A Ligue 1 legbecsesebb portékái az idei szezonból

A szezon végével együtt közeledik a nyári átigazolási időszak is, ahol minden bizonnyal újra nagy lesz az érdeklődés a Ligue 1 játékosai iránt, hiszen nem csak a topligák importálják a legtöbb légióst innen, de egész Európában az első számú futballexportőr Franciaország, és világviszonylatban is csak Brazília előzi meg (a CIES legújabb kimutatása szerint).

 

(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

Az alábbiakban összeállítunk egy tizenegyet a legfelkapottabb fiatal játékosokból, akik nagyon könnyen már a következő szezont is a top 4 liga valamelyik csapatában kezdhetik meg, ha pedig jól alakul további fejlődésük, pár év múlva már a legszűkebb elitklubokban is meghatározó játékosok lehetnek. Azért igyekszünk továbblépni az olyan közismert neveken, mint Mbappé, Aouar vagy az oldalunkon a Rennes kapcsán már bemutatott Camavinga, így őket most kihagyjuk játékunkból, akárcsak a ligában csak kölcsönben szereplő játékosokat.


 

Kapus: Mike Maignan

Bármennyire is a „tehetségek ligája” a Ligue 1, kapusposzton azért Franciaországban is ritka a rendszeresen bevetett ifjonc, így a legzsengébb évein már túl lévő, de feltehetőleg még szép karrier előtt álló Mike Maignant emeljük ki a hálóőrök közül.

A Pillangó című filmklasszikusból vagy a Dreyfus-sztoriból elhíresült egykori fegyencgyarmat, a trópusi Francia Guyana fővárosában született játékost csak 14 évesen állították kapuba a PSG utánpótlásában, majd a Lille eredetileg az ikonikus Enyeama tartalékjának igazolta le, Bielsa rövid életű regnálásának egyik húzásaként azonban a kezdőbe került és olyannyira ott is ragadt, hogy a következő, ezüstös szezonban már a Ligue 1 legjobb kapusának is megválasztották, bravúrjai miatt pedig megkapta a Magic Mike becenevet a közönségtől.

Idén nem kevesebb, mint 20 bajnokit hozott már le kapott gól nélkül, ami nem csak az idei szezonban a legjobb teljesítmény a topligákban, de tavaly sem érte el ezt a mennyiséget egyik kapus sem. A Ligue 1-ben 36 meccsen alig 22 gólt kapott, magasan a legkevesebbet a Lille, amihez kétségtelen, hogy a csapat védekezése is nagy szerepet játszott, hiszen az ellenfelek által összetermelt 24.6 post shot xG is a legkevesebb. Ebből azonban Maignan a védéseivel lefaragott 4.6-ot (2-szer öngóllal szemben kapitulált, ami a PSxG statisztikákban nem szerepelnek).

Ugyanakkor viszonylag sok, 7 gólt kapott szögletből, ami nem feltétlen az ő hibája, de a 21 hatástalanított beadás a neve mellett csak a 7. a ligában, és a Lyon elleni rangadón volt egy nagyon csúnya kimozdulása is, amiből gólt kapott, így a magas labdákkal szemben még csiszolódnia kell. A meccsenkénti 22.0 passza is kevésnek mondható, ez azonban nagyban Christophe Galtier kevésbé progresszív stratégiájából adódik.

A hírek szerint a Milan kinézte már magának Maignant az esetleg távozó Donnarumma helyére, a Lille pedig anyagi gondjai miatt könnyen megválni kényszerülhet kapusától (miközben persze a Milan cseppet sincs jobb anyagi helyzetben, sőt).


Csere: A burkinai születése és ouagadougoui képviselő édesanyja ellenére a francia U21-es válogatott hálóját őrző Alban Lafont már megjárta Olaszországot, de a nem túl sikeres firenzei kitérő után visszatért a Ligue 1-be. A Nantes-ban a liga harmadik legtöbb védését mutatta be a szezonban, így a „kanárik” élni is kívánnak vételi opciójukkal, de ha a korosztályos Európa-bajnokság egyenes kieséses szakaszában is nagyot tud nyújtani június elején, akkor nagyobb kérők is jelentkezhetnek érte a nyáron.


