A módszertani központokról: miért és hogyan? – II. rész

Kétrészes sorozatunkban arra próbálunk válaszokat adni, hogy miért fontos egy módszertani központ létrehozása, különösen a magyar futballban, milyen célokkal működhetne egy ilyen intézmény, és hogyan lehetne sikeresen, a célok elérésének érdekében megszervezni és működtetni a létrehozott központot.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


Az első részben a jelenlegi helyzet értékelésén keresztül a központ létrehozásának okairól írtunk, összekötve a témával a külföldi trendek áttekintését. A második részben arra teszünk kísérletet, hogy egy lehetséges szervezeti felépítést vázoljunk fel, a különböző részlegek ismertetésén túl, az eszmei háttérrel való kapcsolódási pontokat is megemlítve.

 

Az első rész megállapításai

  1. Bár rengeteg a tehetséges és fejlődőképes szakember Magyarországon is, a tudásmenedzsment folyamatának eddigi sikertelen kezelése gátakat szab a magyar szakemberek fejlődési lehetőségeinek.
  2. Ami egyedüliként hiányzik: az eszmei háttér.
  3. A mai magyar futballhelyzetben kulcsfontosságú lenne egy módszertani központ létrehozása, mert válaszokkal és megoldásokkal szolgálna a teljes futballtársadalom számára. A magyar helyzetre szabott futballmódszertani központ független alapállásban kellene működjön. A Magyar Labdarúgó Szövetség partnereként, az UEFA és a FIFA irányvonalait figyelembe véve, a mindenkori edzőképzéssel szoros kapcsolatban, de mégis autonómiában.
  4. Ahhoz, hogy egy ilyen módszertani központ működni tudjon, három dolognak kell teljesülnie.
  • A magyar tradíció kérdéskörét alaposan, tudományos igénnyel kell a központnak megközelítenie. Ezzel párhuzamosan a múltra, mint életet adó vízforrásra kell tekinteni. Céljaként egy olyan futballvízió megteremtését kell megjelölnie, ami teljes mértékben a magyar életből, a magyar emberek gondolkodásmódjából, az alig pislákoló, de még mindig létező magyar futballtradícióból építkezik elsősorban.
  • A módszertani központ feladatai, hogy a külföldi trendeket folyamatosan figyelemmel kövesse, azoknak a tapasztalatait pedig a magyar futballvízió egyes területein hasznosítsa. Sőt, olyan területeken, ahol a magyar tradíció nem szolgál iránymutatással, akár a külföldi példákat, módosítva ugyan, de át kell vennie.
  • A módszertani központnak tiszta szervezeti felépítéssel kell működnie, olyan részlegek menedzselésével, mint az élettani, edzésmetodikai, stílusedzői, karakterfejlesztési, adat- és teljesítményelemzői, illetve fejlesztési és visszacsatolási részlegek.

Ebben a cikkben az utolsóként felsorolt megállapítás lesz a téma. Hiszen ahhoz, hogy a honi futballtársadalomban megjelenjen a hiányolt eszmei, szellemi, tradíciós háttér, a megálmodott módszertani központ működését az elérhető legmagasabb hatékonyság álmával kell megtervezni.

 

A módszertani központ szervezeti felépítettségéről

 


Minden változást előidézni kívánó intézmény esetében rendkívül fontos egy működési terv kidolgozása. A működési terv biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a tervekben foglaltak végrehajtására.

Egy futball-módszertani központ esetében a működési terv egyértelműen a célként meghatározott feladatok elvégzésnek szándékával kell, hogy létrejöjjön. Ez a cél a következő: egy magyar futballvízió megteremtése a létező magyar futballtradíció hagyományaira építve, a vízió elterjesztése a magyar futballtársadalom köreiben, a magyar futballtradíció tudományos alapokra helyezése, illetve a külföldi trendek figyelembevétele és beillesztése.

