Sportatlasz (II. rész): Koppenhága

Új sorozat indult a Büntető felületén, olyan városokat mutatunk be, amelyek bár történelmi, kulturális, turisztikai szempontból kiemelten fontosak, világszerte ismertek, jelentős sportéletük nemigen van. Gondolhatjuk legalábbis első körben, a felszín alatt azonban sokszor érdekes történetek rejtőznek. Utazásunk második állomása Dánia különleges és színpompás fővárosa, Koppenhága.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

A Skandináv térség egész Európa egyik ékköve, gazdaságilag, kulturálisan kifejezetten fontos régió. Dánia pedig a „hídország” a térségben. Azonban nemcsak híres hídjai miatt, hanem azért is, mert ez az ország köti össze a térséget Európa kontinentális részével. Az ország fővárosa Koppenhága, amelynek múltja egészen a 11. századig nyúlik vissza.

Akkor még egyszerű halászfalu volt, ebben azonban semmi meglepő sincs, hiszen Skandináviában így kezdődött a települések nagy részének élete. Koppenhágát I. Svend dán király és fia, Knut alapították.

A település fejlődése a 12. században indult meg igazán, amikor kastélyt emeltek, előnyös fekvése pedig hamar odavonzotta a kereskedőket. Olyannyira, hogy Jakob Erlandsen püspök 1254-ben már városi kiváltságokkal ruházta fel Koppenhágát. A várat később egyszer lerombolták, ennek helyén épült fel 1410-ben az új épület.

 


1479-ben itt alakul meg Dánia első egyeteme, a Koppenhágai Egyetem. Ez egyébként viszonylag kései időpontnak számít, hiszen már évszázadokkal korábban működtek hasonló intézmények Európa nyugati részén. Az egyetem manapság is több épülettel üzemel a városban, a nyilvántartások szerint jelenleg 37 ezer hallgatója van. A város fejlődése a következő évtizedekben sem áll meg, sőt van olyan terület, ahol pionír lesz Koppenhága.

1583-ban itt jön létre a Bakken, a világ első szórakoztató parkja, a ma is ismert vidámparkok elődje. A park léte egyébként egy forráshoz köthető, a városban korábban ugyanis nagyon rossz volt a vízellátás, így a Bakken helyén található tiszta vízlelőhely hamar közösségi térré vált. A park ma is működik, márciustól augusztusig látogatható, belépőjegyet nem kell váltanunk. IV. Keresztély uralkodása (1588–1648) jelentős változásokat hoz Koppenhága életében: ekkor épül a Rosenborg kastély, a Borsen vagy a Christianshaven is. A 17. század végén svéd csapatok ostromolják Koppenhágát.

A következő évtizedekben a várost súlyos tragédiák sújtják. 1711-ben pestisjárvány, 1728-ban pedig tűzvész pusztít. A 19. században a napóleoni háborúk érik el Koppenhágát, a második világháború alatt pedig német megszállás alá kerül Dánia. A világégést követően a dán fővárost az ötujjú terv (Fingerplanen) alapján fejlesztik. A tervezet alapja, hogy Koppenhága városrészei élesen váljanak el egymástól funkciójuk szerint.

A dán fővárost Malmövel a mindenki által ismert Öresund-híd köti össze, a város így továbbra is őrzi kereskedelmi csomópont jellegét.

 


A város turisztikai szempontból is igen gazdag, és talán nem túlzás azt állítani, eklektikus, hiszen korábbi évszázadok patinás épületei keverednek a modern kulturális vívmányokkal. A Rosenborg-kastély a város közepén helyezkedik el, többek között itt találhatóak a dán koronázási ékszerek. A Nyhavn városrész színes házaival és idilli hangulatával mindenki számára ismerős lehet a képeslapokról, itt található egyébként Hans Christian Andersen egykori háza. A kis hableány szobrát szintén sokan láthatták már, tőle nem messze található a Kastellet, amely a világ egyik legjobb állapotban fennmaradt, ötszög alapú erődítménye. A Koppenhágai Operaház különlegessége – gyönyörű és modern kivitelezése mellett –, hogy teljes egészében magánadományokból készült. A Christiansborg pedig a dán törvényhozás otthona, az ország politikai életét (a helyi nézők szerint kifejezetten hitelesen) ismerhetjük meg a Borgen című, eddig három évadot megélt tévésorozatból.