 

Jobbhátvéd: Mehmet Zeki Celik

A Lille már dícsért védelmének egyik oszlopos tagja a csapat török jobbhátvédje is, aki a szélesebb közönség számára ugyan csak idén került rivaldafénybe látványos góljaival, Törökországban már három éve kisebb vihart kavart, amikor a másodosztályú Istanbulspor játékosaként mutatkozhatott be a válogatottban. Mielőtt azonban ott az élvonalba került volna, a Lille már le is csapott rá és azóta is alapembernek számít Galtier csapatában.

Első franciaországi szezonjában rögtön 5 gólpasszal vétette észre magát és tavaly se sokkal maradt el ettől, idén pedig a góllövésben lett váratlanul eredményes. A Strasbourg ellen októberben egy bombagóllal szerezte meg a vezetést, de az EL-ben a Celtic ellen is betalált, áprilisban Metzben is, majd a koronát eddigi pályafutása leggólerősebb szezonjára a Nice ellen kapásból lőtt távoli találatával tette fel.

Közben Celik persze a védekezésből is kiveszi a részét, 50 blokkolt passza a legjobbak között van a ligában, miközben meccsenkénti felszabadításai (2.61), megelőzései (1.06) és szerelései száma (1.39) valamint hatékonysága egyaránt jobb idén, mint korábban bármikor. Avatott szemnek akár ezek a tendenciák is mutatják már, hogy játéka egyre kevésbé szorítkozik a vonalak mellé, hanem többször húzódik befelé a saját és a támadó térfélen egyaránt. Az is igaz, hogy fejpárbajokban nem túl erős és bizony hibák is tompítják olykor a játékát, a Celtic ellen például egy bekapott gólt az ő lelkén száradt.

A potenciál mindenesetre adott, a látványos gólok és a Lille sikere pedig ráirányítottak a figyelmet, így jól prezentálható vétel lehet a szurkolók felé is. A hírek szerint a Sevilla is kinézte a legendás Jesus Navas helyére, de a Roma és a Tottenham is élénken érdeklődik.


Csere: 22 éves létére a Young Boys-nál már két svájci bajnoki címnek is tevékeny részese volt Jordan Lotomba (és egy harmadiknak is csak egy sérülés miatt kevésbé), így nagy reményekkel várhattuk a Ligue 1-be igazolását. A Nice-nél töltött első szezonját azonban ellentmondásosnak ítélhetjük. Ráadásul a csapattal ellentétben Vieira kispadról való távozása után sem igazán javult fel, de mi még mindig várjuk, hogy megcsillogtassa tehetségét.


 

Középhátvéd: Benoit Badiashile

2 éve az U19-es Eb-n hívta fel magára először a figyelmet Badiashile, amikor négy meccsen is kapott gól nélkül vezette végig a francia védelmet és csak büntetőrúgásokkal kaptak ki az elődöntőben a későbbi győztes spanyoloktól. A Manchester United már akkor kerülgette, az üzletre azonban még mindig nem került sor és közben más jelentős érdeklődők is megjelentek a színen.

Tavaly novemberben ugyanis közben a Monacóban is a kezdőbe játszotta magát Badiashile, az idei éve pedig egészen lenyűgöző. A Niko Kovac magasra feltolt védelmével járó kockázatokkal és fiatal korával magyarázhatóan voltak ugyan hullámvölgyei. A szezon elején a Strasbourg, a Brest, majd legfőképpen a Lyontól elszenvedett vereség során is bizony száradtak a lelkén bekapott gólok, azóta viszont a fiatal gárdával együtt ő is nagyot fejlődött. A játékot olvasó, megelőző labdaszerzései száma 1.7 meccsenként annak ellenére, hogy elég sokat birtokolja csapata a labdát és ennek fényében 5.6 felszabadítása és különösen a teljes francia mezőny 5. legtöbb labda-összeszedése (353) is igen proaktív védőmunkát mutat, miközben 194 cm-es magasságával fejpárbajai 73%-át is megnyeri.

Az igazán nagy erőssége azonban a posztmodern középhátvéd kívánalmainak megfelelően az, milyen nagy hatékonysággal képes részt venni az akciók beindításában. Az egész ligában a legtöbb pontos hosszú passz a nevéhez fűződik ugyanis (415), amik gyakran konkrét veszélyt is képesek kialakítani, hiszen 177 labdát juttat a támadóharmadba, aminél csak ketten mondhatnak magukénak többet a bajnokságban.

