Nyomorból a trónra, pokolból a fényre, halálból az életre – öt sportág öt nagy motivációs filmje

Nyomornegyedből származó futballóriás, fenegyerekből született teniszcsillag, porfészekből épített kosárvár és egy élet vagy halál döntése is szerepel a kínálatunkban. Egy film a családnak, egy az edzőknek, egy a kitaszítottaknak, egy a pszichológia rajongóinak és egy mindenkinek.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

A motiváció hiánya mai magyar (sport)társadalom egyik legsúlyosabb gondja. A sport szót azért is tehetjük zárójelbe, mert motiválatlansággal küzd az egészségügy vagy éppen az oktatás-nevelés is hazánkban; mellé pedig minden kirakatsiker ellenére szenvednek tőle legnépszerűbb csapatsportjaink. Hazai és külföldi edzők egyöntetű véleménye szerint ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy klubcsapatainkból légiósok szorítják ki a magyar játékosokat, akiket sok esetben a pénz hiányánál is jobban zavar a pénz megléte. De ugyanígy motiválatlanság járja át különböző okokból edzőink, tanáraink, orvosaink és betegeink életét is, pedig motiváció nélkül nincs győzelem semmilyen területen.

Az alábbiakban öt világsportból öt lebilincselő alkotást mutatunk be, közös bennük többek között, hogy egyikük sem sportfilm, bár sportolók emberfeletti teljesítményéről szól. Erőt meríthet belőlük mindenki, aki keresi a célokat, a miértekre a választ, és akár a mélységből, akár a középszerűségből akar kitörni.

 

Pelé – a dél-amerikai Gettómilliomos

Talán kevesen értenek velem egyet abban, hogy ez egy nagy film, valószínűleg azért sem, mert már akkor is tátongott az ürességtől a mozi, amikor nem sokkal a bemutató után megnéztük. Gyerekeknek, felnőtteknek, nagypapáknak, nagymamának is csodálatos élmény, a Gettómilliomos dél-amerikai változata. A nyomorból kiemelkedő srác klasszikus története, az édesapa és az édesanya hatalmas alakításával, szépen filmezve. A fénnyel és árnyékkal, sötéttel és világossal való operatőri játék átjárja a képeket, ennek is köszönhetően Brazília sárgás-barnás színei melegséget adnak a felvételeknek. Látványosak és bravúrosak a futballjelenetek, a főhős ollózásai.

A Pelé nem akarja a sport egyik legnagyobb géniuszának egész életét, de egész pályafutását sem elmesélni – eredeti címe nem véletlenül: Pele: Birth of a Legend –, ahhoz egy végtelenített brazil szappanopera is kevés talán. De magával ragadóan bemutatja az ártatlan gyerekkort, amely az első világbajnoki győzelemig tart.

Ez Brazília története során is az első, és annak köszönheti, hogy nem akar más futballkultúrákat utánozni, hanem visszatér önmagához. Ha az eredményesség oltárán fel akarja áldozni azt, amitől brazil, akkor bukásra van ítélve – azóta az utókor történései is erre figyelmeztetik. Bár minden idők egyik legnagyobb generációja, Zicóval és Sócratesszel az élen, a nyolcvanas évek mindkét világbajnokságán lemaradt az elődöntőről, a fél világot a brazil labdarúgás rajongójává tette. Közvetlenül utánuk, 1990-ben szürke célfutballal nyerte meg a vb-csoportját a válogatott, majd a nyolcaddöntőben mindjárt búcsúzott, így Zicóéknál sokkal nagyobb csalódást okozott.

Ami az egyéni sorsot illeti, Pelé tinédzserévei megmutatják, mindenkinek a saját útját kell megtalálnia, csak az vezet a mélyből a fénybe. Legyél sportoló, művész, mérnök, munkás, asztalos, tedd bele önmagadat abba, amit csinálsz, képességeid legjavát nyújtsad. Ha istenáldotta tehetséget kaptál, élj vele, bár sokszor a közvetlen környezeted akar majd lebeszélni róla. Ha pedig ilyen talentummal találkozol másban, óvd és segítsd a kibontakozását – vagy legalább ne akadályozd.

