Tényleg nagyképű Szoboszlai Dominik? – Interjú Dr. Nagy Sándor sportpszichológussal

A magyar labdarúgó-válogatott fiatal játékosa, Szoboszlai Dominik egy interjújában arról beszélt, hogy Magyarországon a nagyképűséget összekeverik azzal, ha valaki tele van önbizalommal. De mi választja el e két jellemvonást? És egyáltalán, milyen tulajdonságok szükségeltetnek ahhoz, hogy egy sportoló meg tudja állni helyét az eredményorientált, stresszközpontú profi sport világában? Interjú Dr. Nagy Sándor sportpszichológussal.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

– „Magyarországon a nagyképűséget összekeverik azzal, ha tele vagy önbizalommal. Külföldön ilyet senki sem mond. Önbizalom nélkül nem tarthatnék itt, mert nem hittem volna el saját magamról, hogy képes vagyok erre!” – nyilatkozta Szoboszlai Dominik a Presztízs Sportmagazinnak még 2020 februárjában. Még mielőtt mélyebben elmerülnénk az önismeret rejtelmeiben, tisztázzuk az önbizalom fogalmát, illetve azt, van-e különbség e tekintetben egy profi sportoló és egy hétköznapi ember között?

– Az önbizalmat tekintve alapvetően nincs, de valamelyest azért mégiscsak van különbség egy profi sportoló és egy hétköznapi ember között. A mindennapi életben is fontos, hogy egy embernek reális, pozitív énképe legyen. Ehhez önismeretre van szükség, amiben folyamatosan lehet fejlődni. Ha a fogalmat a magyar nyelv szemszögéből vizsgáljuk, akkor megtaláljuk benne azt, hogy „bízni önmagamban”.

 

Az önbizalom tehát összefügg egy ember önmagáról kialakított képével. De ki tud önmagában bízni? Az, aki bízik másokban, illetve, akiben bíznak mások. Ha bizalmat kapok, erősödik az önbizalmam. Az emberek közötti kapcsolatban a bizalom és az önbizalom szorosan összekapcsolódik.

 

Az önmagunkról kialakult kép nagy részben függ mások visszajelzéseitől, ezt nevezi a pszichológia szociális énképnek. A környezetünk folyamatosan, bizonyos visszajelzéseket ad, ezt pedig referenciaként használjuk, hasonlítgatjuk magunkat másokhoz – ez a „rendszer” a sportban is működik.

 

– Az önbizalom megnyilvánulásának terepei azonban többfélék lehetnek.

– A munkám során gyakran találkozom azzal, hogy egy sportolónak a saját sportágában helyén van az önbizalma, de a magánéletben (párkapcsolat, hivatali ügyintézés) el van veszve, bizonytalan. De természetesen van fordítva is. Sokszor elcsúszik a kettő egymástól. Mindenképpen az a jó, ha a személy összhangban van önmagával. Az igazán sikeres sportolók, akik kellő önbizalommal rendelkeznek, azok a magánéletben és a pályafutásuk befejezése után is megállják a helyüket.

 

– Az önbizalom táplálkozhat külső és belső forrásból. De nem egészséges, ha az ember, a sportoló csak az egyikből vagy a másikból építkezik.

– Mind a kettő fontos. Vannak belső erőforrások: a személy tisztában van magával, reálisan látja a saját képességeit. Emellett pedig ott vannak a környezete irányából érkező ingerek, a kívülről észlelt képességek. (Az, hogy valakit hogyan értékelnek, miként ítélnek meg.) Ha ez a kettő összhangban van, akkor helyén van az önbizalom. Gyakran előfordul, hogy valaki a saját képességeit negatívan, alul vagy nem reálisan értékeli. A kívülről jövő, pozitív jellegű megerősítés tudja erősíteni az önbizalmat. Ha valamit jól csinál a sportoló, akkor arra az edző ráerősíthet. Azonban azt tapasztalom, hogy a sportolók hiányolják ennek meglétét. Az edző ugyanis természetesnek veszi, ha jól csinál valamit, viszont, ha a legkisebb hibát is elköveti, akkor jön a negatív visszajelzés. Ha a pozitív-negatív visszacsatolás nincsen egyensúlyban, vagy nem az előbbi dominál, sérülhet az önbizalom.

 


(X) Piacvezető fogadási kínálat NBI-es mérkőzésekhez! Az Unibeten Immár gólszerzőkre, szögletek számára, lapok számára, de még arra is köthetsz fogadást, hogy melyik játékos kap sárga lapot!


 

– Egy lépéssel tágítsuk a perspektívát. Mi kell ahhoz, hogy egy sportoló egészséges énképpel rendelkezzen?

