A szabály, amit senki sem vesz komolyan

A Magyar Labdarúgó Szövetség a nemzetközi elvárásokkal összhangban képesítéshez köti a vezetőedzői feladatok ellátását az egyes bajnoki osztályokban. A szabályozás lényege az lenne, hogy egy bizonyos szint fölött csak meghatározott tudással rendelkező szakemberek feleljenek a szakmai munkáért, mégis az utóbbi időben mintha egyre inkább megkerülnék a klubok ezt a szabályt. A Kisvárda edzőkeresése volt talán az, ahol ezt leginkább nyíltan is felvállalták, de a probléma – és a rá adott megoldás – nem újkeletű.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Az első osztályú vezetőedzői poszthoz UEFA Pro licences edzői képesítés szükséges. Az MLSZ Felnőttképzési és Edzőképzési Intézet hatályos Tanulmányi-, Vizsga- és Továbbképzési Szabályzata alapján ahhoz, hogy valaki UEFA Pro licences edzőképzésre jelentkezzen, rendelkeznie kell UEFA A licenc végzettséggel, valamint az UEFA A záróvizsgájától számított minimum kétéves edzői (leegyszerűsítve edzői munkát írok, de a határozatban pontosan szabályozott, hogy mely osztályokban és milyen szakmai és nem feltétlenül csak edzői feladatokkal lehet a szükséges gyakorlatot összegyűjteni – a szerk.) tevékenységgel. Az UEFA A képzésre pedig ehhez hasonlatosan UEFA B licenc és ennek megszerzésétől számított minimum két év edzői munka igazolása szükséges. Egy, a pályafutását nagyrészt – a szabályozás alapján legalább hét teljes szezont – az élvonalban töltő egykori játékos tehát úgy lehet alapesetben az OTP Bank Ligában edző, ha megszerzi a B licencet, majd két év gyakorlat után jelentkezik az A-ra, végül annak megszerzését követően újabb két év edzői tevékenység után jelentkezik Pro képzésre.

Az MLSZ azonban egy új képzést is bevezetett. Az UEFA B+A licenc megszerzésére a legalább hét teljes idényt az élvonalban lejátszó egykori labdarúgók jelentkezhetnek. Ezzel minimum két évvel lerövidül a tanulási folyamat – hogy ez jó-e vagy sem, más kérdés –, hamarabb juthatnak NB I-es kispadhoz a jelentkezők.

 

Amikor a szabály inkább gátja a munkának

Az nem vitás, hogy az alapelv jó. Aki magasabb szinten akar dolgozni, az tegyen azért, hogy a tudása is elég legyen hozzá. De mi van akkor, ha valaki gyorsabban halad a csapatával, mint ahogy azt a képzési rendszer megengedné? Ennek a legjobb példája az utóbbi években Waltner Róbert esete. Az egykori válogatott támadó az NB III-ban vette át a Kaposvári Rákóczi irányítását, és két év alatt két osztályt lépett előre a csapattal. Az egyetlen probléma csak az volt, hogy UEFA A licenccel már nem lehetett vezetőedző az élvonalban. A klubvezetés megoldása egy Pro licences tréner szerződtetése volt.

A döntés nem egyedi, tulajdonképpen ez a sztenderd eljárás, ha egy klubvezetés ilyen helyzetbe kerül. Ugyanakkor ez egyben egy óriási hazugság is. A Kaposvárnak nem volt szüksége új vezetőedzőre, de a látszat kedvéért mégis ki kellett neveznie – és fizetnie – egyet. Waltner számára is furcsa helyzet állt elő. Két év sikeres munka után kapott egy gyámot a kispadra. Egy olyan valakit, aki papíron felette áll, de a valóságban inkább az asszisztense lett. Persze ez egy jó lehetőség volt számára, hogy véleményt cseréljenek, hogy a tapasztalataikat megvitassák, hogy a munkát felosszák egymás között. És milyen érzés lehetett ez a kinevezett Disztl Lászlónak? Egy ilyen pályafutással, vezetőedzői múlttal a háta mögött ezúttal bábként tekintettek rá. Nem is rá volt szükség, csak a papírjára. Vajon mi volt a feladata? Elég volt a mérkőzésekre leülnie a padra, vagy az edzéseket is látogatta?

 

 

Azt hiszem, Disztl szerepe volt a legmegalázóbb az egész történetben. És mindez egy olyan szabály miatt, ami erre az esetre nem ad felmentést, pedig talán itt lenne rá a legnagyobb szükség. A Kaposvárnak volt vezetőedzője, a munkáját sikeresen végezte, de papíron még nem volt alkalmas az élvonalra.

 


(X) Köss egy előzetes fogadást kötésben és vágj zsebre 10%-, 20%- vagy 30%-kal megnövelt nyereményt!


 

Amikor a kijátszáshoz az MLSZ is asszisztál

Huszti Szabolcs pályafutását egy sajnálatos sérülés következtében végül 2020 júniusában fejezte be, ám nem egészen nyolc hónapot követően már vezetőedzőként tért vissza. Debrecenben benne látták a felemelkedés zálogát még annak ellenére is, hogy a szükséges végzettséggel nem rendelkezik. A licencprobléma megoldására egyrészt Toldi Gábort nevezték ki Huszti mellett a csapatnál – neki ugyanis megvan a Pro licence –, másrészt kérvényezték az MLSZ-től, hogy átmenetileg vezetőedzőként szerepeljen a bajnoki mérkőzéseken. A szövetség pedig hozzájárult ehhez.

