Női kézilabda-vb: Tizedik helyen végzett a magyar válogatott, de mit is jelent ez pontosan?

Realitás? Előrelépés? Visszalépés? Mindhárom vélemény szárnyra kapott az elmúlt időszakban a magyar válogatott szereplésével kapcsolatban, de vajon melyik áll a legközelebb a valósághoz?

Fotó: IHF


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Nagyjából ott hagytuk abba múlt héten, hogy Golovin Vlagyimir együttese a németek elleni vereséggel távolabb került a legjobb nyolc közé jutástól, de láttunk olyan dolgokat, amik bizakodásra adtak okot. Kicsit szerencsétlenül időzítettük az anyagot, hiszen pár órával ezután a csapat 30-19-re kikapott Dániától.

Női kézilabda-vb: Távolabb került a negyeddöntő, de vannak biztató jelek


Ez a mérkőzés pedig megint alkalmat adott, hogy szóba kerüljenek a magyar kézilabdát érintő általános kérdések.

Eszünkbe juthat akár a játékosok általános edzettségi állapota, a mentális kérdések, de legfőképpen az, hogy miképp fordulhat elő, hogy egy a középmezőny elejébe tartozó csapat ennyire simán győzi le a magyar válogatottat. Egészen érdekesen alakult ennek a meccsnek a dinamikája. A magyar csapat remekül játszott, 7-4-re vezetett az első negyedóra után, majd jött néhány hiba, és pillanatokon belül már a dánoknál volt az előny. Mi történik ilyenkor? Pár elrontott támadás hatására hogyan tud az addig tényleg remekül játszó csapat teljesen kizökkeni a ritmusból? Azt gondolom, hogy a magyar kézilabda egyik legnagyobb talánya ez, amire minél hamarabb választ kellene találni.

 

Fotó: IHF

Érthetetlen volt emellett ezen a meccsen a taktikai fegyelmezetlenség is, Golovin az egyik időkérésénél kifejezetten kérte, hogy ne engedjék az ellenfél játékosait az egyes és a kettes védő között betörni, a következő támadásokban a dánok ettől függetlenül szinte folyamatosan ebből szereztek gólokat. Ezen a mérkőzésen feltűnő volt még egy komoly probléma, mely szintén évről évre szóba kerül a magyar válogatott esetében.

Ha az előzetes tervek működnek, a csapat jóformán bárki ellen veszélyes, ha viszont nem, akkor teljes a tanácstalanság.

Hiányos a taktikai repertoár, más csapatok ilyenkor létszámfölényes játékkal, két beállóval próbálkoznak, a magyaroknál viszont a személyi cseréken kívül nincs ötlet. A két papíron erősebbnek tartott ellenfél ellen tehát vereséget szenvedett a magyar válogatott, így pedig gyakorlatilag csak matematikai esély maradt a negyeddöntőbe jutásra (mely két nappal később, a németek a Koreai Köztársaság elleni győzelmével el is úszott.)

Két olyan mérkőzés volt tehát hátra, amely igazi téttel már nem bírt, ezeken pedig magabiztos győzelmet aratott a csapat. A Kongó elleni találkozó nem túl releváns a továbbiak szempontjából, a Koreai Köztársaság ellen azonban meglepően simán nyert a magyar válogatott. Ráadásul egy újítás is volt ezen a mérkőzésen, a magyar válogatott többször is 7-6 elleni formációt alkalmazott támadásban. Ez egyébként egy kifejezetten logikus választás volt a dél-koreaiak extrán nyitott védekezése ellen, hiszen ilyenkor az ellenfélnek a két beálló miatt szükségszerűen vissza kell zárnia. Ami ezen a meccsen kevésbé nézett ki jól, az a koreaiak tempófölénye, ne szépítsük, akkor és úgy verték még egy-egy elleni szituációkban a magyar védőket, amikor és ahogyan csak akarták.

