Az Egyesült Államok meghódítaná a kézilabdát is? – Az amerikai kézilabdázás története és távlatai

Az elmúlt időszak egyik legnagyobb visszhangot kiváltó kézilabdás híre volt, hogy az Egyesült Államok férfi válogatottja szabadkártyát kapott a januárban megrendezésre kerülő világbajnokságra. A közvélemény körében vegyes volt az információ fogadtatása, vannak, akik nem örülnek az újonnan érkező „betolakodónak”, mások viszont üdvözlik az amerikaiak előretörési kísérletét. Mi megpróbáltuk feltérképezni, hogy hogyan is áll jelenleg az Egyesült Államok kézilabdája, a cikk megszületésében Melissa Zhang, az ország szövetségének kommunikációs referense volt a segítségünkre.

egyesült államok kézilabda robert hedin

(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

A kézilabdára alapvetően európai sportágként szoktunk hivatkozni, sőt még ezen belül is tulajdonképpen regionális a játék ismertsége. Épp ezért lehet üdítő mindig, ha egy, az öreg kontinensen kívüli ország megpróbál ütőképes csapatot létrehozni. Valami ilyesmire láthatunk most kísérletet az Egyesült Államokban, ki kell azonban jelenteni, hogy az amerikai szövetség középhosszútávra tervez, így a cél az lehet, hogy a 2028-as, Los Angelesben megrendezésre kerülő olimpiára legyen ütőképes a Team USA. Emellett az is tény, hogy a nemzetközi szövetség, az IHF is érdekelt a térség felvirágoztatásában, szerintük ugyanis csak így válhat globális játékká a kézilabda.

A csapat összeállítása egyelőre igen esetleges, gyakorlatilag bárki jelentkezhet egy rövid bemutatkozó videóval, szakemberek terén azonban nem áll rosszul az amerikai gárda, az a Robert Hedin vezeti a munkát, aki játékosként nagy sikereket ért el, edzőként pedig dirigálta a norvég férfi válogatottat is. Melissa Zhang segítségével megpróbáltuk mélyebben feltérképezni az amerikai kézilabda-kultúrát, emellett pedig a rövid és hosszútávú célok is szóba kerültek.

 

egyesült államok kézilabda robert hedin


 

A KEZDETEK

Fontos kiemelni, hogy a sportág szervezeti gyökerei az Egyesült Államokban egészen az 1950-es évekig nyúlnak vissza:

 

„A jelenlegi szervezet jogelődje, a United States Team Handball Federation 1959 (ebben az évben alakult meg a Metropolitan League elnevezésű liga, mely tulajdonképpen az első versenysorozat volt a sportág ottani történetében-a szerk.) és 2006 között működött, majd ennek feloszlása után jött létre a jelenlegi szervezet, a USATH, melyet az ország olimpiai bizottsága 2008-ban ismert el. A szövetség azóta tagja az IHF-nek.”

 

Az amerikai kézilabdázás története azonban még ennél is régebbre, egészen pontosan az 1936-os berlini olimpiáig nyúlik vissza. Ez volt az első ötkarikás játékok, ahol a program része volt a kézilabda, igaz csak bemutató sportágként. Ekkor hat csapat vett részt a tornán, az amerikai válogatott pedig az utolsó helyen végzett. Ahogy korábban taglaltuk, a következő évtizedek a sportág szervezeti struktúrájának kialakításáról szóltak, 1963 azonban ismét egy kiemelten fontos év a történetünk szempontjából.

Az Egyesült Államok részt vett ugyanis az ebben az esztendőben megrendezésre került világbajnokságon, melyet ekkor még szabadtéren tartottak meg. Az ország csapata a nyolcadik helyen végzett, ráadásul Dr. Peter Buehning (akinek a munkáját később a sportág nemzetközi szervezet, az IHF is elismerte, ugyanis huszonkét évig volt az amerikai szervezet első embere, és jelentős szerepet játszott abban, hogy a sportág az Egyesült Államokban és a Karib-térségben megjelent), aki a szövetség elnökeként is funkcionált, a világbajnokság első gólját szerezte. 1964-ben azonban egy fontos paradigmaváltáshoz érkezik a sportág, a világbajnokságokat innentől csarnokban rendezik, így fordulhatott elő, hogy egy éven beül két tornát rendeztek meg, az amerikai együttes utóbbin is képviseltette magát.

 

A SPORTÁG KÉSŐBBI TÖRTÉNETE AZ ORSZÁGBAN

1972-ben a kézilabda visszakerül az olimpiai programba, ezen az eseményen is részt vesz az Egyesült Államok együttese, méghozzá a tizenhat csapatos mezőny tizennegyedik helyét megszerezve. Kiemelendő még az 1975-ös év, amikor a női Team USA is bemutatkozik a világbajnokságokon. A következő nagyjából három évtized nem hoz földindulásszerű változást az ország és a sportág kapcsolatában. A kontinenstornákon rendre jól szerepelt a csapat, a világeseményeken azonban szinte minden esetben az utolsók közt végzett (kivétel képez ez alól a ’84-es Los Angeles-i olimpia, ahol azonban a szocialista blokk bojkottálta az eseményt).

