Bundesliga: ez volt az első „félidő” az alsóházi csapatoknál

Félidejéhez érkezett a Bundesliga 2021-22-es szezonja, így ideje értékelni a csapatok teljesítményét, megnézni, hogy kik okoztak meglepetést és kik csalódást a Hinrunde (félszezon) során. Az idény eleddig több meglepetést is hozott, egy viszont nem változott, a Bayern München dominanciája. A tabella első és utolsó helye szinte kibéreltnek tűnik, köztük viszont idén különösen szoros a mezőny. A csapatok őszi produkcióját tízes skálán osztályozom, a második részben az alsóház kerül terítékre, több negatív meglepetéssel.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

A felsőházi csapatok értékelése ide kattintva olvasható el!

 

RB LEIPZIG (10/3)

Már önmagában az sokat elárul a Leipzig őszéről, hogy az alsóházi csapatok között kell róluk beszámolnom. Ahhoz képest, hogy a szezon legelején titkon már a trófeaszerzés volt a cél, a félidei 10. helyezés több mint csalódás. Julian Nagelsmann távozása után az új edző házon belülről, a Red Bull Salzburgtól érkezett Jesse Marsch személyében, akivel borítékolható volt a visszatérés a nagyon intenzív, letámadásos játékhoz. Magas röptű célokra engedett következtetni a nyári átigazolási időszak is, hiszen a támadósorba érkezett a Frankfurt gólvágója, a 2020-21-es szezonban 28 gólt számláló André Silva; a védelmet pedig Josko Gvardiollal és Mohamed Simakannal erősítették meg, bár erre szükség is volt Ibrahima Konaté és Dayot Upamecano távozása után. Nem kis teher hárult tehát a hátsó alakzat magyar vezéreire, Gulácsi Péterre és Willi Orbánra, főleg, hogy Marschnál a védekezés megszervezése korábban is – és mint bebizonyosodott – Lipcsében is komoly kívánnivalót hagyott maga után. A tréner mindent a letámadásra és a nyílt támadófocira tett fel, aminek az elsajátításához viszont nem volt alkalmas a keret. André Silva reménytelenül kereste korábbi önmagát, de Szoboszlai Dominiknak is csak bizonyos mérkőzéseken jött ki a lépés, bár akkor az – nagy örömünkre – gólokban is megmutatkozott. Ennek megfelelően fokozottan kiütköztek a védekezésbeli problémák, főleg a Bajnokok Ligájában, ahol hamar eldőlt, hogy a Manchester City és a Paris Saint-Germain ellen esély sem lesz a tavaszi folytatás kiharcolására. A december eleji Union Berlin elleni vereség végül – az ekkor éppen karanténba lévő – Jesse Marsch állásába került, aki nem tudta hatékonyan finomítani túl markáns elképzeléseit. A helyére a Schalke 04-et 2018-ban ezüstéremig vezető Domenico Tedesco érkezett, akivel egy Arminia Bielefeld elleni kínos hazai kudarccal zárta az őszt a csapat. Az új edzőnek a mindössze háromhetes téli szünet alatt kellene valahogy a saját elképzelései mentén stabilizálni a csapatot, és visszavezetni a nemzetközi kupaindulást jelentő helyek közé.

 

HERTHA BSC (10/4)

A kilátástalan őszi produkciót figyelembe véve a tabellán elfoglalt 11. hely is hízelgőnek számít a fővárosiaknak és leginkább csak a rendkívül szoros középmezőnynek köszönhető, ahol már egyetlen győzelem is több pozíciót képes előre lendíteni egy csapatot a tabellán. 2019 óta szól ugyanaz a fáma Berlin kék felén. Lars Windhorst ambiciózus vállalkozó ekkor vette fejébe, hogy egy addig szürke, középszerű alakulatból egy elitbe tartozó, stabil BL-induló csapatot formál – a pénzt nem sajnálva. Az eredményt láthatjuk.

Ha úgy tetszik, ez a csapat már nem is annyira szürke, viszont nagyon nem abból a szempontból, amelyből Windhorst szerette volna. A csapatot lépten-nyomon balhék övezik a pályán elmaradó eredmények folytán, az ősz folyamán is nem egy vélt vagy valós konfliktusról lehetett hallani a Hertha háza táján.