Nem csoda hát, hogy immár az Eb-negyeddöntőre készülő U21-es válogatottnak is oszlopos tagja Badiashile, ha pedig a Monacónak nem sikerül kvalifikálnia magát a BL-re, akkor könnyen áruba bocsáthatják a hercegségbeliek.


Csere: Kérőkben nincs hiány a szezon meglepetéscsapatának, a Lens-nak az ifjú középhátvédje, Loic Badé körül sem. Bár ő nyakatekertebb úton jutott el a Ligue 1-ig, alaposan megállta a helyét. 208 felszabadítása a 2. legtöbb a mezőnyben, 123 megnyert fejpárbaja a 4. (67%-os hatékonysággal), míg a középhátvédek közül a legtöbb sikeres szerelés az övé a védekező harmadban (55), és összesen 6154 méternyi labdafelhozatala is a második 20/22 sikeres csellel.


 

Középhátvéd: Sven Botman

Az Ajax nevelése egy heerenveeni kölcsön során keltette fel a Lille éles szemű játékosmegfigyelőinek érdeklődését, így idén aztán a szezon egyik legjobb igazolásának bizonyult, hiszen azonnal kirobbanthatatlan lett a váratlanul bajnoki címre hajtó gárdában.

Mozgása nem olyan gyors, mint Badiashiléé, de testi erejét helyezkedéseivel jól használja és Christophe Galtier taktikájában sokszor eléggé hátravont védővonalban erre többször van szükség. Meccsenként 5.37 alkalommal szabadít fel a kapu előteréből és 4.94 fejpárbajba áll bele, melyek 69%-át meg is nyeri. A csapat stratégiájából adódóan a proaktívabb megmozdulásai és szerelései sem túl gyakoriak, viszont a 370 összeszedett labdájánál csak egy valaki tud többet a bajnokságban (veterán csapattársa, Benjamin André a középpályán).

Látványos hibákat nem követ el, de a középhátvédeknél rendkívül fontos megbízhatóságát talán az jellemzi a legjobban, hogy 35 meccsén alig 13 szabálytalanságot követett el és mindössze 2 sárga lapot kapott. Mindemellett fő erénye neki is az, hogy jó helyen van nála a labda, amivel él is a csapata. A 3. legtöbb sikeres passz az övé a bajnokságban, mégpedig a rengeteg hátsó labdajáratás mellett előre felé is hatékonyan, hiszen 16990 métert adtak átadásai az előre játékhoz, ami szintén az előkelő 2. helyet jelenti a Ligue 1-ben.

A hónap végén az U21-es Európa-bajnokság negyeddöntőjében épp a franciák ellen vezetheti harcba Hollandiát, nyáron pedig nagyon könnyen értékesítheti a Lille, hiszen a klub anyagi problémáit a bajnoki cím önmagában aligha lenne képes megoldani. Alkata és profilja alapján könnyen a Premier League-ben köthet ki.


Csere: Már el is dőlt Mohamed Simakan sorsa, hiszen az RB Leipzig le is szurkolt 15 millió eurót, hogy a következő szezontól náluk futballozzon, holott idén több sérülés is hátráltatta. A Strasbourgban kicsit aggresszívebb szerepkörben ő a hátravont felszabadítások helyett szívesebben vállalkozik szerelésekre, amiket egész hatékonyan is hajt végre. A passzjátéka is figyelemreméltó, így jó esély van rá, hogy Lipcsében is értékes játékos lehet.


 

Balhátvéd: Caio Henrique

Az Atlético Madrid hozta még Európába Caio Henrique-t, de Spanyolországban nem tudta megvetni a lábát és a Fluminensénél otthon töltött kölcsönszezon sem volt különösebben sikeres a számára, így némileg meglepetésnek is nevezhető, hogy milyen jól sült el a Monacóba szerződése, hiszen október végére épült fel bokasérüléséből, amikor fokozatosan be is épült a kezdőcsapatba és talán nem is véletlen, hogy ezután kezdődött stabilizálódni Niko Kovac csapatának játéka.