– Van egy multidimenzionális elmélet, amely rámutat egy sportoló személyiségének összetettségére – akár az önbizalom szempontjából is. A belső világ, az „én” mellett ott van a szűkebb, családi környezet – egy gyereknél ugye innen indul minden. Sokszor a szülő viszi el sportolni a gyereket, azzal a céllal, hogy:  „kisfiam márpedig belőled világbajnok lesz”. A gyerek számára csak később válik belsővé ez a motiváció. És persze ott van a tágabb környezet: az egyesület, az iskola, a társadalmi környezet. Ezek mind meghatározzák az önértékelést. A sporton belül fontos a pozitív légkör, ami megtartó erőként funkcionál, ebbe pedig kiemelten fontos az edző személyisége.

 

– Több tényezőt említett az egészséges énképhez vezető úton. De a családból érkező mintáknak, értékeknek mégiscsak elsődleges szerepük van.

– Ez a kérdéskör az életkorral is összefügg. Különböző életszakaszokban más-más közegekben mozgunk. Fontos az önbizalom, az önismeret kérdésében megtapasztalni, felismerni saját határainkat, és azt, hogy ezeket miként tudjuk kitolni. A sportban a teljesítményfokozás a határok kitolását jelenti. Ott van a kérdés, hogy meddig vagyok kompetens. A szülői, családi háttér azért fontos, mert a velünk született, genetikailag meglévő személyiségvonásokra épül a nevelés, a környezeti hatások, az, hogy ki, milyen közegbe született, milyen lehetőségekkel rendelkezik. Lehet, hogy van egy tehetséges labdarúgó egy faluban, de nem kerül olyan környezetbe, hogy a benne lévő képességek kibontakozzanak. Mert elképzelhető, hogy a szülők vagy épp az iskola részéről nincs meg a lehetőség, az eszköz a továbblépésre. Ha pedig a tehetség nem találkozik lehetőségekkel, akkor az eltűnik, elvész. Hasonló kettősség van a tehetség kibontakozásánál: egyik része a veleszületett tényezők, a másik a tanult, a szerezhető képességek.

 

– Visszatérve Szoboszlai Dominik gondolatsorára. Hol a határ az önbizalom és a nagyképűség között?

– A nagyképűség üres szólam, nincs mögötte teljesítmény, tartalom. Ha egy játékos túl nagy dolgokat jelent ki magáról, miközben a teljesítménye, a realitás ennek közelében sincs. Ha ez a kettő közel van egymáshoz, akkor már önbizalomról beszélhetünk. Persze nem biztos, hogy a sportoló azon a szinten éri el a teljesítményt, mint amilyenről már egy adott képpel rendelkezik saját magában, de legalább meg tudja közelíteni, és folyamatosan abba az irányba halad. Sportban konkrét dolgok mutatják, ha valakinek van önbizalma: hisz magában, s abban, amit csinál; amit tesz, élvezettel teszi.

 

– Ha leül mérkőzést nézni, kívülről meg tudja ítélni azt, hogy kinek van önbizalma?

– Feltűnik, persze első ránézésre azért óvatosan kell ezzel bánni. Egy-egy játékhelyzetnél, döntésnél, megoldásnál észre lehet venni: egy hiba után gyorsan visszatér a játékba, pozitív marad, kontrollálja a helyzetet, az érzelmeit, az indulatait. Gyorsan, és az esetek többségében jó döntéseket hoz. Függetleníteni tudja magát a zavaró tényezőktől – a szurkolóktól, a játékvezetőktől, az ellenféltől, a külső körülményektől. A pályán látható agresszív megnyilvánulás sokszor belső bizonytalanságból fakad. Egy játékos a benne lévő frusztrációjára agresszióval reagál. Egy önbizalommal teli személy mindig higgadtabb, asszertív, önérvényesítő módon viselkedik.

 

– Van-e különbség önbizalom tekintetében egyéni és csapatsportok között?

– Bizonyos értelemben van, alapvetően azonban még sincs. Egyéni esetben a felelősség a sportoló sajátja, ezért fontos a megfelelő önbizalom, hogy ezt a terhet jobban elbírja. A csapatsportokban manapság már minden játékosnak az egyéni legjobbjára kell törekedni. A csapaton belül a saját posztján a teljesítmény-maximalizálás a cél.

 

Ebből a csapatteljesítmény kissé bonyolultan alakul ki: lehet ugyanis hatványozottan jobb, mint az egyéni képességek összessége, de lehet gyengébb is, ha a csapaton belüli dinamika nem megfelelő.

 

A csapat esetében megoszlik a felelősség, s ebből következhet, hogy valaki bátrabban, felszabadultabban, nagyobb kockázatot vállalva játszik. Csapatoknál beszélünk szuperönbizalomról, szuperképességekről, amikor a csapattagoknak a pozitív tulajdonságai összeadódnak, többszöröződnek. De olyan is van, hogy két-három vezéregyéniség önbizalomhiánya az egész csapatra negatív hatással van.

 

Hogyan tud egy sportpszichológus segíteni azon, hogy egy közösség önszervező képessége ne csak futballszakmai, de szociális értelemben is működjön?

