Fez, a dombok által körülvett ékszerdoboz – Sportatlasz

Sportatlasz sorozatunkban olyan városokat mutatunk be, amelyek bár történelmi, kulturális, turisztikai szempontból kiemelten fontosak, világszerte ismertek, sportéletük világszinten szerényebbnek tűnik. Gondolhatjuk legalábbis első körben, a felszín alatt azonban sokszor érdekes történetek rejtőznek. Ez alkalommal ismét az afrikai kontinensre látogatunk, a marokkói Fezt (Fes) mutatjuk be.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Marokkó olyan ország, melyet az európai érdeklődő mindig izgalommal szemlél. Van valami különös, valami megfoghatatlan az itteni városokban. Most ezek közül is az egyik legkülönlegesebbet, Fezt mutatjuk be. Kezdjük a számokkal, hiszen ezek is sokatmondók: a városban 200 mecset és templom, illetve nagyjából 6000 utca található, így könnyen tehetünk itt végeláthatatlan sétákat. Ráadásul az éghajlat is kifejezetten kellemes, a mediterrán klímának megfelelően az év nagy részében magas a hőmérséklet, télen is inkább az eső, mintsem a hó a jellemző. A város lakossága nagyjából egymillió fő, és ami kifejezetten érdekes, hogy ez alig-alig változott az elmúlt 300 évben.

 

A város történelme

Fezt a berberek alapították a nyolcadik század végén, kezdetben a lakosság is főként ebből a népcsoportból került ki. A település három városrészből áll, a két óvárosi terület mellett a huszadik század elején egy modernebb városnegyed is létrejött. Fez a nevét a marokkóiak jellegzetes, piros, csúcsos kalapjáról kapta.

A kilencedik században erősödött az arab, illetve a spanyol bevándorlás, főként Córdobából, ahol akkor forradalom tört ki. Az omajjádok után tunéziai fennhatóság alá került a város, ennek az időszaknak az érdekessége, hogy az 1040-es években kialakult egy olyan vízellátó rendszer, amelynek a szerkezete máig megfigyelhető. Olyan momentumokat kell még kiemelnünk a város történelméből, mint például az 1465-ös forradalom, amely elsöpörte az utolsó marínidiákat (így hívták az addig uralkodó szultánok dinasztiáját). 1522-ben óriási földrengés pusztított a területen, amely az épületek jelentős részét lerombolta.

A város életének legfontosabb változása pedig a 19. század végén következett be, amikor is végre folyosót építettek a két városrész között.

Egyébként külső szemlélő számára igen nehéz megkülönböztetni az arab és berber származást a városban, de a helyiek számára fontos ez, hiszen nagyon büszkék a kulturális gyökerükre.

A város huszadik századi történelmének első évtizedeit a francia uralom határozta meg, ami társadalmi és kulturális változások sorát hozta. Jelentősen megnőtt például a zsidó lakosság aránya. Marokkóban egyébként is fontos szerepet játszik a zsidóság, ez ebben a városban még inkább igaz. A zsidónegyed, a mellah a királyi palotához közel található. II. Idrisz király már a nyolcadik században elkezdte a zsidók betelepítését, de számuk igazán utódja idején nőtt meg. A mellah máig kiemelten fontos városrész. Az ország a francia uralmat követően 1956-ban vált függetlenné.

 


(X) Köss egy előzetes fogadást kötésben és vágj zsebre 10%-, 20%- vagy 30%-kal megnövelt nyereményt!


 

Látnivalók

A városban nagyon fontos szerepet játszik a vallás, így jó néhány templomot kell megemlítenünk a legfontosabb épületek között. A Kairaouine mecsetet igen nehéz megtalálni, ám ha sikerül, valóságos kincsre lelhetünk. Ez a második legnagyobb mecset Marokkóban, illetve egyes források szerint a világ legrégebbi egyeteme. A belső térbe csak a muszlimok léphetnek be, így a turisták kívülről csodálhatják meg az épületet. A mecset egyébként máig megőrizte kettős funkcióját, oktatási intézményként és templomként is funkcionál. Egy másik egyetemről sem szabad megfeledkeznünk, a Bou Inania Madrasát a 14. században alapította a szultán, akinek a nevét ma is viseli. Mindenképp érdemes megnéznünk a szökőkutat a belső udvaron, illetve a mozaikokat a falon.