Brazil létére sem egy nagy cselmester (alig 1.11 kísérlet meccsenként), de a négy védős rendszerben balhátvédként és a három védős rendszerben bal oldali szárnyvédőként egyaránt jól állta meg a helyét. Ugyanis pályafutása rekordjaként már 4 gólpasszt is kiosztott a szezonban (2-2-t Ben Yeddernek és Vollandnak), de büntetőt is harcolt már ki. Főként 2021 elején volt egy hatékony időszaka, amikor 5 meccsen 4 találatban is főszerepet játszott. Emellett veszélyességét jellemzi, hogy felfutásai végén meccsenként átlagban 1.15 kulcspasszt ad és 1.69 jó labdát juttat a tizenhatoson belülre.

Szélső hátvédként persze a védekezésben betöltött szerep is fontos és sokat kell(ene) ütköznie, de valójában a meccsenkénti 2.3 szerelési kísérlete 50%-os hatékonysággal elég halovány a posztján. A letámadásainak 36%-os sikeressége viszont mutatja, hogy a szervezett presszingnek igen hasznos tagja tud lenni.

A hírek szerint a Barcelona és a Paris Saint-Germain is élénken érdeklődik iránta, az őt 8 millió euróért megszerző monacóiak pedig már 25-öt kérnek érte.


Csere: A bennmaradásért küzdő Brest igen érdekes színfoltja a Ligue 1 idei mezőnyének és a csapatban például a 23 esztendős Nice-nevelés, Romain Perraud is. Ő az igen dinamikus gárdában 7 gólpasszt is magára vállalt és 3 gólt is szerzett, de a védőharmadban gyakorolt 231 letámadása és 57 blokkolt passza is egyaránt az 5. helyre rangsorolja a ligában, így nagy robotolása alapján igen jó match-nek tűnik a játéka az őt megszerezni igyekvő Leeds számára.


 

Védekező középpályás: Boubacar Kamara

Az Olympique Marseille akadémiájának már 5 éves kora óta tagja Boubacar Kamara, csapatkapitányként vezette az utánpótlásgárdát a Gambardella-kupa döntőjéig, alig töltötte be a 17-et, amikor már bemutatkozott a felnőtt csapatban is, így joggal várhatnánk, hogy ikonikus alakjává válik az OM-projektnek. Az amerikai tulajdonosok keze alatt azonban már ki tudja hányadik újjáépítkezésbe vág bele a csapat most éppen Jorge Sampaoli irányításával, a klub anyagi helyzete pedig cseppet sem rózsás, könnyen lehet, hogy kénytelenek lesznek megszabadulni néhány fontos játékosuktól, az ifjú középpályásért pedig sorban állnak az angol klubok.

Korábban középhátvédként is sokszor megfordult Kamara a csapatban, de idén már elég stabilan a középpályán kapott helyet, közben pedig ott is a védekezésben alkotja a legnagyobbat. Meccsenként 10.5 szabad labdát szed össze, de 3.5-ször közvetlen is sikerül megszereznie a játékszert, miközben a kapu előteréből is felszabadít 2.3 alkalommal és az ellenfelek 1.8 lövési kísérletét is leblokkolja találkozónként. Ezek a statisztikák is mutatják meglehetősen visszavont szerepkörét, de a labdakihozataloknál is nagyon fontos a feladata.

A legtöbb építkezés ugyanis rajta megy keresztül, labdaérintései száma a ligában is a 10. legnagyobb idén (2260), amik ugyan nem feltétlen nagy arányban progresszívek a taktikai feladatköréből adódóan, de a támadóharmadba is ő juttatta a legtöbbször a labdát az OM-ben (157-szer).

Mindezen nagy szerepvállalásban pedig csak 0.8-szor veszik el tőle a labdát, ami fontos tényező lehet az őt megszerezni kíváno Liverpool és Chelsea számára is.


Csere: A borzalmas szezont megélő, amerikai tulajdonosai hirtelen lelépése miatt komoly slamasztikába keveredő Bordeaux-ban az egyik ritka pozitívumnak kell tekintenünk a 21. életévét közelítő Yacine Adli játékát. Az egykori PSG-nevelés a 3. legtöbb sikeres szerelést produkálta a bajnokságban (3.3), de közben a sikeres kiugratásai száma is a 6. a mezőnyben, egy gólja mellett 5 gólpasszt is kiosztott a gyengélkedő csapatában. Nehéz megjósolni, mi lesz a bordeaux-i kerettel a nyáron, de ő biztosan talál magának csapatot, hiszen Angliában is több gárda listáján szerepel a neve.


