„Pelé követelte: rúgjatok oda, legyünk már túl rajta” – Menekülés a győzelembe, a magyar filmremek hollywoodizálva

A Büntető.com követői már olvashattak a Két félidő a pokolban című filmdrámáról, amely a futballfilmek sokak szerint legkiválóbb, de mindenképp az egyik egyik legnagyobb hatású darabja. Keletkezése után 20 évvel, 1981-ben elkészült a hollywoodi remake-je is, a Menekülés a győzelembe. Nemcsak az ihletet, hanem a forgatási helyszíneket is Magyarország adta John Huston filmjéhez. Magyar színészek és futballisták is szerepelnek a filmben, közülük Egervári Sándor, a korábbi sikeres magyar futballedző az egyik legemlékezetesebb jelenetben felrúgta Pelét – rendezői utasításra.



(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

,,Az ember a halála előtt nem csinál magából pojácát” – Két félidő a pokolban (filmismertető)


 

A két film között a cselekményben, mind a körítésben fellelhetők hasonlóságok. A Fábri-film színészösszetételében az akkori magyar színjátszás legkiválóbb képviselői közül többen is helyet kaptak (pl. Sinkovits Imre, Garas Dezső, Márkus László). A Menekülés a győzelembe szereplőgárdáját pedig világviszonylatban is ikonikus nevek fémjelzik, elég csak Sylvester Stallone vagy Michael Caine nevét említeni. A „sztárparádét” tovább fokozta, hogy világbajnok futballisták is szerepet kaptak az filmben, például a brazil Pelé, vagy az argentin Osvaldo Ardiles.

 

Nem lépnek be a szabadság kapuján

Ami a cselekményt illeti, John Colby kapitány csakúgy, mint a kárpát-ukrajnai kényszermunkatáborban Ónodi, a mérkőzést „megrendelő” németek tudtára adja, hogy megfelelő élelmezésre és felszerelésre egyaránt szükség van a felkészüléshez. Különben a náci katonák alkotta ellenfél egy, a pályán erőtlenül ténfergő pofozógéppel játszik majd Párizsban, komolytalanná téve a minden bizonnyal nagy figyelmet kiváltó összecsapást. Mindkét film esetében megfigyelhető a futballisták iránti ellenszenv a több tekintetben kivételes helyzetük miatt. Mind Colby kapitány, mind Ónodi csapata – belső vitákkal is övezett – szökést tervez, de egyik esetben sem lesz sikeres a kísérlet. A magyar kényszermunkásokat hamar elfogják. A szövetségesek hadifogoly-válogatottja pedig a félidőben annak ellenére gondolja meg magát, hogy a francia ellenállók korábban mindent előkészítettek számukra. A szabadság kapuit jelentette volna számukra az öltöző medencéje alatt található alagút. Azonban úgy döntenek, hogy inkább ledolgozzák a második félidőben a háromgólos hátrányukat (4-1-es vereségre állnak a szünetben).

 


 

Feltámadás a második félidőben

Mind Ónodi, mind Colby csapata vesztésre áll a mérkőzések félidejében. A magyar kényszermunkások 3-1-es, a szövetséges hadifoglyok pedig, ahogy már említettük, 4-1-es állásnál vonulnak pihenőre. A második játékrészben azonban mindkét mérkőzés esetében fordul a kocka. Ónodiék megfordítják a mérkőzést a német utászcsapat ellen (4-3-nál szakad félbe), Colbyék pedig 4-4-re állnak akkor, amikor a felbátorodott nézők megrohamozzák a párizsi Yves-du-Manoir Olimpiai Stadion gyepét csakúgy, mint az önkívületi állapotba került magyar munkaszolgálatosok a kárpát-ukrajnai pályát. Egyértelműen az elnyomó hatalommal szembeni demonstrációként, ellenállásként értelmezhetők ezek a látványos képsorok. Ónodiék ünneplésének a német géppuskagolyó-sorozatok könyörtelen mészárlása vet véget, Párizsban viszont a kivezényelt fegyveres német katonák semmilyen drasztikus eszközhöz sem nyúlnak a tömegáradat megfékezése céljából (hogy ez mennyire életszerű az adott történelmi helyzetben, erősen véleményes lehet).

 


(X) Hívd meg barátaidat és szerezz ingyenes fogadást, befizetési bónuszt, illetve bónuszpénzt összesen 75 000 Ft értékben!