A működési terv végrehajtásának sikerességéhez egy jól kidolgozott szervezeti felépítettség szükséges, hiszen az határozza meg és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősség elosztását a különböző részterületeken, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást.

Ennek a célnak az érdekében a létrehozandó módszertani központ a következő részlegekből állna össze egésszé:

  • Tudományos Kutatás Divízió
  • Játékfilozófiák és Játékstílusok Divízió
  • Edzésmetodika Divízió
  • Karakterfejlesztés Divízió
  • Teljesítményelemzés Divízió
  • Fejlesztés, Ellenőrzés, és Visszacsatolás Divízió

A továbbiakban ezeket a divíziókat részletezem.  

 

 

A Tudományos Kutatás Divíziója az intézmény egyetlen megkerülhetetlen, kicserélhetetlen, és pótolhatatlan részlege. A magyar futballtradíció kérdését ugyanis tudományos igényességgel, részletes, professzionális, egyetemi szintű kutatói munka elvégzésének tervével kell megvizsgálni. Ha ez megtörténik, akkor a magyar futball víziója egy biztos alapokon álló, bizonyítékokkal alátámasztott vízióként kezdheti el virágzó életét.

Csoóri Sándor mondta: „Tudjuk, az idő nem áll meg, de vannak dolgok, értékek, amelyek a sürgető idő ellenére is megállnak. Emberi erőfeszítés kell, hogy elpusztítsuk, vagy, hogy megőrizzük őket.”

Nos, ez a divízió az emberi erőfeszítés divíziója. Feladatai közé tartozna egy állandó kutatói csoport létrehozása futballban dolgozó és futballban nem dolgozó szakemberek bevonásával. Fontos célja lenne szoros kapcsolatok kialakítása a magyar egyetemi világgal annak érdekében, hogy minél szélesebb körű és sokszínűbb kutatói munka tudjon létrejönni.

Végezetül, a Tudományos Kutatás Divíziója nemcsak a magyar futballtradíció területén tevékenykedne, hanem az intézmény egyéb Divízióinak is segítséget nyújtana információgyűjtés, szaktudás, és kutatói megbízatás tekintetében is.

 

A Játékfilozófiák és Játékstílusok Divízió vonatkozásában a többes szám kérdését kell először tisztázni. Mivel a Magyarországon és a világon mindenhol egyszerre több játékfilozófia és játékstílus volt és van jelen, a módszertani központnak ezeket a különböző variánsokat össze kell gyűjtenie, egyesével meg kell vizsgálnia, és az egyedi tulajdonságaik mentén kell bemutatni azokat.

Ugyanakkor, a divíziónak célja a Dunamenti Iskola filozófiájának és stílusának részletezése és feltárása. Kiemelt feladata a magyar tradícióra épített egyértelmű és részletes futballfilozófia és a hozzátartozó futballstílus ismertetőjegyeinek feltárása, valamint megkomponálása.

Fontos megérteni, hogy a Játékfilozófiák és Játékstílusok Divízió sikerességének érdekében a divízió kötelessége lenne a társadalomtudományok és a futball együttes tárgyalása, a labdarúgás „művészi” mivoltának kiemelése és modernkori értelmezése, illetve a magyar kultúrából fakadó életérzés transzformálása futballszakmai használatra.

Ahhoz, hogy ez a tevékenység megfelelően tudjon működni, a divízió elképzelései között kiemelten kell szerepeljen az információcsere folyamata különböző külföldi szövetségekkel, klubokkal, illetve alternatív szervezetekkel is. Ilyen alternatív szervezet például a Magyar Sportújságírók Szövetsége, vagy éppen olyan független edzőképző szervezetek, mint az Albert Puig által megálmodott APFC társulása.

 

 

Ennek a divíziónak kiemelten fontos szerepe lenne az intézményen belül. Az edzésmetodika definíció szerint az a futballszakmai program, amely az adott futballtársadalom játékról alkotott filozófiáját és futballstílusát a gyakorlati megvalósítás világába tereli.