 

Középpályás: Boubakary Soumaré

Soumaré is egyike a számos PSG-neveltnek a Ligue 1-ben, de Párizsban nem ragaszkodtak hozzá, így már Lille-játékosként jutott az U19-es válogatottal 2018-ban Eb-elődöntőig. A csapatban azonban csak idén lett igazán fontos játékos, amolyan szürke eminánciásként végez nagy mezőnymunkát a középpályán, mely szinte láthatatlan módon járul hozzá a klub jó teljesítményéhez.

Labdaszerzései száma sem kimagasló a középpályán (1.4 szerelés és 1.8 megelőzés) és a kapu elé is ritkán kell odaérnie (0.4 lövés és 0.8 kulcspassz meccsenként) ugyanakkor jól mutatja tevékenysége fontosságát, hogy 8.8-szor juttatja a labdát a támadóharmadba 90 percenként, ez pedig nem csak a Lille-ben a legjelentősebb ilyen mutató, hanem a ligában is a 3. legmagasabb.

Hosszú átadásai is 61%-ban célba érnek, de a mai futballban talán még fontosabb, hogy rendkívül megbízható, hiszen alig minden második meccsen veszít labdát és leszerelni is csak 0.9 alkalommal tudják találkozónként. Cselezésre is csak akkor vállalkozik, ha jó eséllyel jön ki belőle sikerrel, hiszen meccsenként csak 2-szer fordul ez elő vele, de azt egészen lenyűgöző, 84%-os sikerességgel teszi meg és további értéke, hogy a szabálytalanságai száma is kifejezetten alacsony (0.9)

Nem véltetlen, hogy a legjelentősebb kérője a Leicester City, ahol Brendan Rodgers rendszerében a labdajáratás biztonsága fontos tényező. A Lille 25 millió euró körüli összeget kér érte, ami elég jelentős összeg, de a hírek szerint már csak napok kérdése a megegyezés.


Csere: A Saint-Étienne középpályáján több nagyon fiatal játékos iránt is élénk az érdeklődés, de közülük is leginkább az alig 17 esztendős Lucas Gourna-Douath viszi el a show-t. Szinte minden meccsen pályára lépett a szezonban, de januártól már egyre többet a kezdőcsapatban, ahol védekezésben nyújtja a legtöbbet egyelőre. Az U17-es válogatott csapatkapitánya is ő lett közben, így a hírek szerint már 25 milliót sem sajnálna érte a Chelsea, a Milan vagy a Leipzig.


 

Középpályás: Aurélien Tchouaméni

A Lille mellett a az idei Ligue 1 legnagyobb durranásának talán Tchouaméni berobbanását tekinthetjük. Pedig már tavaly elkezdte bontogatni a szárnyait a Bordeaux-ban az ifjú középpályás, a 20. születésnapja után két nappal pedig nem kevesebb, mint 18 millió eurót fizetett érte a Monaco. A COVID-járvány miatt tavasszal nem bizonyíthatott új állomáshelyén, az új évadban viszont egészen lehengerlő.

A hercegségbeliek magasra feltolt, aggresszív letámadássának a fő motorja Tchouaméni, a csapat magas labdabirtoklásának ellenére a ligában a második legtöbb szerelés (133) és a 3. legtöbb sikeres letámadásban való részvétel (210) is az övé, a támadóharmadban pedig egyenesen ő játssza a legfontosabb szerepet a labdaszerzésekben az egész mezőnyben és az összeszedett labdák számában is dobogós (365).

Mindeközben nem követ el súlyos hibát, a labdát alig tudják elvenni tőle az ellenfelek (0.8-szor meccsenként), pedig az egész bajnokságban a legtöbb nyomás alatt végrehajtott passz szintén az ő nevéhez fűződik (318). Nem elhanyagolható a progresszív passzainak a száma sem, hiszen a 158 legalább 10 yardot előrehaladó átadása is a 9. legtöbb a ligában, az akciók építkezésében betöltött fontos szerepét pedig jól hangsúlyozza az is, hogy 12.4 xG build up statisztikája is a 2. Franciaországban.

Fontos kérdés, hogy kiharcolja-e a bajnoki hajrában a Monaco a dobogót, hiszen a BL-részvétellel még feljebb strófolhatná tehetsége árát, de már most is hallani olyan érdeklődőkről, akik 40 milliót sem sajnálnának Tchouaméniért, aki még az U21-es válogatottal is fényesítheti hírnevét az Eb-negyeddöntőben.


