mintha nem vett volna tudomást a bizottság. Az Ohio State az előbb említett Oregon elleni vereséget leszámítva minden ellenfelét legyőzte, de ezek közül egyedül a Minnesota szerepel az ország legjobb 25 csapata között, és ők is csak a 20. helyet csípték meg, szóval elég nehéz ezt a Cincinnatiénél jobb teljesítményként értékelni.

Persze az világos, hogy a bizottság nemcsak az eredmények alapján dönt, hanem az úgynevezett stíluspontokat is figyelembe veszi, azonban ez alapján sem feltétlen kellene hátrányba kerülnie a Bearcatsnek. Már csak azért sem, mert az előttük álló csapatok többségének, még a veretleneknek is, volt olyan győzelme nem rangsorolt ellenfelekkel szemben, amit csak nagy nehézségek árán tudtak megszerezni. A Michigan State a Nebraskával és az Indianával szenvedett meg nagyon, az Oregon a Stanford elleni vereségen kívül a California ellen sem volt éppen meggyőző, míg az Ohio State az éppen teljesen széteső Penn State ellen játszott egy szorosabb meccset.

 

 


 

A MECCSEKET NEM PAPÍRON JÁTSSZÁK

Hatalmas közhely ugyan, de a Cincinnati (és a többi group of five csapat) kapcsán joggal merülhet fel ez a gondolat. Gyakran merül fel ugyanis az az érv, hogy lehet, az eredmények és a stíluspontok megvannak, de a keretük egyértelműen gyengébb, mint az öt nagy konferencia élmenőinek, szóval úgyis teljesen esélytelenek lennének a rájátszásban (nem mintha ez az elmúlt években nagyon zavarta volna a bizottságot, amikor a Notre Dame-ot az első négy hely valamelyikére tették). Most abba ne menjünk bele, hogy ebben az esetben mi értelme van egyáltalán lejátszani a meccseket, bőven elég lenne a szezon elején legerősebbnek tartott csapatnak odaadni a bajnoki címet, inkább vizsgáljuk meg, miért nem igaz ez az állítás a Bearcatsre. A konferencián belüli egyik legnagyobb rivális, az UCF vezetőedzője, Gus Malzahn úgy nyilatkozott, hogy szerinte a Cincinnati kerete felveszi a versenyt a Georgia, Alabama pároséval. Márpedig, ha valaki tudja, miről beszél, az ő, ugyanis nyolc évet húzott le az Auburn vezetőedzőjeként, így testközelből tapasztalhatta meg, milyen játékerőt képvisel ez a két csapat. Malzahn szavait az is alátámasztja, hogy a tavalyi Peach Bowlban a Bearcats pont az idei első kiemelt Georgiával találkozott, és nemcsak kiélezett meccset játszottak, de egyedül a rossz time managementjüknek köszönhették a vereségüket, azóta pedig hasonló mértékben változott a két csapat összetétele, szóval nem elrugaszkodott gondolat, hogy megint képesek lennének megszorongatni a Bulldogsot.

Nyilvánvaló tehát, hogy inkább kifogásokról van szó, mint tényleges érvekről, és az is egyértelmű, mi a valódi oka a Cincinnati hatodik helyének: group of five csapat nem juthat rájátszásba a jelenlegi rendszerben.

 

ELJÖTT A BŐVÍTÉS IDEJE

Az egyetemi amerikai futball két legégetőbb problémája az elmúlt években a játékosok fizetése és a rájátszás kibővítése volt. Előbbit 2021 nyarán sikerült orvosolni, utóbbiban viszont eddig csak ötletelésig jutottak el az illetékesek, és jelen pillanatban még azt sem tudják, hogy nyolc vagy tizenkét csapatosra lenne érdemes kibővíteni. Úgy gondolom, már az is hatalmas előrelépés lenne, ha további négy program kapná meg a lehetőséget, hogy harcba szálljon a bajnoki címért, de a legjobb megoldás a 12 csapat lenne. Ebben az öt nagy konferencia győztesei mellett a legjobb group of five csapat részvételét is lehetne garantálni (gyakorlatilag megvalósulna az AAC által régóta hangoztatott power six), a maradék hat helyet pedig olyan csapatokkal töltenék fel, akik bár nem nyerték meg a konferenciájukat, de csak egy vagy maximum két vereséggel zárták a szezont.

 

Így nézne ki a 12 csapatos playoff, ha ma érne véget a szezon (Forrás: twitter, @CFBPlayoffEdits)


 

A bővítéssel szembeni leggyakoribb ellenérv az, hogy több lenne a sima meccs, és a legvégén úgyis ugyanazok lennének ott, mint a jelenlegi rendszerben. Az valószínű, hogy tényleg megnőne valamennyivel a blowoutok száma, ugyanakkor jelentősen igazságosabb rendszer lenne, és mivel a meccsek továbbra sem papíron zajlanak, nem lehet kizárni, hogy egy alacsonyabban rangsorolt csapat a döntőig meneteljen, vagy akár meg is nyerje azt.

Szintén problémaként merülhet fel, hogy egy ekkora playoff-bővítéshez már az alapszakasz lebonyolításához is hozzá kell nyúlni, és eggyel vagy kettővel kevesebb fordulót kell rendezni. Akik ellenzik ezt a lépést, főleg azzal érvelnek, hogy ezzel az alapszakasz túl sokat veszítene a jelentőségéből. Szerintem azonban még fontosabbá válna, főleg az utolsó pár forduló hiszen nagyon nem lenne mindegy, hogy valaki a 12. vagy a 14. helyen szerepel az utolsó heti rangsorban.

Összességében tehát elmondható, hogy a jelenlegi rendszer egy hatalmas lépés volt a helyes irányba, de az igazi Kánaán csak a 12 csapatos rájátszással jönne el.

 

Ki nyeri a Super Bowlt 2022-ben?

6,00 – Buffalo Bills

7,00 – Tampa Bay Buccaneers

7,50 – Los Angeles Rams

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Amerikai Futball/Végső fogadások/NFL Championships 2021/2022 útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj NFL piacokra az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


 

Írj hozzászólást