Az Edzésmetodika részleg válaszokkal szolgálna arra vonatkozóan, hogy milyen gyakorlatokkal, edzéstervekkel, szóhasználattal, illetve edzéscélokkal lehetséges megvalósítani a kívánt futballstílust.

A diverzió itt is fontos tulajdonság, hiszen a világon létező összes meghatározó metodikát ismernie kell a módszertani központ szakembereinek, így a Taktikai Periodizáció, a Strukturált Mikrociklus, vagy éppen a „gegenpressing” elképzeléséhez tartozó edzéstervezés finomságait is.

Kifejezetten érdekes és izgalmas tevekénysége lenne az Edzésmetodika osztályának a magyar futballtradícióból építkező, magyar futballfilozófiához és futballstílushoz hozzárendelhető egyedi edzésmetodika létrehozása.

Egy ilyen Dunamenti edzésmetodika létrehozása mérföldkő lenne a magyar futballéletben, a világon egyedülállónak számítana, nem mellesleg pedig a magyar futballt egy önálló fejlődési pályára állítaná. 

Partnerkapcsolatokat illetően a klubok és a válogatottak egyértelmű szerepbe kerülnének, hiszen ők lennének azok, akik a való életben használják és végrehajtják a divízió által megalkotott és nevelgetett koncepciókat és elképzeléseket.

 

 

Ennek a divíziónak két szárnya van: karakterfejlesztés játékosok számára, illetve karakterfejlesztés és stílusedző-képzés a szakemberek számára.

Miközben a világ a feje tetejére állt a Covid-19 vírus elterjedésével, mindenhol beindult a szakmai beszélgetés kihasználva a kényszerű szünetet. Ahogy már az első részben említettem, szerencsém volt rengeteg előadást, beszélgetés, prezentációt meghallgatni a világ minden pontjáról, Dél-Amerikától kezdve, az Egyesült Államokon át Európáig.

A Red Bull futballszervezet tartott egy nagyon érdekes előadást a New York-i, az amerikai első osztályban szereplő partnercsapat szervezésében. Ebben az előadásban az egyéni fejlődési tervekkel kapcsolatban osztottak meg rengeteg hasznos információt.

Az előadás rávilágított arra, hogy a labdarúgás globális és komplex értelmezése nem zárhatja ki az egyéni fejleszthetőség lehetőségét. Éppen ellenkezőleg. Az egyéni fejlesztésnek arra kell irányulnia, hogy az egyén miként képes beilleszthetővé válni az adott futball stílus által elvárt követelmények alkotta struktúrába. Azaz, milyen hatásfokkal képes alkalmazkodni a kiszámíthatatlan természetű labdarúgás kontextusában az adott csapat játékához.

Példaként tekinthetünk a Red Bull szervezetére. A piacvezető energiaitalipari cég futballvállalatai egy precízen meghatározott futballfilozófia és futballstílus mentén szervezik meg játékukat a világ minden pontján. Ennek szellemében képesek összeállítani egy „álomcsapatot”, ami részletezi a karakterprofilok tulajdonságait, a karakterprofilok számára kijelölt utat, illetve a karakterprofilok felé támasztott elvárásokat is. Szemléltetésül: a bal oldali védő általános karakterprofilja hasonló paraméterekkel rendelkezik a Salzburgban és a Lipcsében is.

 


(X) Bajnok lehet idén az RB Leipzig? Gulácsi Péterék győzelme esetén nyolcszoros pénzt szakíthatsz az Unibeten! Kattints ide a legjobb ajánlatokért!


 

Ahhoz, hogy ezeknek a karakterprofiloknak a kiválasztása, fejlődési íve, tehetség- és potenciálmenedzsmentje folyamatos legyen, egyéni fejlesztési tervekre, a tervekhez szorosan kapcsolódó egyéni edzésekre, illetve a játékkal kapcsolatos egyazon alapelvek kidolgozására van szükség.