Csere: Tchouaméni elhomályosítja kissé a Monaco középpályán Youssouf Fofanát, pedig a Strasbourgból szintén tavaly januárban 15 millióért elhozott 22 éves játékos sem sokkal kevésbé meggyőző teljesítményt nyújt ebben a szezonban. Meccsenkénti 2.6 sikeres szerelését 70%-os hatékonysággal hajtja végre, viszont még több a szabálytalansága és 8 sárgája mellé már 1 piros lap is jutott neki.


 

Jobbszélső: Romain Faivre

A korábban maximum a Monaco második csapatával a negyedosztályban vitézkedő Romain Faivre már betöltötte a 22. életévét, amikor tavaly nyáron alig 400 ezer euró ellenében a Brest az élvonalba emelte, idén azonban jócskán felülmúlta a várakozásokat. Helyzetei veszélyességét (5.67 xG) felülmúlva 6-szor talált a hálóba és 5 gólpasszt osztott ki, de hogy teljesítményét igazán értékelni tudjuk, tovább kell lépnünk a felszínen.

Leglátványosabb tulajdonsága ugyanis, hogy a liga legjobb cselezőjévé nőtte ki magát még a PSG sztárjait is megelőzve, 86 sikeres egy-egyezését ráadásul 125 kísérletből, tehát igencsak megsüvegelendő 69%-os hatékonysággal hajtotta végre (csak összehasonlításképpen Mbappé 85/184-es mutatója 46%-os sikerességet jelent). Ezzel párhuzamosan a támadóharmadba irányuló labdafelhozatalaiban is magasan a legjobb a bajnokságban, hiszen 115-ször vitte fel az akciót a védelemre, a második helyezett Boulaya pedig csak 79-szer.

Meccsenkénti 141 kialakított helyzete a 2. legmagasabb statisztika a bajnokságban, de a Ligue 1-ben egyedülálló módon 17-szer olyan veszélyes helyen harcolt ki szabálytalanságot, ahonnan aztán a szabadrúgásból helyzetet alakított ki a csapata. Meggyőző támadó statisztikái mellett azonban a védekezése sem elhanyagolható, 2.5 labdaszerzést összeszorgoskodik mérkőzésenként, negatívum azonban, hogy 1.80 cm-es magassága ellenére csak fejpárbajai harmadát nyeri meg.

A Paris Saint-Germain mellett a hírek szerint a Borussia Dortmund, a Bayer Leverkusen és az AC Milan is árgus szemekkel figyeli a fejlődését, ő is tagja az U21-es válogatottnak is, azután viszont egyáltalán nem fogadnánk rá, hogy a következő szezont is a Brestben kezdi meg.


Csere: A Rennes rekordigazolása volt tavaly nyáron a 19. életévét május végén betöltő Jérémy Doku, és bár az ifjú belga szélső nem volt olyan eredményes a Ligue 1-ben, mint tavaly az Anderlechtben, máris felkeltette a Liverpool érdeklődését. Annak ellenére, hogy kis késéssel csatlakozott, 55 sikeres passzt juttatott az ellenfelek tizenhatosán belülre (3. a ligában), 83 cselével pedig összesen 99 embert játszott át, aminél többet senki sem tud felmutatni a mezőnyben. Hát még ha a kapu előtt is határozottabb lenne…


 

Csatár: Randal Kolo Muani

Nem tartozik a legfelkapottabb és legcsillogóbb nevek közé Randal Kolo Muanié, rendkívül harcos és hasznos munkája miatt azonban mindenképpen megéri kiemelni. A korábbi években nem sok lehetőséget kapott a Nantes-ban a saját nevelésű támadó, tavaly azonban egy harmadosztályú kölcsön során megmutathatta magát, így idén a szezonkezdet óta a kezdőben számolt vele Christian Gourcuff, majd az őt azóta váltó három edző is.

Az első Ligue 1 gólja ugyan kicsit nehezen született meg, a VAR két találatát is annulálta pár centis lesállások miatt, a Brest ellen október közepén aztán megtört a jég, a bennmaradásért küzdő csapatban pedig már 6 gólig jutott, bár nem túl jó helyzetkihasználással, 21 lövésből és 8.6 xG-ből.