 

A JELENLEGI HELYZET


A 2000-es évek elején abbamaradt ez a stagnálás, az elmozdulás azonban nem felfelé, hanem lefelé jött össze. Megtörtént a korábban említett szervezeti átrendezés, az eredmények viszont elmaradtak, az amerikai válogatott pedig hosszú időre elbúcsúzott a világversenyektől. A 2010-es évek elején aztán elsőként bürokratikus színtereken indult el némi mozgolódás, a tavalyi évben azonban már több információ is napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy a 2028-as olimpiára akár komolyan is terveznének a sportággal az Egyesült Államokban, nemrégiben pedig jött a bejelentés, az amerikai együttes szabadkártyát kapott a jövő év elejére, Egyiptomba tervezett világbajnokságra (ezt a döntést egyébként Grönland az eredmények alapján abszolút jogosan kérdőjelezte meg). Ennek kapcsán a sportág jelenlegi helyzetének is utánajártunk:

 

„A versenyrendszer hasonlít az európaihoz, a legerősebb klubcsapatok számára minden évben bajnokságot ír ki a szövetség. Fontos azonban kiemelni, hogy jelenleg az összes klubcsapat amatőr. Ezen kívül középiskolai versenysorozatok is vannak, illetve az ország különböző pontjain nagyobb, rövidebb lefolyású tornákat is rendeznek. Ezek közül a legjelentősebbek Captain Scott Pace, a Michael Lipov és a California Cup elnevezésű versenyek.”

 


(X) Ki nyeri az olimpiát? A férfiak mezőnyében a Dánia (3,50) és Spanyolország (4,00), míg a nőknél Norvégia (2,50) és Oroszország (3,50) a legesélyesebb a végső győzelemre. Kattints ide és fogadj statisztikákra, általános csapatpiacokra vagy mérkőzés kimenetelekre! 


 

Az Egyesült Államok kézilabda csapata azonban nemcsak a 2021-es, hanem a 2025-ös és a 2027-es világbajnokságra is szabadkártyát kapott. Így a következő évtizedben egyedül a 2023-as VB-re kell majd önerőből kvalifikálniuk. Nem titkolt cél, hogy a 2028-as olimpiára a sportág jóval ismertebbé váljon az országban. Ennek a lehetséges módjait kutattuk.

 

„A legtöbb amerikai azonnal, az első találkozás alkalmával beleszeret a kézilabdába. A gond inkább a sportág láthatóságával van, az emberek nem ismerik, gyakran összetévesztik más labdás játékokkal. A kézilabdában egyébként minden megvan, ami miatt népszerű lehet az amerikai nézők számára. Fizikális, gyors játékról van szó, melyben sok pont születik, ezek azok a tulajdonságok, melyeket az itteni rajongók elvárnak egy sportágtól. Ráadásul nagyon fontos a szem-kéz kordináció, melyre az amerikai iskolarendszer mindig is kiemelt figyelmet fordított. Rendkívül fontosak a televíziós közvetítések, eddig is volt erre példa, az olimpiai csatorna és az NBC tűzött már műsorra mérkőzéseket, azonban a szövetségnél jelenleg is az újabb tévés lehetőségek felkutatását tartjuk a legfontosabb feladatnak, mert ez elengedhetetlen a sportág hosszú távú sikeréhez. Sokat remélünk természetesen a világeseményektől, ha ezeken egyre előrébb tudna végezni a válogatott, az további médiafigyelmet hozhatna a sportág számára.”

 

egyesült államok kézilabda thaiföld elleni mérkőzés


Ennek kapcsán pedig kitértünk egy tavalyi, nagy médiavisszhangot kapó esetre. Jay Cutler egykori NFL-irányító igen lebecsmérlően nyilatkozott a sportágról. Azt mondta, csak azok kézilabdáznak, akik nem elég jók a focihoz, illetve, hogy a kézilabdakapusok csupán öregemberek, akik találgatják, hova jön a labda. Az amerikai szövetséget ezekről a nyilatkozatokról is megkérdeztük:

 

„Egyértelmű volt, hogy Cutlernek fogalma sincs arról, milyen összetett játék is a kézilabda. Sajnáljuk, hogy sokakhoz eljutott ez a nyilatkozat, és hogy a szurkolók a sportoló múltja miatt komolyan is vették azt. A kézilabdás közösségen belül azonban nem foglalkoztunk ezzel a véleménnyel. Annyit tudunk javasolni a hasonlóan vélekedő sportolóknak, hogy próbálják ki a kézilabdát. Egészen biztos, hogy hamar meg fog változni az álláspontjuk.”

 

Kézilabdázás terén tehát elindult valami az Egyesült Államokban, kérdés, hogy mi lesz ennek a folyamatnak a vége. Ha a sportág gyökeret tudna verni a tengerentúlon, abból minden bizonnyal ez egész kézilabdás élet profitálna, hiszen kiemelten fontos az angol anyanyelvű területek meghódítása.

Írj hozzászólást