 

Fotó: IHF

A magyar válogatott tehát négy győzelemmel és két vereséggel zárta a tornát, így ez lett a 2018-as Európa-bajnokság óta az első világverseny, ahonnan pozitív mérleggel jöhet haza az együttes (igaz, akkor egy jóval nehezebb sorsolással sikerült elérni mindezt), ez jelen esetben a világbajnoki tizedik helyet jelentette. Golovin a világbajnokság előtt is elmondta, hogy a 9-10. pozíciót látja reálisnak csapata számára, ez pedig be is jött, és ha a meccsek végeredményét megnézzük, akkor is azt lehet mondani, hogy ritkán alakul ennyire a papírformának megfelelően egy szereplés. Az előzetesen gyengébbnek tartott együttesek ellen simán nyert a magyar válogatott, az erősebbek ellen pedig nem sikerült a pontszerzés. És persze, lehet mondani, hogy az a német meccs egy gólon múlt, de nem szerencsés ilyenekbe kapaszkodni, mert ennek a másik oldala (és most szándékosan vagyok provokatív) meg az, ha elgondolkodunk, hogy a jóval erősebb ágon hova jutott volna a magyar válogatott. Ez a csapat nagyjából most ennyire képes, ami nem tragikus, de az is látszik, hogy szükség van a fejlődésre.

A szövetségi kapitány pedig nyilatkozatai alapján látja is ezt, reméljük, nem ütközik majd falakba a gondok kezelése során.

 


(X) Minden napra új meglepetés az Unibet adventi kalendáriumával! Kattints ide, regisztrálj egy számlát és nézd meg, milyen meglepetés vár ma rád!


 

A múlt heti cikkünkben már elemeztük posztról posztra a játékosok teljesítményét, az összkép pedig nem változott lényegében, így ezt nem ismételnék meg, néhány kiugró teljesítményt azonban megemlítenénk, akár pozitív, akár negatív értelemben. Meglepő módon a kapusok utóbbi kategóriába tartoznak, pedig az elmúlt években nem volt olyan világverseny, ahol ne hoztak volna kiemelkedő számokat a magyar kapusok. Most azonban az extra elmaradt, azonban ilyenkor mindig hozzá kell tenni, hogy rengeteget számít, mennyi segítséget kapnak a hálóőrök a védőktől. Bíró Blanka 32, Szikora Melina pedig 26 százalékos mutatóval zárta a tornát, ami még így sem nevezhető egyébként átlag alatti teljesítménynek. Háfra Noémi lett a csapat egyik házi gólkirálya, a 37 lövésből szerzett 24 gól (65 százalék) pedig egy átlövőnél nem számít rossz hatékonyságnak, bár az is tény, hogy Háfra is inkább a gyengébb csapatok ellen szórta meg magát. Két játékost még mindenképpen ki kell emelnünk. Vámos Petrára a számára jól sikerült olimpia után talán még nagyobb teher hárult, ő azonban tökéletesen oldotta meg a feladatát, 24 góljával a csapat holtversenyben legeredményesebb játékosa lett, emellett 28 gólpasszt is kiosztott, valamint minimális mennyiségű technikai hibával játszott. Dicséret illeti még Márton Grétát, aki a négy szélső közül a legmagabiztosabb teljesítményt nyújtotta, és úgy tudta pótolni a magyar csapat utóbbi éveinek talán legjobb játékosát, Schatzl Nadine-t, hogy szinte észrevehetetlen volt a különbség.

A hivatalos célkitűzést tehát nem sikerült teljesíteni, de kétségtelenül elindult egy úton a magyar válogatott.

Fontos lenne, hogy erről ne térjen le, és a kapitány szabad kezet kapjon a hibák kijavításában. Ő ugyanis pontosan tudja, hogy a szövetség kommunikációjával szemben jelenleg nem tartozik a világelitbe a magyar női válogatott.

 

 

Mely válogatott nyeri a női kézilabda-világbajnokságot?

1,70 – Norvégia

4,00 – Dánia

6,00 – Franciaország

11,00 – Svédország

11,00 – Spanyolország

31,00 – Orosz csapat

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Kézilabda/Női-vb/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a Premier League különböző lehetőségeire az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


 

Írj hozzászólást