 

Lenyűgöző felszín lélektani mélység nélkül

Aki mindkét filmet megnézi, a magyar mű megrázó, hidegrázósan katartikus hatása után lelki-érzelmi szempontból mást kaphat a 20 évvel később keletkezett, minden ízében hollywoodi alkotástól. A Fábri-filmben sokszínűbbek a karakterek, nagyobb hangsúlyt kap a lélekrajz. Több szereplő esetében jellemfejlődés is megfigyelhető. Lélektani szempontból mélyebb, több rétegű darab.

A John Huston által rendezett film megtekintése mindezek miatt azoknak okvetlen ajánlott, akik a zseniális, de kétségkívül megrázó magyar alkotás helyett egy könnyedebb, kevésbé felkavaró műre vágynak a témában.

 

Fotó: Wéber Lajos/MTI

 

A hollywoodi produkció három magyar vonatkozása

A Menekülés a győzelembe bejárta a világot. Keletkezésében pedig kulcsszerepe volt Magyarországnak. Íme, három olyan vonatkozás, amely miatt hazánkhoz is köthető az alkotás!

  1. A film producerei között volt Andrew G. Vajna

A két éve elhunyt, magyar származású producer gyermekként hagyta el az országot az 1956-os események miatt, ez a film tekinthető a szakmai értelemben vett hazatérésének. Mint ismeretes, később további szuperprodukciókat (pl. Evita), és sztárszínészeket (pl. Antonio Banderas, Arnold Schwarzenegger) is hozott Magyarországra. 2011-től pedig haláláig pedig a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos volt.

  1. Magyarországon forgatták

Az alkotói stáb szeretett volna egy olyan létesítményben forgatni, amely a második világháború alatti, párizsi Yves-du-Manoir Olimpiai Stadionhoz hasonlatos. Választásuk az MTK akkori pályájára esett, amely megfelelt az elvárásoknak. Sőt, még az akkori viszonyokhoz képest is túl leharcoltnak is gondolták, így némiképp fel is kellett javíttatni. Kicserélték a gépkocsibejáró kapuját is. A MAFILM (Magyar Filmgyártó Vállalat) zuglói bázisán pedig egy fontos jelenetet vettek fel. A már említett, a mérkőzés félidejében történt szökési kísérlet megjelenítéséhez ott állt rendelkezésre olyan medencés stúdió, amely megfelelő volt a vizes jelenethez. Érdekesség, hogy lajtos kocsival juttattak vizet a medencébe a lehető legjobb látvány létrehozása céljából. A hadifogolytábort az alagi (Dunakeszi mellett) lóversenypálya területén építették fel, és figyelmes szemmel kiszúrható a filmben a Keleti pályaudvar és a Millenniumi Földalatti Vasút is.

  1. Magyar szereplők

A stadion mellett az MTK játékosokat is „kölcsönadott” a filmnek. Szerepelt a náci katonák csapatában a korábbi, 2010 és 2013 között regnáló szövetségi kapitányunk, Egervári Sándor is, aki az ATV Egy filmforgatás kulisszatitkai 1981-ből – Menekülés a győzelembe című riportjában így emlékezett vissza arra, hogy volt mersze rendezői utasításra felrúgni Pelét, a futballtörténelem egyik legjobb játékosát:

,,(Pelé) követelte, hogy nyugodtan rúgjatok oda, ne szórakozzatok már, a tizedik felvételt csináljuk, legyünk már túl rajta. Meg is dicsért utána… azt mondta: ez jó volt!”

 


 

Fülöp Ferenc, Egervári klubtársa is megerősítette, hogy a feszültség érzékeltetése végett a színészektől és a labdarúgóktól, így tőle is kifejezetten kérték a durva belemenéseket, a kíméletlen harciasságot. A legnagyobb színészcsillaggal, Sylvester Stallonéval sem bántak kesztyűs kézzel, egyszer még fejbe is rúgták.

A filmtörténeti jelentőségű magyar alkotás remake-je 20 évvel az eredetije után keletkezett. Egy magyar színész, Gera Zoltán, akinek a közelmúlt egyik legsikeresebb magyar labdarúgójával való névrokonsága a kontextusban különösen érdekes, mindkét filmben szerepelt. Ő is hidat képzett az érdekes és fontos témát különbözőképpen feldolgozó közép-kelet-európai és a hollywoodi filmiskola között.

 

Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

Írj hozzászólást