– A pszichológia a csapatépítést tudja segíteni, viszont még mindig előfordul, hogy ezt az edzők összekeverik azzal, hogy a pszichológus beleszól a csapatépítésbe. Erről szó sincs. A szakmai stáb rakja össze a csapatot, viszont egy sportpszichológus tudja vizsgálni azokat a csapatdinamikai jelenségeket, amikkel kedvezőbb irányba lehet terelni a csapat működését. A kapcsolatrendszer, a szereprendszer vizsgálata során a közösségen belüli szerepeket lehet tisztázni. Ezekre vannak módszerek: csapatépítő feladatok, csoportos vagy egyéni coaching. Külön lehet foglalkozni a meghatározó, a fiatal vagy épp a cserejátékosokkal. Ma egy jó csapathoz már közel azonos képességű játékosok kellenek – akár posztonként több is, hogy lehessen forgatni a csapatot.

 

 

– Milyen személyiségvonások szükségesek ahhoz, hogy a profi sport eredményorientált, stresszközpontú világában egy ember helyt tudjon állni?

– Versengő magatartás, versenyzői beállítottság, egyszerűen azért, mert az élsportban a siker a győzelmet jelenti. Persze a siker nemcsak győzelem lehet, de nagyon sokan ezzel azonosítják: „akkor sikeres valaki, ha nyer”. Emellett fontos az erős motiváció, a küzdőképesség, a nyomás alatti teljesítőképesség, az, hogy a sportoló élvezze a kihívásokat, a nehéz helyzetek megoldását. Sokan azonban elkerülő magatartással mennek fel a pályára, „csak legyünk túl rajta” hozzáállással. Egy sikeres játékos esetében a győztes mentalitás nemcsak a végső győzelemre, hanem minden szituációra vonatkozik: minden pillanatban ő akar sikeresen kijönni a helyzetből. Ha megnézzük Cristiano Ronaldót, azt látjuk, hogy szinte meg van sértődve, ha nem kap labdát, ha nem kezdeményezhet, ha nem fejezheti be sikeresen az akciót. És az esetében ez nemcsak meccsekre, de edzésekre is vonatkozik.

 

– „Magyarországon a nagyképűséget összekeverik azzal, ha tele vagy önbizalommal” – fogalmazott Szoboszlai. Egy-egy önbizalommal teli nyilatkozat megítélésénél felfedezhető-e a kultúrák különbözősége?

– Az biztos, hogy az adott sportolót meghatározza a kulturális környezete. A szociálpszichológia foglalkozik az etnikai jellemmel, azzal, hogy bizonyos népcsoportok milyen alapvető jellemvonásokkal rendelkeznek, s ezek természetesen generációkon keresztül öröklődnek. A viselkedésminták mélyen jelen vannak a különböző népcsoportokban. Ezt a felnövekvő nemzedékek viszik tovább. Az információ áramlása, az internet megjelenése következtében a kultúrák, szubkultúrák nyitottabbá váltak. Persze létezik olyan, hogy magyar mentalitás, amely hordoz pozitív és negatív tulajdonságokat. A sportban bebizonyosodott, hogy a magyar ember kreatív. Egyszerűen azért, mert olyan földrajzi helyzetben vagyunk, hogy megtanultunk átvenni „elemeket” a különböző kultúráktól, s ezeket jól felhasználtuk magunknak. Úgy látom azonban, hogy van, amit sokszor összetévesztünk: mi nem ügyesek vagyunk, hanem ügyeskedünk.

 

Mégsem véletlen, hogy sokan tesznek említést a pesszimista magyar lélekről.

– Vannak olyan tulajdonságaink, mint az önértékelés, az önbecsülés, ami negatív irányba fordulhat. A negatív hozzáállás, negatív gondolkodásmód talán jobban bennünk van, ez pedig hátrány az élsportban. Ezt a sikeres magyar élsportolók és az edzők át tudják alakítani, pozitívan tudják használni. A kisgyereknek pedig már a kezdetektől meg kell tanulniuk változtatni. Ami előnyünk azt használni kell, ami hátrányunk, azon javítani kell.

 

– A megváltozott értékrendek másként hatnak a különböző generációkra?

– Ha Szoboszlai Dominiknál maradunk, akkor elmondhatjuk, hogy az előző rendszert ugyan ő nem, de édesapja megélte. Szoboszlai egy nyitottabb, szabadabb világban nőtt fel, könnyebben mozoghat, akár sportolóként is. Sok értékrendszerrel találkozik, s ebből építkezni tud. Azt lehet mondani, hogy minden társadalomban egy rendszerváltás az valamilyen szintű értékrendváltást is jelent. A mai fiatalok már egy megváltozott értékrendben nőnek fel. Ennek lehet előnye és hátránya is. Attól függ, hogy az adott társadalmi berendezkedés mennyire tartja fontosnak az élsportot, azt, hogy abban mutassa meg magát a világnak.

 

Milyen nemzetiségű csapat nyeri a BL 2021/2022-es kiírását?

2,10 – Angol

4,50 – Német

5,50 – Francia

9,00 – Spanyol

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Bajnokok Ligája/Végső fogadások/További ajánlatok útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj Bajnokok Ligájára az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


 


Borítókép: MTI

Írj hozzászólást