Sportatlasz (XII. rész): Krakkó

A Sportatlasz sorozatunkban olyan városokat mutatunk be, amelyek bár történelmi, kulturális, turisztikai szempontból kiemelten fontosak, világszerte ismertek, sportéletük világszinten szerényebbnek tűnik. Gondolhatjuk legalábbis első körben, a felszín alatt azonban sokszor érdekes történetek rejtőznek. Ezúttal a lengyelországi Krakkóba utazunk.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

Krakkó egy olyan város, melyről mindannyian hallottunk már, sokan pedig el is töltöttek ott néhány napot. A településnek kisebb kultusza van a magyar utazók körében, ezért is érdemes áttekinteni a város történelmét, kultúráját, no meg persze sportéletét.

 

A város földrajza, történelme

Egy lengyel történetíró szerint a város megnevezése Krak fejedelem nevéből ered, aki a 12. században élt, más elméletek viszont úgy tartják, hogy sokkal korábbról, a második századból, a kelta törzsek idejéből származik a név. Sőt, olyan feltevés is létezik, mely szerint az elnevezés a város környezetére, a bokrokra, esetleg a folyóágra, elágazásra utal. Krakkó ugyanis a legjelentősebb lengyel folyó, a Visztula partján fekszik, a település környékén a Kárpátok északi nyúlványai magasodnak.

A város történelme egészen a 10. századig nyúlik vissza, ekkor épült meg ugyanis a Wavel-magaslaton található erődítmény, ám a szlávok már az 5. században a területre érkeztek, de jelentős település nem alakult. A város 1000-ben püspöki székhely lett, 1038-ban először vált Lengyelország fővárosává. Az 1241–1242-es tatárjárás óriási pusztítást végzett a városban, több épület leomlott, ezeket később gótikus stílusban építették újra. A település 1257-ben városi rangot kapott, ekkor kezdett kiépülni a mai Óváros. 1320-ben koronáztak itt először lengyel királyt, Krakkó ezt követően hamarosan csatlakozott a Hanza-szövetséghez. A város történelme ezt követően vált igazán viharossá. A svédek többször meghódították a települést, pestisjárványok pusztítottak.

Lengyelország felosztása után Krakkó rövid ideig osztrák fennhatóság alatt állt, majd a Varsói Hercegséghez tartozott, később szabad várossá vált. Két évszámot még mindenképpen meg kell említenünk a város történelméből, 1846-ban felkelés tört ki Krakkóban, melynek célja – az 1848-as magyar forradalomhoz hasonlóan – az ország demokratizálása, modernizálása volt. 1918-ban aztán Krakkó lett a függetlenné váló Lengyelország fővárosa, az ország későbbi német megszállása során is megtartotta ezt a pozícióját.

 

Forrás: bud.hu

Látnivalók

Krakkó látnivalói több csomópont köré csoportosulnak. A főtéren található a Posztócsarnok, a városháza, valamint a Mária-templom. amelyet a 14-15. században épült, gótikus stílusban. A főtéren magasodik Adam Mickiewicz szobra is, aki a 19. század egyik legjelentősebb romantikus lengyel költője volt. Ehhez a térhez közel van a Wavel-domb, ahol több fontos épületet találunk. A waweli székesegyház az ország egyik legfontosabb épülete, itt koronázták meg a lengyel királyokat, sőt, végső nyughelyük is itt van. Itt találjuk továbbá a királyi palotát, amely az uralkodók székhelye volt 1038-tól 1596-ig. A Sárkány-barlang ugyan nem számít nagy barlangnak, mégis az egyik leghíresebb az országban, nevét egy legendás szörnyről kapta, aki a népi hiedelmek szerint ezen a helyen élt. A Barbakán a krakkói erődítményrendszer legészakibb épülete, a rendszert egyébként az osztrákok jórészt lebontották, a Barbakán azonban megmaradhatott. Az épületet egyébként a 15. század végén I. János emelte. A katonai építmények közül a Flórián-kapu és a Városi Arzenál említendő még meg. Nem szabad kihagynunk a város zsidó negyedét, a Kazimierzet, ahol több zsinagógát találunk.

