Bosszúsággal vegyes öröm

A magyar női kézilabda-válogatott két skandináv csapat elleni mérkőzéssel zárta szereplését a tokiói olimpián. Utolsó csoportmeccsünkön sikerült legyőzni (26-23) a tartalékos, nem igazán éles svéd együttest, a negyeddöntőben viszont – bár közel álltunk hozzá – nem jött össze a bravúr Norvégia ellen (22-26). Csalódottságra azonban nincs ok, a negyeddöntő miatt legalábbis semmiképpen.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Szerencsés csillagzat alatt kezdhette meg utolsó csoportmérkőzését a magyar válogatott, hiszen a többi eredménynek köszönhetően egyszerűvé vált a képlet, Elek Gábor tanítványai úgy kezdhették meg a svédek elleni találkozót, hogy ha nyernek, az biztosan nyolc közé jutást jelenti majd. Emellett az is a magyar esélyeket növelte, hogy Svédország már korábban bebiztosította a csoportelsőségét, így Tomas Axnér csapatának nem volt kulcsfontosságú a magyarok elleni találkozó, legjobbjaikat pihentethették a negyeddöntő előtt (ahol végül simán verték meg Dél-Koreát).

Ennek megfelelően Linn Blohmot, a korábban minden helyzetét kihasználó, védekezésben is kitűnő beállósukat nem is nevezték, az olyan kulcsemberek, mint Jamina Roberts vagy Nathalie Hagman pedig nem jutottak markáns szerephez. A magyar csapat ki is használta a kínálkozó lehetőséget, a védekezésben jócskán feljavulva, agresszívabbá válva sikerült 23 gólon tartani a svéd együttest, ráadásul Bíró Blanka is az egyik legjobb meccsét játszotta a tornán. Támadásban pedig leginkább a két rutinos játékos, Szöllősi-Zácsik Szandra és Tomori Zsuzsanna vezetésével sikerült befejezni az akciókat.

 

Fotó: IHF

Így tehát megvolt a továbbjutás, a hivatalos elvárást teljesítették a lányok, a negyeddöntőben pedig jöhetett Norvégia. Ha azt mondjuk, a norvég együttes mumus a magyar csapat számára, még akkor sem tudjuk érzékeltetni, hogy mennyire egyértelmű volt az utóbbi évtizedekben a két csapat párharca. A magyar játékosoknak mintha valamiféle kisebbségi komplexusa lenne az északi válogatottal szemben, ehhez persze hozzátartozik, hogy valóban ők a világ egyik legerősebb gárdája.

Így előzetesen ellenük mutatkozott a legkisebb esély a magyar együttes számára, ugyanakkor az is tény, hogy az esélytelenség állapota sokszor segített már a csapatunkon az elmúlt években.

 


(X) Vegyél részt az ingyenes nyerő széria tippjátékban! Válaszolj helyesen naponta az olimpiával feltett kérdésekre és nyerj ingyenes pörgetéseket és ingyenes fogadásokat!


 

Elek Gábor tanítványai nagyszerűen kezdték a mérkőzést, a védekezés kezdetben kifejezetten masszívnak, s ami talán még fontosabb, tudatosnak tűnt, a korábbi meccsekkel ellentétben világos volt a koncepció. A magyar stáb remekül tudott profitálni abból, hogy Görbicz Anita és Danyi Gábor személyében két olyan szakember is helyet foglalt a kispadon, akik jól ismerik a norvég játékosokat, érdemes megnézni, hogyan teljesítettek a Magyarországon játszó kézilabdázók. Stine Oftedal számolatlanul szórta el a labdákat, a lövései sem sikerültek igazán jól, Veronica Kristiansen szürkébb volt a szokottnál, akárcsak a korábban szintén Győrben játszó Nora Mörk, őket rengeteg hibára sikerült kényszeríteni. Igaz, a magyarországi légiósok közül azért Silje Solberg a kapuban (Lukács Viktória több ziccerét is „olvasta”) vagy Kari Brattset beállóban jelentősen tudott segíteni a norvég csapatnak.

A rossz kezdés után hamar szintet tudott lépni Thorir Hergeirsson együttese, 6-3-as magyar vezetés után jött zsinórban hét norvég gól. Az igen gyakran kritizált mentális felkészítés ezúttal jól sikerült, ennek bizonyítéka, hogy e negatív sorozat után sem tört meg a csapat, a félidő végére ismét sikerült közel kerülni a norvégokhoz.

Ami viszont nagyon feltűnő volt, hogy történt egy érdekes változás Elek Gábor együttesének játékát tekintve. Az elmúlt években rendre arról beszéltünk, hogy a széleken stabil a magyar válogatott teljesítménye, most azonban épp a szélről nem érkezett olyan produkció, amit várhattunk. Schatzl Nadine ugyan szerzett két gólt, de a kezdőként pályára lépő Lukács Viktória, Márton Gréta páros 1/7-tel zárt, ráadásul az is látványos volt, hogy a szélen védekezők túlsegítettek, emiatt óriási helyek nyíltak a skandináv csapat szélsői számára. Az ő rosszabb teljesítményüket azonban váratlan helyről sikerült kompenzálni, meglepően jól működött a magyar együttes beállós játéka. Az első félidőben Kisfaludy Anett is szerzett két gólt, a második játékrészben pedig Bordás Réka teljesített kitűnően ezen a poszton (4 góllal zárt). A Debrecen fiatal kézise a következő olimpiai ciklus egyik meghatározó játékosa lehet, klubbéli csapattársához, Vámos Petrához hasonlóan.

Mint utólag kiderült, Klujber Katrin még az előző mérkőzésen szedett össze egy kisebb sérülést, így rá a norvégok ellen csak rövid ideig számíthatott Elek Gábor. Nyilván ez a belső rotációt is nehezítette, illetve talán most lett volna az első olyan mérkőzés, amelyen az előbb említett okok miatt a szélen is szükség lett volna rá.

A norvégok végül érvényesítették tapasztalati és fizikális fölényüket, no meg persze az utolsó percekben a 41 éves Katrine Lunde 63%-os védési mutatója is sokat számított. Ettől függetlenül a magyar válogatott büszke lehet a teljesítményére, némi bosszúság azonban lehet a játékosokban.

Szikora Melinda fogalmazott úgy a mérkőzés utáni interjújában, hogy a norvég válogatott tízből kilenc alkalommal verhetetlen a magyar együttes számára, ez azonban a maradék egy találkozó volt, ahol reális esély lett volna a meglepetésre.

 


Felemás érzésekkel jöhet tehát haza a magyar válogatott Tokióból, azt egyelőre nem tudni, hogy a jövőben mi vár ránk (Elek Gábor nyilatkozata alapján az valószínűnek tűnik, hogy ő nem folytatja a munkát), de erről talán korai is jelenleg beszélni. Az biztos azonban, hogy érdemes lesz széleskörűen és aprólékosan elemezni a szereplést, hogy milyen tanulságok szűrhetőek le a jövőre nézve a magyar csapat tokiói játékából.

 

Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

Írj hozzászólást