Ha már a kultúránál tartunk, a város szülöttei közül három személyt mindenképpen ki kell emelni. Niels Bohr, Nobel-díjas fizikus a városban született, 1922-ben nyerte el a legrangosabb tudományos elismerést. Lars von Trier pedig az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb filmrendezője (olyan filmek említhetőek meg a neve mellett, mint A bűn lélektana, a Táncos a sötétben, a Dogville – A menedék, a Melankólia vagy a Nimfomániás), a Dogma95 mozgalom megalapítója. Sören Kirkegaard pedig a filozófiatörténet jelentős alakja.

 


(X) Használd a fogadásépítőt és köss kombinált fogadást egy adott mérkőzésen belül több piacra az Unibeten! Gondolod, hogy gólzápor lesz a meccsen? Esetleg a hazai csapat sarokba szorítja a vendégeket és sok szögletre számítasz? Vagy a bíró bőkezűen fogja osztogatni a lapokat a mérkőzésen? Add hozzá fogadószelvényedhez az összes ilyen opciót vagy akár még többet, hogy a legjobb kötésben fogadhass, hatalmas kifizetési lehetőségekkel.


 

Koppenhága a sportban

Térjünk azonban rá a sportra, ugyanis ezen a téren is fontos Koppenhága szerepe. Az első osztályban az FC Köbenhavn, a Bröndby IF és a Lyngby BK képviseli a települést, de van másodosztályú futballklubja is (BK Fremad Amager).

Az FC Köbenhavn történelme kifejezetten érdekes, ugyanis bár alapítását tekintve (1992) fiatal klubról van szó, a tradíciók több mint száz évre nyúlnak vissza, ugyanis két régi egyesületből született a jelenlegi csapat. Az FC Köbenhavn már az 1992–93-as szezonban megnyerte a bajnoki címet, a klub európai szereplése azonban igen sokáig elmaradt a várttól. 1997-ben érkezett Flemming Östergaard az FCK-hoz, az üzletember pedig markánsan új szemléletet hozott. A csapat a következő szezonban először átlagolt tízezer hazai nézőt, a klub saját tulajdonba vette otthonát, a Parken stadiont. A következő bajnoki címig a 2000–2001-es szezonig kellett várni, ekkor egyébként Roy Hodgson volt a csapat edzője. Egy emlékezetes gól is fűződik ehhez az idényhez, Sibusiso Zuma Bröndby elleni találatát 2013-ban a klub történetének legszebb pillanatának választották. A csapat először 2006–2007-es szezonban jutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe, ellenfelei akkor a Benfica, a Celtic és a Manchester United voltak. Az FC Köbenhavn ezt követően többször szerepelt az Európa-ligában és a Bajnokok Ligájában is, előbbi sorozatban legutóbb a negyeddöntőig jutott.

 

A Bröndby IF szintén két kisebb helyi klub egyesülésével jött létre az 1960-as években. Az akkori csapatkapitány, Per Bjerregaard később az egyesület elnöki posztját is betölti. A Bröndby edzője volt Finn Laudrup is, aki fiait is magával hozta. A csapat a nyolcvanas évek második felében kifejezetten sikeres időszakot futott, egyszer sem végzett rosszabb helyen az ezüstérmes pozíciónál. A később szövetségi kapitányként is dolgozó Morten Olsen vezetésével a csapat a legjobb négy közé jutott az UEFA-kupa 1990–91-es szezonjában, (A Bröndby egyébként első európai meccsén a Budapest Honvédot verte) a döntőre is jó esélyük volt, a 88. percig továbbjutásra álltak az AS Roma ellen is. Hamarosan azonban csődeljárás alá vonták a klubot, így a következő időszak az újjáépítésről szólt. 2002-ben Michael Laudrup vette át a csapatot, a Bröndby 2005-ben vele nyerte története eddigi utolsó bajnoki címét. A következő másfél évtized azonban ismét nem a sikerekről szólt a fővárosi csapat háza táján. Kiemelendő még a közelmúltból Alexander Zorniger személye, a német edző korszerű játékstílust honosított meg, ráadásul kifejezetten jó eredményeket ért el, azonban összetűzésbe keveredett a vezetőséggel és a szurkolókkal (kritizálva a klub utánpótlását). A csapat otthona a Bröndby Stadion, amelyet 1966-ban adtak át, jelenleg 28 ezer néző befogadására alkalmas, a kapacitás folyamatosan nőtt az elmúlt évtizedek során. Bár már nem a futballcsapathoz tartozik, kiemelendő létesítmény a városban a Royal Arena, ahol úszó Európa-bajnokságot és kézilabda-világbajnokságot is rendeztek már.


Az előző rész:

Sportatlasz (I. rész): Velence

Írj hozzászólást