A céltudatosság mintapéldája – Christian Ilzer portré I. rész

Teljesítsd be az álmaidat – talán ez jellemzi leginkább Christian Ilzer pályafutását, akit annyira őszinte szeretet fűz a futballhoz, hogy még korai sérülései sem akadályozták meg abban, hogy a sportág közelében maradjon. Ha már játékosként lehetetlen volt, edzőként álmodott nagyot, mára pedig már Ausztria egyik legnagyobb csapatának a felemelésén dolgozhat. Legújabb, kétrészes portrénkban egy újabb, tanulságos életutat mutatunk be: egy stájer falutól az osztrák Bundesliga élmezőnyéig.

A KEZDETEK

Christian Ilzer 1977. október 21-én látta meg a napvilágot Puchban, egy cirka 2000 lakosú településen Kelet-Stájerországban. Már kiskorában megfertőzte a futball szeretete és a szülőfaluja csapatában futballozott egészen 16 éves koráig. Ekkor viszont a sérülések közbeszóltak. Ugyan már ekkor sem adta fel könnyen, de összesen három keresztszalag-szakadás után be kellett látnia, hogy játékosként nem futhat be nagy karriert. Ezek után a szülei egy biztos szakmában látták volna szívesen, biztos keresettel. Ilzer meg is csinált egy elektrotechnikusi képzést, mégis egy pillanatig sem volt kérdés számára, hogy legyen akármilyen rögös útja is, ő a futball közelében akar maradni. Erről így nyilatkozott tavaly a Transfermarktnak:

 

Megcsináltam egy elektrotechnikusi képzést és rövid ideig dolgoztam is ebben a szakmában, de ez engem sohasem inspirált annyira, mint a futball. A szüleim természetesen nem voltak boldogok, hogy egy biztos foglalkozást egy rizikós útra cserélek.”

 

Ezek után is maradt Puchban és miután meggyőzte képességeiről a klub vezetőjét, lehetőséget kapott rá, hogy az utánpótlásban, vele egykorúakat edzhessen. Különböző edzői feladatok után 2006-ban játékos-edzőként már a felnőtt csapatot vehette át. Emellett pedig elkezdte tudatosan képezni magát és elvégzett egy sporttudományi kurzust, ami még csak a belépő volt számára az élvonalbeli trénerré válás útján. Szülőfalujához egészen 2007-ig hű maradt, ekkor viszont már elérkezett az idő, hogy komolyabb szinteken is kipróbálhassa magát.

 

EGYRE FELJEBB A RANGLÉTRÁN

Először a játékospályafutását befejező és az edzői karrierjét pont elkezdő Bruno Friesenbichler karolta fel az ambiciózus Ilzert és négy évig együtt irányították a Hartberg együttesét. A kis stájer klub pedig vissza-visszatérő állomás volt a karrierjében. Később itt érte el a legnagyobb sikerét is, amiért aztán mindenki felfigyelt rá. De ne szaladjunk ennyire előre.

Ilzer elhivatottsága a Hartbergben töltött első négy év alatt csúcsosodott ki igazán.

Első mentora Friesenbichler mellett egy eléggé sokrétű feladatot vett magára. Amellett, hogy a csapat fizikális felkészítéséért felelt videóelemzői feladatokat is ellátott. Ezekben az években is folyamatosan képezte magát, olyannyira, hogy kifejlesztett egy saját elemzői szoftvert.

Időközben pedig olyan legendás trénereknél vendégeskedett és figyelt meg edzéseket, mint Yupp Heynckes vagy Arsene Wenger. Az így szerzett tapasztalatok pedig a mai napig visszatükröződnek nála, hiszen egy rendkívül sokoldalú futballt játszat. Hartbergben a közös munka Friesenbichlerrel 2011-ig tartott. Ennek a négy évnek a kulcspontja mindenképp az volt, hogy sikerült a feljutás a másodosztályba ott pedig a bennmaradás is összejött.

Karrierje következő állomása az osztrák U19-es válogatottnál volt, ahol erőnléti edzőként tevékenykedett.

Az itt eltöltött egy év után a negyedosztályú Weiznál nevezték ki vezetőedzővé, ahol már első évében kevésen múlott a feljutás a harmadosztályba. Ezt követte az első visszatérés Hartbergbe, ahol újabb egy évet töltött el Friesenbichler segítőjeként, aminek a végén ismét sikerült a másodosztályú tagság megtartása.


Ilzet és Friesenbichler
Ilzer (a jobb oldalon) és első mentora Friesenbichler

Ilzernek viszont feljebb vezetett az útja. Ezúttal Heimo Pfeifenberger választotta őt, hogy segítse a munkáját a Wiener Neustadtnál, immáron az élvonalban. A közös munka nem tartott sokáig, mivel Pfeifenbergert pár hónap után kirúgták, ez pedig megadta a lehetőséget a feltörekvő Ilzernek, hogy a Wolfsberg elleni mérkőzésen ideiglenes vezetőedzőként irányítsa a csapatot. Nem is volt eredménytelen, hiszen a vezetésével 2-0-ra nyertek.