 


 

Borg/McEnroe – nemcsak füveseknek

Ha az előző filmet nagyon ajánlhatjuk a kisebbeknek is, ez inkább a nagyoknak való, edzőknek pedig különösen tanulságos. Akik Roger Federeren és Rafael Nadalon nőttek fel, azt hihetik, hogy a teniszezés aranykorát látták, és talán igazuk is van, de nem tudják milyen volt, amikor a faütős Björn Borg uralta a sportágat, és korszakos teniszóriások követelték a trónját, élükön két amerikai fenegyerekkel, Jimmy Connorsszal és John McEnroe-val.

A Borg/McEnroe a nagy korszakváltás előtti utolsó pillanat művészi megformálása, amely itthon egyébként szintén üres sorokra talált a mozikban, konkrétan kettesben láttuk a Nagykörúton. Ezzel a sajátos címmel az alkotók valószínűleg nem is célozták meg a szélesebb közönséget, könnyen azt hiheti mindenki, pusztán egy sporttörténeti filmet láthat, ami annak érdekes, aki odavan a teniszért és netán élőben látta az 1980-as wimbledoni döntőt. Pedig ez a film sokkal több ennél, mindenkinek ad valamit, akit érdekelnek az emberi lélek rejtelmei. Borg (Sverrir Gudnason alakítja) szemében, a nagy csatára készülve, ott a rettegés: mi van, ha… Ez a „Mi van, ha…?” mindannyiunk számára visszatérő kérdés, és nem igényel mindig választ, inkább elengedést. A háló túloldalán McEnroe (Shia LaBeouf) viszont legalább ilyen zseniálisan játssza az őrültet. Mi pedig – bár nem egy klasszikus motivációs filmmel van dolgunk – csillagokat látunk, akikkel túlléphetünk önmagunkon.

Federerről a nevelőedzője egyszer úgy nyilatkozott, idegileg gyenge volt, mint a nagy tehetségek általában. Szokatlan, ámde őszinte és felettébb fontos üzenet. McEnroe és Borg trénerének sem volt sokkal egyszerűbb: egyikük felnőttként is hírhedt fenegyerek maradt, a másikuk jó gyereknek látszott a világ előtt – de, annál nehezebb eset volt közelről, a kényszereitől szenvedett a környezete. A nagy kérdések: mi mindent kell elviselnie az edzőnek, mit kell engednie és mit kell elengednie? 2021 alapján Milák Kristófról és Selmeci Attiláról lehetne hasonló filmet forgatni, a sportpszichológia sokat nyerne vele. Ami pedig McEnroe és Borg legendás wimbledoni csatáját illeti, a katarzis nem marad el, a találkozóból nagy találkozás lesz.

 

 


(X) Válaszolj helyesen a napi kérdésekre és gyűjtsd össze ingyenes fogadásaidat az ingyenesen játszható Nyerő Széria tippjátékkal.


 

A legjobb dobás – túllépés önmagunkon

Gene Hackman mint kosárlabdaedző? Igen, ilyen is van, mégpedig egy társadalmi dráma főszerepében, de ez ne ijesszen el senkit, a vége nem tragédia. Nem ez az egyetlen film egy botrányos múltú edzőről, aki megérkezik egy kisvárosba, hogy aztán nagy csodát tegyen – és ehhez persze szokatlan módszereket vet be.

A sport pedig nemcsak a társadalom tükre, hanem valahol a léleké is: emberi sorsok bontakoznak ki előttünk Indiana államban. Megjelenik a kitaszítás és a befogadás örök témája, és az is kiderül, mi jelenti egy csapat valódi nagyságát. Sportszakmailag lehet kritizálni e képsorokat, merthogy milyen edző az, akinek egy kulcstámadásnál a passzok száma a legfontosabb… Nem ettől nagy ember, hanem például attól, hogy a sorsdöntő pillanatban nem ragaszkodik a saját elképzeléséhez, hanem a játékosai szeméből is kiolvassa: ezúttal ők tudják a jó megoldást.