 

„A DVSC kérelemmel fordult az MLSZ-hez, hogy a klub első csapatánál Huszti Szabolcs edzőként dolgozhasson. Az MLSZ, figyelemmel a Covid-járvány miatt kialakult helyzetre, a képzési programok felfüggesztésére, az elnökség e témában hozott határozatára, valamint a hatályos regisztrációs kártya szabályzat alapján, a soron következő képzési program felvételi időpontjáig (UEFA B-A tanfolyam, tervezett időpont 2021. ősz) engedélyezi Huszti Szabolcs részére az NB II-es sportszervezetnél az A-licences előírással érintett beosztás betöltését.”  

 

Ez az engedékenység azonban visszás helyzetet teremtett. Huszti úgy kapott lehetőséget a vezetőedzőségre, hogy semmilyen edzői képesítéssel nem rendelkezik, legalábbis a MLSZ Oktatási Központ nyilvántartása szerint.

Ez olyan, mintha egy diákot a sikeres érettségi után egyből kineveznének tanárnak. Ráadásul ezzel a szövetség támadási felületet biztosított saját maga ellen, hiszen, ha Husztival engedékenyek, akkor mással miért nem?

De a másik két szereplő sem biztos, hogy jól döntött. Vajon nem volt felelőtlenség a DVSC vezetősége részéről egy teljesen tapasztalatlan edzőt kinevezni? Ezt a kérdést Huszti szempontjából is megvizsgálhatjuk. Nem volt felelőtlenség – és butaság – ezt a lehetőséget elfogadni? Játékosként bármennyire is sokat látott volt, akármennyire is nagy edzők kezei alatt dolgozhatott, azért nem ugyanaz a pályán átlátni az eseményeket, mint irányítani egy csapat és egy egész stáb munkáját. Bár lehetett volna sikeres az együttműködés – és annyira azért nem szerepelt rosszul Husztival a Loki –, mégis okosabb lett volna, ha tudatosabban építi edzői karrierjét.

 

 

Amikor az átmeneti és a végleges megoldás között szinte nincs is különbség

A Kisvárda az őszi menetelés során elvesztette vezetőedzőjét, de a csapat eredményessége ennek ellenére nem változott. Az átmenetileg kinevezett Erős Gáborral – nincs meg a szükséges képesítése – folytatta a sikeres szereplést, talán még látványosabban is futballozva, így a telet a tabella második helyén töltheti. Néha azonban sokkal nagyobb érdeklődést váltott ki az, ami a lelátón és a színfalak mögött történt. Több név is felmerült a vezetőedzői poszt betöltésére, a sportigazgató pedig ezzel kapcsolatban egy ilyen kijelentést is tett:

 

„Magyar fiatalokban is gondolkodunk. Beszéltem Huszti Szabolccsal. Nincs pro licence, és ez egy picit faramuci helyzet, de meg lehet oldani.”

 

Végül a megoldás maga Révész Attila sportigazgató lett. A licences problémát a következőképpen oldotta meg:

 

„Így aztán megerősödött bennem az a korábban érlelt döntés, hogy marad az a felállás, amellyel befejeztük az őszi szezont, vagyis Erős Gábor irányítja a csapatot. A licencgondok egyik megoldása, ha kívülről hozunk mellé megfelelő végzettséggel rendelkező szakembert, de csak ezért nem akartunk senkinek új életpályamodellt biztosítani, ezért a jövőben én adom a szakmai stábnak a pro licences képesítésemet, ennek minden kötelezettségével együtt.”

 

A szabályozás jelentette gondot tehát a kaposvárihoz hasonlóan oldották meg azzal az eltéréssel, hogy nem kellett senkit kinevezni Erős fölé. Bár ez a megoldás is álságos, és az egész rendszer karikatúrája is egyben, mégis ebben az esetben azt gondolom, hogy jó döntés született. Hagyták dolgozni azt a szakembert, aki a háttérben eddig is remekül teljesített, amikor pedig a rivaldafénybe került, képes volt bizonyítani a rátermettségét.

 

„Az elmúlt tíz év akadémiai képzése kidobott pénz volt” – Interjú Révész Attilával

 

Mi lehet a megoldás?

A kisvárdai példán láthattuk, hogy a klubok már meg sem próbálják titkolni, hogy megkerülik a szabályozást. De elítélhetjük őket ezért? Kaposváron megfeleltek a kívánalmaknak, Kisvárdán is hasonlóan jártak el, csak itt ezt ki is mondták, míg a DVSC esetében maga az MLSZ járult ehhez hozzá. Minden szabály annyit ért, amennyit betartanak belőle. Jelen helyzetben nem azt érjük el vele, mint amire eredetileg létrejött volna. A sikeres edzőket „büntetjük” (Waltner), egyeseket méltatlan helyzetbe hozunk (Disztl), míg másokat az utcáról helyeznek szövetségi engedéllyel egyenesen a kispadra. Talán érdemes lenne átgondolni a szabályozást, és az eltelt évek tapasztalatát beépíteni olyan megoldások formájában, hogy a képesítési előírások ne gátjai, hanem elősegítői legyenek a magyar futball fejlődésének.

 

Melyik csapat lesz az NB I 2021/22-es kiedője?

1,40 – Gyirmót FC Győr

2,00 – MTK

2,10 – Újpest FC

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Magyarország/NB I/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a magyar foci piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


 

1 thought on “A szabály, amit senki sem vesz komolyan

Írj hozzászólást