Látható, hogy a világ labdarúgása egyre nagyobb hangsúlyt fektet erre a kérdéskörre, amit a jövőbeni módszertani központnak is figyelembe kellene vennie.

A „karakterfejlesztés” kifejezés Apró Attila, vajdasági szakembertől származik, aki a saját útját járja már jó ideje. Az ő munkájának is köszönhetjük Kleinheisler László, vagy éppen Szőke Adrián fejlődését is. Mind a két játékos egyéni foglalkozásokon, az Apró Attila által létrehozott karakterfejlesztési metódus alapján próbálja meg önmaga fejlődését biztosítani.

Másik magyar példa a Puskás Akadémia lehet, amely láthatóan nagy hangsúlyt fektet az egyéni képzésekre, hiszen válogatott labdarúgók sorát alkalmazzák annak érdekében, hogy az akadémia kiemelt tehetségei megkapják az őket megillető figyelmet.

Ennek a divíziónak az is feladata lenne, hogy összehozza ezeket a szakembereket, szakintézményeket, és párbeszédet, esetleges közös munkafolyamatot hozzanak létre együtt.

Apropó, szakemberek: a Karakterfejlesztés Divízió szerepet vállalna a stílusedző-képzés folyamatában is együttműködve a Játékfilozófiák és Játékstílusok Divízióval. Hiszen nemcsak a játékosokat kell egyénileg fejleszteni és beilleszthetővé tenni a különböző futballfilozófiákba és futballstílusokba, hanem a szakembereket is.

Ebben a feladatban lenne kiemelkedő és meghatározó partner a Magyar Labdarúgó Szövetség mindenkori edzőképzése is.

 

 

A teljesítményelemzés a futballban elért összteljesítmény értékelésének folyamata. Célja, hogy megismerje azokat a cselekvéseket, amelyek befolyásolhatják a döntéshozatalt, optimalizálhatják az összteljesítményt, és támogathatják az edzőket és játékosokat az optimális eredmények felé vezető úton. Számos csapatsportban, ekképpen a futballban is, ez taktikai jellegű értékelésből, futballmozgások elemzésből, videó- és statisztikai alapokon álló adatbázis-készítésből és modellezésből, valamint edzői és játékosadatok bemutatásából áll.

Néhány évvel ezelőtt a teljesítményelemző szerepe csupán a mérkőzések és edzések videós rögzítéséből állt, amelyek aztán áttekinthetővé váltak a stáb és a játékosok számára. A videófelvétel és a szerkesztés töltötte ki az elemzői szerepkör nagy részét.

Mára a teljesítményelemzők szerepe átalakult, ahol az elemzőknek már sokkal több szakértelemre van szükségük a hardverek és szoftverek használatában. Ezek a hardverek és szoftverek teszik lehetővé a kifinomultabb adatgyűjtést, adattárolást és megnövekedett igényeket az edzői stábok részéről az adatok megjelenítésére. A „big data” növekvő jelenségével a sport világában összegyűjtött nagy mennyiségű adat elemző szakembereket igényel, hogy ezeket az adatokat kezeljék, terjesszék és szakmai nyelvvé formálják az edzők és játékosok számára.

A módszertani központnak eme divízióját különböző feladatkörrel ellátott mozaikokra kellene szelni annak érdekében, hogy ezek a mozaikok egy színes és élettel teli képet alkothassanak együtt. A videóelemzésnek, az élettani csoportnak, illetve a scouting-részegységeknek bár különböző részfeladatokat kell ellátniuk, de az egymás területein található átfedések mentén szoros kapcsolatban kell együttműködniük.

Külön kiemelném, hogy pár hónappal ezelőtt írtam egy cikket A futball-teljesítményről címmel. Ebben az írásomban kitértem arra, hogy a futball-teljesítmény kifejezés a következőképpen is definiálható: „a játékelképzelésbe való beleilleszkedés sikerességének mértéke a döntések meghozatalán keresztül”. Ennek szellemében a Teljesítményelemzés Divízió számára a többi divízióval való kapcsolódási pontok egészen egyértelműek.