Krakkóhoz számtalan híres ember kapcsolódik, közülük néhány kulturális szereplőt említenénk.

A híres festőművész, Tadeusz Kantor élete nagy részét itt élte le, munkái jelentős része is ide köthető. Stanislaw Lem, Slawomir Mrozek irodalmárok életében is fontos szerepet játszik a város, ahogy Wislawa Szymborska, Nobel-díjas író-költő is élete jelentős részét élte le Krakkóban, a kitüntetést 1996-ben kapta meg, a bizottság indoklása szerint „költészetében az emberi valóság töredékei közül ironikus pontossággal sejlik át a történelmi és biológiai kontextus”. Gyakran a költészet Mozartjaként hivatkoztak rá, hiszen első verseit nagyon fiatalon, a feljegyzések szerint négyévesen írta. Andrzej Wajda filmrendező nevével is szinte mindenki találkozott már, a Hamu és gyémánt, a Márványember vagy a Katyn című filmjei Magyarországon is jól ismert alkotások. II. János Pál pápa is a közelben született, sőt egyházi pályáját is Krakkóban kezdte.

 

Fotó: iStock photo

 

Sport Krakkóban

Krakkó sportélete igen jelentős, több klubot is meg kell említenünk. A Wisla Kraków egész Lengyelország egyik legismertebb futballklubja, a csapat vezetőedzője jelenleg az a Joan Carrillo, aki korábban egy évet a Videotonnál is dolgozott. Az MKS Cracovia egész Lengyelország legrégebbi klubja, melyet 1906-ban alapítottak. A csapat ötszörös bajnok, igaz, legutóbb 1948-ban sikerült a liga első helyén végeznie, a nemzeti kupát viszont 2020-ban sikerült megnyernie. A Clepardia Kraków szintén az egyik krakkói városrészhez köthető, a patinás egyesület azonban jelenleg csak a negyedik ligában szerepel.

 

Fotó: Mishka / legionisci.com

 

Más sportágakban is fontos városa a lengyel sportnak Krakkó, a Krakow Tigers például igencsak különleges klub, hiszen ez volt Lengyelország első amerikaifutball-csapata, az egyesületet 2006-ban alapították. A jégkorong is egyre nagyobb szerepet játszik a városban, ennek fő oka, hogy az elmúlt években már a sikerek sem maradtak el. A hokicsapatot is KS Cracoviának hívják, a legutóbbi hét bajnoki címből négyet szerzett meg. Emellett egyébként röplabda-és kosárlabdaklubja is van a városnak.

Nemcsak a versenysport fontos azonban Krakkó életében, az idelátogatók a szabadidős tevékenységeknek is hódolhatnak: találunk többek között teniszklubokat, több uszodát, számtalan edzőtermet, parkot. Emellett a helyiek, illetve az idelátogatók gyakran Zakopanéba is elutaznak, a lengyel síparadicsom mindössze kétórás autóútra fekszik Krakkótól. Azok is megtalálják a számításukat, akiket az extrémebb időtöltések érdekelnek, hiszen hegyeket mászhatunk, élvezhetjük a vadvízi kajakot.

„Ösvény mindétől mindétig ösvény alakban” – írja a már korábban említett Wislawa Szymborska egy művében, s talán ez a rövid sor foglalja össze a leginkább, hogy mit is fontos tudni Krakkóról. Egy vadregényes, rejtélyes város, melynek gazdag történelme könnyen magával ragadja az idelátogatókat. Az pedig már csupán a ráadás, hogy a sportélet is igen pezsgő.

A sorozat korábbi részei:

XII. rész: Krakkó
XI. rész: Tijuana
X. rész: Aachen
IX. rész: Ljubljana
VIII. rész: Le Havre 
VII. rész: Toledo
VI. rész: Oxford
V. rész: Karlovy Vary
IV. rész: Split
III. rész: Kairó
II. rész: Koppenhága
I. rész: Velence

 

Melyik csapat nyeri a lengyel Ekstraklasa idei szezonját?

1,80 – Legia Varsó

3,50  – Lech Poznan

15,00 – Pogon Szczecin

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Lengyelország/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a Bajnokok Ligája piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Kiemelt fotó: Shutterstock

 

Írj hozzászólást