Ezen tehát van még mit javítania, de közben az előkészítésekben hihetetlen fontos tagja a „kanáriknak”. 3 gólpasszt osztott ki, de előkészítéseinek 5.9 xA-nyi veszélyessége a ligában a 9. helyre emelik, miközben már nem kevesebb, mint 41 alkalommal tört be a labdával az ellenfelek tizenhatosára, ennél többször pedig csak Mbappé és Toko Ekambi a jóval dominánsabb csapataikban és 4 büntetőjénél senki sem harcolt még ki többet a mezőnyben.

Ráadásul töretlen lelkesedésének további megnyilvánulásaként az ellenfelek védőinek letámadásában is rendkívül aktív, a támadóharmadban 215-ször helyezett már nyomást a labdás játékosra, amivel 2. az idevágó rangsorban. Néha túlságosan el is ragadja a hév, hiszen 22-szer futott már lesre, aminél többször csak Burak Yilmaz és mivel sokszor egyedül egyedül van elöl csapatában, elég sok labdavesztés is becsúszik a játékába.

Ezek is közrejátszanak abban, hogy az U21-es válogatottban az Eb-n eddig minden meccsen csak csereként lépett pályára, de több angol (Southampton, Watford) és német (Leipzig, Frankfurt) csapattal is hírbe hozták már.


Csere: Mint említettük, vannak olyan tehetséges csatárok a Ligue 1-ben, akik góltermésben és csillogásban is megelőzik Kolo Muanit, így a Lille rekordigazolása, a 21 éves kanadai Jonathan David is igen jó formába lendült a szezon második felére és a legtöbb támadóharmadbeli letámadás mellett eljutott 12 gólig is, míg a Lorient vele egykorú nigériai légiósa, Terem Moffi pedig már 14-ig is, így nem csoda, hogy mindkettőjükért sorban állnak már a topligás csapatok.


 

Balszélső: Amine Gouiri

Kolo Muanival ellentétben Gouiri nagyon is alapember a korosztályos válogatottban, mint ahogy már 4 éve az U17-es Eb-n is az volt, ahol 5 meccsen lőtt 9 góllal nyűgözte le a játékosmegfigyelőket, például a magyarok elleni győztes találatot is ő jegyezte a Vb-kvalifikációért, hogy ott aztán 4 meccsen megint 5 találatig jusson. Nevelőegyesületében, a Lyonban be is mutatkozott már 17 esztendősen, de nem kapott sok szerepet, így a több játéklehetőség reményében szerződött Nizzába tavaly nyáron.

Rögtön alapember is lett a Nice-ben, hol a bal szélen, hol középen kap helyet a csapatban, de mindkét pozícióban igen eredményes. Az első meccsén rögtön egy duplával járult hozzá a Lens 2-1-es legyőzéséhez, összesen pedig már 12 gólig és 6 gólpasszig jutott a bajnokságban, de az Európa-ligában is betalált 4-szer. A nem túl domináns csapat és több kihagyott meccs ellenére 71 lövése a 8. legtöbb a ligában és ezek közül igen dicséretes módon 41% kaput is talált.

Sok mozgással igen jól kerül tehát helyzetbe, leginkább az üres területekre való beindulásai veszélyesek, ezt mutatja, hogy már 256 progresszív passz jutott el hozzá, ami a 7. legmagasabb érték, de a tizenhatoson belüli 171 labdaérintése is a 6. Mindeközben labda nélkül is retteghetik agilitását a védők, hiszen senki sem alakított ki olyan sok helyzetet a ligában direkt labdaszerzéssel, mint ő (7-et).

Az U21-es Eb-negyeddöntőben is feltehetően a kezdőcsapatban lesz a francia válogatottban, bár közben szülei révén az algériai válogatott is körbeudvarolja jó ideje, a nyáron pedig a Tottenham a hírek szerint akár Hugo Llorist is hajlandó felajánlani a játékjogáért.


Csere: Bár néha bal szélen is szerepelt, kissé visszavonva középen talán jobban érzi magát a 23 esztendős Jonathan Ikoné, aki a Lille-nél töltött harmadik évben teheti fel a koronát teljesítményére. Idei 4 bajnoki gólja karriercsúcs, akárcsak a támadóharmadba juttatott 2.1 meccsenkénti labdája. Annak ellenére, hogy idén nem róla szól azért az északiak szezonja, az AC Milan és az Arsenal neve is gyakran felmerül a lehetséges kérők között.

Írj hozzászólást