2015 nyarán visszahívták az akkor harmadosztályú Hartbergbe.

Úgy nézett ki, hogy a vezetésével megállíthatatlanul robognak a másodosztály felé, novemberben viszont jött egy ajánlat az élvonalbeli Wolfsbergtől, amire nem tudott nemet mondani. A klubnál ekkor kinevezett Pfeifenberger hívta újra maga mellé, ugyanúgy, mint korábban a Wiener Neustadtnál. Itt egy remek másfél év következett. Két szezonon keresztül nemhogy kiesési gondok nem voltak, de a nemzetközi kupaindulás is elérhető közelségbe került. 2017 nyarán viszont már Ilzer úgy érezte, elég időt töltött el másodedzőként a háttérben, és komolyabb ambíciói voltak. A távozása keserű pirula volt karintiaikanak, hiszen nélküle szemmel láthatóan gyengébben teljesített a csapat.


ilzer és Pfeifenberger
Ilzer és Pfeifenberger, egy sikeres duó.

 

ILZER-BRAVÚROK HARTBERGBEN ÉS WOLFSBERGBEN

A másodosztályba visszajutó Hartbergnél tárt karokkal várták újra, ennek pedig egy rendkívüli sikertörténet lett a vége, ami Ilzer berobbanását jelentette a köztudatba. Az előjelek nagyon nem így néztek ki, egy olyan kerettel rendelkezett, amelyiknek az összértéke messze a legkisebb volt a másodosztályban. Ebből a játékosállományból formált egy feljutásért konkuráló együttest, ráadásul nem egy defenzív játékkal, hanem egy rendkívül kezdeményező, bátor stílussal. A stájer kiscsapat olyan jóval nagyobb együttesekkel vette fel a harcot – mint például az Innsbruck, a Ried vagy a Wiener Neustadt. Végül az Innsbruck mögött általános meglepetésre odaértek a második helyre, ami a Bundesliga 12 csapatosra történő bővítése következtében élvonalbeli tagságot ért a klub története során először. Ilzer edzői kvalitásairól sokat elmond a klub hátvédjének Thomas Rotternek a nyilatkozata, amit még a szezon közepén tett.

 

„Már a korábbi éveimben is együtt dolgozhattam vele és nagyon jól kijöttünk egymással. Általa folyamatosan tudtam fejlődni és az én személyes fejlődésemben ő egy meghatározó figura. Úgy gondolom, hogy az egész edzői stábnak komoly része van a sikerekben. Több profizmust és felfrissülést hoztak a csapatnak. Leginkább taktikailag hoztak minket egy másik szintre.”

 

Ezek után végül a Wolfsbergbe való visszatérés mellett döntött, ahol egy elég gyenge szezon után próbáltak javítani. Egykori mentora, Pfeinfenberger márciusban el is vesztette az állását a gyenge eredmények miatt. Ilzernek itt az jelentett kihívást, hogy komolyan átalakult a keret.

Tizenhat távozó és tíz érkező volt a nyári mérleg. Az friss szerzemények közt viszont ott volt a Hollandiát és Németországot megjárt irányító, a sokszor „az Alpok Maradonájaként” emlegetett Michael Liendl, aki a pályán remekül fogta össze a csapatot és bármikor villantani tudott. Az oldalvonal mellől pedig Ilzer tette hozzá a magáét. Az általa favorizált rombusz középpálya még a topcsapatokat is sokszor zavarba hozta. Többek között a Salzburg is vereséget szenvedett ellenük tavasszal. Védekezésben remekül lezárták a pálya centrumát és szűkítették a területet, labdával pedig rendkívül rugalmasak voltak. Mind hosszú labdákkal, mind pedig felépített támadásokkal hatékonyan léptek fel.

Télen jött egy kis hullámvölgy, mivel Orgil és Schmerböck a két támadó egyszerre dőlt ki, de aztán tavaszra többek közt a kölcsönbe érkező és ma már Salzburgban brillírozó Koita vezérletével újra egyenesbe jöttek.

Végül a klub történetében először a harmadik helyre futott be a karintiai együttes, és ezzel elnyerték az Európa Liga-indulás jogát.


A rombusz középpálya


A képen az a bizonyos rombusz látható, amivel a topcsapatoknak is meggyűlt a baja. Olyannyira bevált ez a formáció, hogy Ilzer után Gerhard Struber edző is ezt alkalmazta és egészen jól szerepeltek így az EL csoportkörében. Többek között a Mönchengladbach 4-0-s idegenbeli legyőzésénél is hatékony volt a kompakt letámadás és az ellenfél szélre kényszerítése.

Az Európa Ligába viszont már nem Ilzer vezette el a wolfsbergieket, hiszen rá közben felfigyeltek az osztrák topcsapatok. Arra, hogy miként boldogult ezután, immár komolyabb elvárásokkal már a második részből fog fény derülni.

Írj hozzászólást