Mindenképp meg kell említenünk a Chouara cserzőműhelyet, melyet akár a város szimbólumának is nevezhetnénk. Ez a világ legrégebbi bőrgyára, ami ma is úgy működik, mint a középkorban.

A környező épületekből kitűnő rálátásunk lehet a színezőkádakra, a festékek szaga igen erős, így az érzékenyeknek vigyázniuk kell, de a látvány káprázatos.

Fez vadregényes város, bizonyos helyeit szinte rejtőzködve is felfedezhetjük. Medinában számtalan sötét és keskeny utcát járhatunk be, ha pedig ennek éppen az ellentétére vágyunk, ott vannak a város parkjai, melyek szinte olyanok, mintha egy képeslapot néznénk. Gyönyörű tavak, pálmafák és citrusok alakítják ki a mediterrán hangulatot.

 

A híres cserzőműhely (forrás: wanderers.hu)

 

Fez sportélete

A város sportéletét alapvetően a két első osztályú futballklub határozza meg. Mindkét együttes a város legnagyobb stadionjában játssza a hazai mérkőzéseit, amelyet 2003-ban építették és 45 000 néző befogadására alkalmas. A Maghreb de Fest 1946-ban alapították, a csapat beceneve „citromsárga tigrisek”. Edzője jelenleg Miguel Ángel Garmondi, egy olyan argentin szakember, aki főként afrikai országokban dolgozott. A keretet egyébként jelenleg nagyrészt marokkói játékosok alkotják, a kevés légiós is a kontinens más országaiból érkezett. A Wydad de Fest 1948-ban alapították, sikertörténete pedig a 2008–2009-es szezonban kezdődött, 2018-ban ezüstérmet nyert a marokkói nemzeti kupában. A gárda edzője jelenleg a korábbi marokkói válogatott Abderrahim Chkilit. A futball kapcsán egy nevet mindenképp meg kell még említenünk, Roberto López Ufarte a városban látta meg a napvilágot, hogy aztán az 1970-1980-as években Spanyolországban fusson be szép karriert.

 

A Maghreb de Fes szurkolótábora, az Ultras Tigers (forrás: Maghrib Foot/Twitter)

 

Nem a labdarúgás az egyetlen sportág azonban, amelyben Feznek élvonalbeli csapata van. Kosárlabdában a Maghreb de Fes kifejezetten sikeresnek számít, hiszen öt alkalommal nyerte meg a marokkói bajnokságot, hétszer a kupát, sőt egy alkalommal a az afrikai kontinens sorozatában is az első helyen végzett. Mérkőzéseit a Január 11. nevet viselő csarnokban vívja, melyet a futballstadionhoz hasonlóan a 2000-es évek elején építettek, jelenleg pontosan 3000 néző befogadására alkalmas.

A szabadidős sportok szerelmeseinek sem kell szomorkodniuk a városban. Van például impozáns teniszcentrum, ahol 16 pálya közül választhatunk, de golfklub és modern uszoda is várja az érdeklődőket.

Érdemes tehát néhány napot eltöltenünk Fezben, hiszen egy kulturálisan elképesztően izgalmas város életébe nyerhetünk bepillantást. Ha pedig úgy adódik, időzítsük a látogatásunkat egy futballmeccs idejére.

 

Ki nyeri a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságot?

2,10 – Dánia

6,50 – Spanyolország

8,00 – Franciaország

8,00 – Svédország

9,00 – Norvégia

10,00 – Magyarország

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Kézilabda/Európa-bajnokság/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj kézilabdára az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


 

Írj hozzászólást