Anna Vjahirjeva: A játékos, aki egy személyben cáfol rá a sztereotípiákra

Szinte észrevehetetlen pályára lépésekor. Alacsony, megjelenése nem kihívó, csendes mosolya pedig nyugodtságról tanúskodik. Az ellenfelek azonban mégsem találják Anna Vjahirjeva ellenszerét. De mi a titka az oroszok legnagyobb csillagának?


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


A cím talán némileg magyarázatra szorul, érdemes kifejteni, hogy pontosan milyen sztereotípiákra gondolunk. Magyarországon (és talán nem csak itthon) még mindig tartja magát az a gondolat, hogy egy kézilabdázónak nagynak, izmosnak és erősnek kell lennie – ha csak az itthoni viszonyokról beszélünk, eszünkbe juthat az immár klasszikussá vált “testsúlykilogramm” kifejezés. Vjahirjeva pedig egy személyben cáfol rá mindenre, ezért is érdemes tehát a figyelmünkre.

No meg azért, mert jelenleg vitán felül a világ legjobbja saját posztján.

 


Anna Viktorovna Vjahirjeva 1995. március 13-án látta meg a napvilágot Oroszország 13. legnépesebb városában, Volgográdban. Itt azonban nem sok időt töltött, a család hamarosan Togliattiba költözött. Édesapja, Viktor kézilabdaedzőként dolgozott, így hamar megvolt a kapcsolódás a sportághoz. A családnak négy gyermeke volt, egy fiú, Ivan, és három lány, Polina, Irina és Anna. Polinát egyébként minden bizonnyal sok kézilabda iránt érdeklődő szurkoló ismeri, azonban ma már talán férjezett nevén, Kuznyecovaként. Az idősebb lány egyébként nagyon hamar, már 18 évesen bekerült az orosz válogatottba. Anna hatéves korában kezdett el kézilabdázni, tehetségére pedig hamar fény derült. Talán az egyik legérdekesebb részlet, hogy a fiatalabb Vjahirjeva-lány is jobb kézzel játszott kezdetben, azonban édesapja felismerte, túl kevés a minőségi balkezes játékos, így megpróbálta lányát hamar ebbe az irányba terelni.

Anna egyébként a kézilabda mellett a könyvek nagy szerelmese, már gyermekkorában kialakult ez a hobbija, szabad perceit manapság is szívesen tölti olvasással.

„Nagyon nagy előny, hogy balkezes vagyok. Hatalmas köszönettel tartozom apukámnak azért, amiért ezt erőltette velem. Mindent neki köszönhetünk és a játékunkkal bizonyítani is tudjuk, hogy apa a legjobb” – nyilatkozta később Anna. (Forrás: Dániasport)

Ahogy korábban említettük, a fiatal jobbátlövő tehetségére hamar fény derült, így rendkívül korán, 16 évesen megkapta első profi szerződését a Zvezda Zvenyigorodban. Ebben a csapatban három évet játszott, egyszer pedig a bronzérem is összejött az orosz nemzeti bajnokságban. Majd jött két év a GK Asztrahanocskában, és az első hazai bajnoki cím. Egy pillanatig lépjünk azonban ki a klubkarrierből, hiszen testvéréhez hasonlóan Anna már felnőttkora kezdetén bekerült az orosz válogatottba. 2013 óta összesen 97 alkalommal lépett pályára a felnőtt nemzeti csapatban, ezeken a mérkőzéseken 427 gólt szerzett.

A legnagyobb siker válogatott szinten természetesen a 2016-os olimpiai győzelem, ahol Annát a torna legértékesebb játékosának választották, de testvére is bekerült az All Star-csapatba.

 


Ezt követően jött a Rosztov Donba igazolás. Kirajzolódik egyébként egy érdekes karakterút, hiszen felvetődhet bennünk a kérdés, hogy miért nem igazolt külföldre egy ilyen kitűnő játékos. Egyrészt azért, mert tény, hogy erősek az orosz klubok, másrészt pedig Oroszországban továbbra is igen szigorú direktíváknak kell megfelelniük a válogatott játékosainak, nem nézik jó szemmel a szövetség vezetői a légióskodást.

Rosztovban azóta is számítanak rá, a Bajnokok Ligájában egyébként a 2012–2013-as szezonban mutatkozott be, az elmúlt években pedig már a gólszámai is elképesztően magasak voltak, sorrendben 66, 62, 57 és 50 találattal segítette csapatát. Anna leginkább az egy-egy elleni helyzetekben erős, a cselezőképessége, a helyzetfelismerése egészen kimagasló.

És ami talán még érdekesebb, testalkata ellenére remek kettes védő, sőt azt is nyilatkozta korábban, hogy ő védekezni szeret a leginkább, hiszen itt jön ki igazán a csapatban rejlő kohéziós erő.


(X) Játssz a Nyerő Széria tippjátékkal, és vedd ki a részed a 8 millió forint összdíjazásból!


Vjahirjeva tehát 25 éves korára gyakorlatilag eljutott oda, ahová kézilabdázó eljuthat. Kérdés tehát, hogy hova tovább? A korábban felvázolt problémák ellenére (melyekben egyébként érződik némi elmozdulás) a cél külföld lehet, akár Magyarország, és ez ezúttal nemcsak egy szurkolói vágyálom, Anna ugyanis nemrégiben így nyilatkozott:

„Kevés olyan ország van, ahol magas szinten űzik a kézilabdát, de itt van például Magyarország. Budapest ráadásul gyönyörű város, lenyűgöző építészeti remekekkel. Ha választhatnék, alighanem Magyarországot vagy Franciaországot választanám, utánuk pedig még Dánia és Románia jöhetne szóba” (Forrás: Magyar Nemzet)

 


Anna Vjahirjeva tehát kétségkívül a világ egyik legjobb női kézilabdázója, és még mindig igen fiatal, így kíváncsian figyelhetjük, hogy milyen állomásai lesznek még pályafutásának a jövőben.

1 thought on “Anna Vjahirjeva: A játékos, aki egy személyben cáfol rá a sztereotípiákra

  1. A kellően leszerepelt U 21-es válogatott egyik játékosa úgy nyilatkozott, nem érti a sikertelenség okát. Minden bántás nélkül és csak segítő szándékkal felhívnám a figyelmét néhány megfigyelhetø hiányosságra. Az első és egyik legfontosabb az állóképesség a kondíció hiánya. Ehhez kapcsolható szorosan a gyorsaság hiánya labdával és labda nélkül. Hogy nem a levegőbe beszélek, Gerzson is őszintén elismerte, a németek ellen az első félidő utan elfáradtak játékosai. Nem volt tudott, hogy ez két félidős játék ? Illetve a kérdés a fociakadémiák és utánpótlás képzés edzői – vezetői felé is feltehető. Szintén számonkérhetők ezen a szinten a passzok pontossága, a labdalevétel, a helyzetek megfelelő felismerése és az erre adott reakció , a kűzdeni tudás 90 percen keresztül stb. Ezek akár egyénileg, akár edző irányításával fejleszthetők. Ha valaki labdarúgásunkban ennél az állapotnál többre vágyik és képes : rajta munkára. Anélkül nem megy.

Írj hozzászólást