A divízió legfőbb feladata, hogy együttműködjen és minél részletesebben megismerje a többi divízió munkáját annak érdekében, hogy a futball-teljesítmény értékelését a legmodernebb kutatási alapokra helyezve, az adott futballstílus által meghatározott játékképhez igazítva, az adott játékstílushoz tartozó edzésmetodika keretrendszerén belül, illetve a stíluskarakterek tiszteletben tartásával végezze el. 

 

 

Egy olyan intézmény esetében, amely a magyar futball számára víziót, eszmei alapot, és tudományos igényességű munkát ígér, a folyamatos fejlődés alapgondolata vezérfonallá kell váljon az intézmény falain belül. Ennek érdekében, az összes említett divízió számára előírás az innováció, az új keresése, illetve a tudásszomj szellemiségének megteremtése. Ahhoz, hogy az intézmény hosszú távon is sikeressé tudjon válni, a folyamatos önfejlesztés képességének megteremtése kardinális kérdés.

A mai világban minden újítás pénzbe kerül, monetáris invesztíciót igényel. Annak érdekében, hogy a Módszertani Központ reputációja, megítélése, és jövője biztosítva legyen, minden elköltött és befektetett forint tiszta célokkal kell rendelkezzen. Állandó ellenőrzés alatt kell tartani a különböző divíziók munkáját, méghozzá azon szempontrendszer lencséjén keresztül, hogy valóban abba fektetik-e idejüket, képességeiket és pénzüket, amilyen céllal létrejöttek. Ha esetlegesen olyan projektek támogatására kerülne sor, ami összeegyeztethetetlen a Módszertani Központ feladatköreivel, az intézmény működésébe beépített szabályozásoknak életbe kell lépniük, ezzel gátolva az intézményes teljesítménydeficit kialakulásának lehetőségét.

Végezetül, az első részben már említett tanácsadói szerep alapállásából következően a visszacsatolás témaköre esszenciális. A megszületendő intézmény értékrendszerében az alázatosság, a nyitottság, illetve a jó értelemben vett kritikai érzékenység kiemelt szerepben lenne. A tudományos igényesség talaján állva, az intézménynek kötelessége, hogy folyamatosan keresse a kapcsolódási pontokat külső személyekkel és intézményekkel, kielégítve a jobbítási, visszacsatolási, és „feedback” okozta szomjat. Egy jól kigondolt és kialakított működési struktúrában az építő kritika folyamata üdvözülendő és támogatott, érkezzen az az intézményen belülről, vagy kívülről. Ez tudja biztositani a folyamatos fejlődést, kikényszeríti az folyamatos ellenőrzést, és lehetővé teszi a folyamatos visszacsatolás lehetőségét is.

 

Zárás

Vágyálom-e ez vagy valóság? Lehetséges-e ez az egész? Ilyen és hasonló kérdéseket kaptam az első részt illetően. Én azt gondolom, hogy egy ilyen központ létrehozása nemcsak jó gondolat, de egész egyszerűen elkerülhetetlen abban a helyzetben, amiben a mai magyar futballtársadalom van. Az eszmei háttér megteremtése a futballtörténelem kezdeti korszakaiban természetes módon, szervezetlenül történt meg. Ennek ma már nincsen realitása, ezt be kell ismerni.

A mai világ dinamikája a szervezett, ám mégis organikus szerveződések példáit tárja szemünk elé nap mint nap. A Magyar Módszertani Központ álma a függetlenség és a tanácsadói szerep adta alapra épült. Kényszeritő szerep nélkül, tanító szándékkal, a magyar futballvízió megteremtése céljával működne.

Ugyanis ez hiányzik ma.

 

 

Írj hozzászólást