Hátizsákkal Brazíliában (Soltész Béla) – könyvajánló

A magyar szerző turistaként több hónapot töltött azzal, hogy végigjárja a világ egyik legnagyobb országát. Brazília hemzseg a természeti és történelmi kincsekben; Pelé, Ronaldo, Neymar vagy Ayrton Senna személyében pedig világszerte ismert sportolók szülőhazája.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Soltész Béla több alkalommal látogatott el Latin-Amerika különböző pontjaira, az ott szerzett élményeiről könyveket is írt.

A Hátizsákkal Brazíliában címet viselő, 2016-ban kiadott műve praktikus azoknak, akik hasonló túrát tennének a környéken, de érdekes olvasmány lehet mindenki számára, akik egyszerűen csak érdeklődnek a brazil és dél-amerikai mindennapok iránt.

A szerző 2016-ban a Budapesti Corvinus Egyetemen doktorált nemzetközi kapcsolatokból, és 2018 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nemzetközi és Európai Tanszékének adjunktusa. Ösztöndíjasként Spanyolországban, Chilében és Mexikóban töltött egy-egy félévet. Fő kutatási területe Latin-Amerika XXI. századi társadalmi és politikai folyamatainak elemzése. 2015-ös brazil túráját könyv formájában dokumentálta és adta ki, amely a világ egyik talán leginkább sokszínű országát hivatott bemutatni.


 

Utazása alkalmával a hatalmas területű Brazília jelentősebb régióit járta végig. A hátizsákkal arra utal, hogy magát hétköznapi, olcsóbb megoldásokat kereső turistának tartja, mintsem luxusnyaralást keresőnek. Kalandjai során rendszerint hostelekben, a CouchSurfing oldalon keresztül megismert szállásadók alkalmi vendéglátásában, vagy esetlegesen korábbi ismerősöknél vagy azok ismerőseinél szállt meg, kíváncsiságból pár napot még egy biztonságosabb favelában (nyomornegyed) is eltöltött. Igyekezett valamennyi felkeresett régióban a legszebb nevezetességeket felfedezni. Könyvében az egyes fontosabb brazil régiók külön fejezetet kaptak, az országot Rio de Janeirótól az Amazonasig tulajdonképpen teljes egészében bejárta a fontosabb helyek érintésével.

 

„A közkeletű vélekedés szerint amíg Rio szórakozik és turistáknak illegeti magát, addig Sao Paulo dolgozik, és egyedül tartja el az egész országot. Rendkívül kedvelt téma tehát Brazíliában a carioca-k (Rio de Janeiro lakói) összehasonlítása a paulistanókkal vagy a paulistakkal (előbbi kifejezés a Sao Paulo város, míg utóbbi Sao Paulo állam lakóira vonatkozik).”

 

A brazilok körében örökös ellentét, hogy a világhírű Rio de Janeiro vagy a legnagyobb város Sao Paulo a jobb hely.

Természetesen származásától függően mindenki mást mond, de a szerző mindkét nagyvárosban és mindkettő agglomerációjában eltöltött elég időt ahhoz, hogy mindkettőről véleményt formálhasson.

Soltész kilátogatott a Maracanába a legnépszerűbb brazil labdarúgó-csapat, a Flamengo mérkőzésére, és utána járt a stadion történetének és az 1950-es vb blamájának, melyet párhuzamba állított a 2014-es vb-elődöntővel (Brazília–Németország 1-7). A brazil autóversenyzés mekkájának számító Sao Paulóban korábbi brazil pilóták nyomába eredt – Emerson Fittipaldi, Ayrton Senna, Rubens Barrichello vagy Felipe Massa is innen származik.

 


 

A Sao Paulo közelében található kikötővárosból, Santosból indult világhódító útjára a sokak által minden idők világ legjobb labdarúgójának tartott Pelé (valamint a kávé és később Neymar is). A futball történetének egyetlen háromszoros világbajnoka tiszteletére a városban múzeumot nyitottak. Pelé akkora szegénységből indult és annyira nem volt semmije, hogy az első éveit bemutató részben egy-egy mezen és cipőn kívül nem tudtak mit kiállítani. Később természetesen már jóval nagyobb volt a merítés a számtalan díj és trófea közül.

Soltész könyvének segítségével betekintést nyerhetünk a riói karnevál hangulatába, a legeldugottabb kanyonok világába, beszámol az Amazonason való több napos hajóútjáról, melyen olyan településekbe jutott el, melyeket közúton nem lehet megközelíteni.

Útja során lehetőség szerint próbálta a magyar vonatkozásokat is felkutatni, rengeteg érdekességet megtudhatunk, hogy az egyébként is számtalan európai országból érkező kivándorlók között mennyi magyar költözött Brazíliába, főként még a világháborúkat megelőző időkben. Az 1960-as évek óta fővárosként funkcionáló, újonnan épített Brazíliavárosban helyet kapó magyar nagykövetség például teljesen olyan, mintha egy üdülő lenne a Balaton partján.

Dél-Brazíliában olyan személyekkel is találkozott, akiknek a felmenői sváb származásúak voltak és Magyarországról vándoroltak ki. Bár állításuk szerint többen beszéltek magyarul, az általunk ma ismert nyelvhez ennek vajmi kevés köze volt. Soltész természetesen megkapta a kérdést, hogy lehet, hogy más nyelvet beszélnek, miközben mindkettőre azt mondják, hogy magyar. A szerző frappáns válaszában mindezt azzal indokolta kinti közönségének, hogy amit őseik hátrahagytak 1890-ben az egy régi nyelv, ám a két világháború és a trianoni egyezmény miatt jelentősen megváltoztak a viszonyok, így ők egy olyan nyelvet őriztek meg, amely otthon már rég nem létezik, de tulajdonképpen ez legalább akkora érték, mintha az otthoni magyar nyelvet beszélnék.

„A pápa lehet, hogy argentin, de a főnöke biztosan brazil” – tartja a híres brazil mondás. Jorge Mario Bergoglio (Ferenc pápa) személyében jelenleg a katolikus egyház élén argentin pápa áll, de a brazilok úgy vélik, hogy az idők során Isten nagyon sokat segített a braziloknak, mivel látja, hogy mennyien szolgálják őt. A becslések szerint a lakosság közel háromnegyede vallja magát római katolikusnak, egyúttal az egész világon Brazíliában követik a legtöbben a vallást.

Aki az olvasás után kedvet kapna egy hasonló túrához, azok kedvéért Soltész pontokba szedve számtalan praktikus tanácsot ad. Sőt, még túraprogramokat, brazil–magyar hétköznapi szótárt, kiejtésgyakorlatot is összeírt.

A magam részéről argentin fanatikusként mindig is szkeptikusan álltam mindenhez, ami brazil, de a könyvet olvasva azért megfordult a fejemben, hogy nem is olyan rossz ország Brazília, amit – ha nem is Soltészhoz hasonló mélységben – érdemes lehet személyesen is felfedezni.

A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője, amennyiben a dél-amerikai labdarúgás aktív magyar nyelvű közösségéhez szeretnél tartozni, alább elérhető a felület közösségi média-profilja: https://www.facebook.com/futballtango

 

Ki nyeri a 2022-es világbajnokságot?

6,00 – Brazília

7,00 – Franciaország

9,00 – Anglia

10,00 – Spanyolország

11,00 – Németország

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Világbajnokság/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj az NB I. kiesőire és bajnokcsapatára az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


 

Írj hozzászólást