 


 

Zuhanás a csendbe/A végtelen érintése – visszatérés a halálból

Természetesen a hegymászás is sport, de nem a havas csúcsok meghódítására akar motiválni ez a káprázatos, egyedi hangvételű alkotás. Hanem a soha fel nem adásra, a küzdelemben rejlő gyönyörre, megmutatva, hogy lehetetlen nem létezik. Már csak azért sem, mert félig dokumentumfilmet látunk, amelyben a halál völgyéből visszatérő hegymászók a saját történetüket mesélik el, lebilincselő képsorok között. Lélektani alapfilmről beszélünk, amelyet a pszichológusok közül is sokan ismernek és elismernek. Akárcsak az alpinisták.

Hol a felelősségünk határa (ha van egyáltalán), el szabad-e, el kell-e vágnunk a kötelet, hogy magunkat megmentsük, amikor a másikon már minden jel szerint nem segíthetünk? Elképesztően izgalmas témák, és nem kell most azonnal megválaszolni őket. Elmélkedésre annál inkább ajánljuk őket.

A kötél felső végén lévő hegymászó dönt, ahogy dönt… Az élet pedig utat tör magának odalent is, a pokol tornácán.

 


 

Tűzszekerek – Scipio Africanus nyomában

Egy ennyire ismert, Oscarokkal agyondobált alkotás talán nem illik a sorba, de mindannyiunknak van egy kihagyhatatlan filmje, amelyhez újra meg újra visszatér. A nyári olimpiák évében feltétlenül ajánlott e filmeposz, hogy megérintsen tiszta szépsége az ártatlanság korának utolsó éveiből, 1924-ből. A sport és az olimpia ekkor még megtestesítette a görög eszményeket.

A Tűzszekerek azért is lett tökéletes, mert egyik oldalról – ahogy Réz András filmesztéta egykor fogalmazott – igazi játékfilm, míg a másik oldalról sportszakmailag is hibátlan. Az atlétika szakemberei ma is bátran levetítik az edzőképzőn az edzéselmélet lényegének illusztrálására, a polihisztor Sam Mussabini ugyanis a vágtafutás specialistájaként mesterfogásokat alkalmaz. A filmben a világ egyik leginkább szeretnivaló színésze, Sir Ian Holm formálja meg, aki nem más, mint Az ötödik elem hős papja, A Gyűrűk Ura Zsákos Bilbója, maga A hobbit.

A Tűzszekerekben, Scipio Africanus Sam Mussabini a szíriai-török-olasz-francia származású angol úriember elvileg csak mellékszereplő (amiért Oscar-jelölést kapott), a két sprinter, Eric Liddell és Harold Abrahams mögött. Az alakításuknak köszönhetően lett a motivációs filmek egyik csúcsa e filmdráma, amely a Skót-felföld és a Cambridge Egyetem csodálatos világa mellett elénk tárja a szívben rejlő mozgatórugót és akaraterőt. Futhatsz önmagadért és futhatsz Isten örömére is, a lényeg, hogy tudd, miért teszed.

 


 

Mint a fentiekből is látszik, a motivációnak száz és száz módja van, így a kiemelkedés útja is ezerféle. Mindenkinek a sajátját érdemes megtalálnia. A fölfelé vezető utat nemcsak a nyomorban és a hegyek fogságában kell megkeresni, de a jóléti társadalmakban is, sőt ezekben gyakran még nehezebb kilépni a megszokottból, az átlagosból, alkotni valami újat, valami nagyot. Szomorúan hosszú azoknak a sora, akik Magyarországon elpazarolták a tehetségüket, a leglátványosabb példákat a labdarúgás adja, a futball pedig tükröt tart a társadalom elé. Ideje változtatni, jóvá tenni az eltékozolt éveket, amíg nem késő.

De talán soha nem késő, és aki már nem bizonyíthat a pályán, még rengeteget tehet az utódokért a pályán kívül.

 

Ki nyeri a 2022-es katari világbajnokságot?

6,00 – Brazília

7,00 – Franciaország

9,00 – Anglia

10,00 – Spanyolország

11,00 – Németország

12,00 – Olaszország

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Világbajnokság2022/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a 2022-es Világbajnokság piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

Írj hozzászólást