Dárdai Pál tavasszal megmentette az együttest a totális leégéstől, tehát a kieséstől, de ebben a szezonban ő sem tudott jelentősen lendíteni a szekéren, és belebukott az egy helyben toporgásba. A nyáron kinevezett új sportigazgató, Fredi Bobic és Dárdai között már a közös munka kezdetén konfliktusok támadtak az átigazolásokkal kapcsolatban. A két fél álláspontja minden tekintetben messze állt egymástól, így a váltás elkerülhetetlen volt. Az új edzővel, Tayfun Korkuttal eddig eléggé felemás a mérleg. Az egyik oldalon a Mainz elleni megalázó, 4-0-s vereség, a másik oldalon a Dortmund elleni 3-2-s győzelem áll. Valószínűleg egy újabb szezon megy rá a „csak ússzuk meg a kiesést” féle cél elérésére, továbbra sem látszik a világos irányelv, ami a csapatot záros határidőn belül az élmezőnybe vinné, a pályán pedig senki sem tudott egyelőre igazi vezérré előlépni.

 


 

VFL BOCHUM (10/7)

A Bochum 11 év után jutott vissza az élvonalba. Ez mindenképp meglepetésnek számított, hiszen a patinás egyesület a második vonalban is inkább a középmezőnyhöz tartozott az anyagi lehetőségeit tekintve. Ezek alapján sokan biztos kiesőnek titulálták a ruhr-vidéki csapatot, főleg azok után, hogy távozott a játékmester, a feljutásból 15 góllal és 16 gólpasszal a részét vastagon kivevő Robert Zulj. A pesszimista hangokat erősíthette a gyenge szezonkezdet is, hiszen hét forduló után mindössze négy ponttal állt Thomas Reis csapata, a Leipzig elleni vereség után pedig már a 48 éves vezetőedző is eléggé tanácstalanul nyilatkozott a hogyan továbbról. Viszont ekkor mintha valami átkattant volna. A következő hét mérkőzés már öt győzelmet és két vereséget hozott, amivel a kékek egy csapásra stabil középmezőnybeli szereplővé léptek elő a kiesőzónából. A Reis által képviselt intenzív, gyors kontrákra építő játék beérni látszott, leginkább a két szélső, Aszano Takuma és Gerrit Holtmann sebességére építve, de a nyáron Hollandiából igazolt Sebastian Polter is egyre jobban belejött a góllövésbe. Az ősz befejezése viszont nem sikerült a legjobbra, ezért nem lett makulátlan az értékelés. Az Arminia Bielefeld ellen nagyon fontos mérkőzésen maradtak pont nélkül a kékek, végül pedig az Union Berlin elleni szoros vereség nyomatékosította, hogy továbbra is a bennmaradás lesz a fő céljuk. A csapat magyar légiósa, Novothny Soma az ősszel 6 mérkőzésen kapott összesen 74 játékpercet, és példás hozzáállással küzdött a helyéért. A Hoffenheim ellen be is talált, de első Bundesliga-gólja ellenére nem biztos, hogy marad a klub kötelékében, friss sajtóhírek szerint közel került ahhoz, hogy a ciprusi Anorthosis Famagusta labdarúgója legyen.

 

VFL WOLFSBURG (10/3)

A zöldek komoly harcot vívnak a Leipziggel a „Hinrunde legnagyobb csalódása” nem éppen megtisztelő címéért. Az Oliver Glasnerrel kivívott negyedik hely és BL-szereplés után a keret viszonylag együtt maradt, viszont érdekes módon az osztrák edzőnek nem volt maradása, helyrehozhatatlanul megromlott a viszonya a futballberkekben csak „Trainerkiller” névvel illetett sportvezetővel, Jörg Schmadtkéval.

Az új tréner a Bundesligában ismerős arcnak számító Mark van Bommel lett, aki felé az elvárás egy támadóbb szellemű játék meghonosítása volt.

Árnyat vetett a szezonra, hogy a farkasok a zöld asztalnál elbukták az idei kupamenetelés lehetőségét, miután a harmadosztályú Preussen Münster elleni meccsen – banális módon – hatszor cseréltek a megengedett öt helyett. A bajnoki rajt viszont ezek után eloszlatni látszott a kétkedők fenntartásait. Négy mérkőzés után 100%-os mérleggel állt a csapat, viszont mint később kiderült, ez csak hiú ábrándokat keltett. A későbbiekben mindent összevetve nyolc nyeretlen mérkőzés következett, ami egyenesen Van Bommel menesztéséhez vezetett. A holland szemlátomást teljes tanácstalanságban volt, ráadásul a megsérült és hosszú időre kiesett Xaver Schlager és a kissé haloványabb teljesítményt nyújtó Wout Weghorst sem tudta ezúttal a hátára venni az együttest. Az új edző a Werder Bremennel az előző szezon végén drámai körülmények között alászálló Florian Kohfeldt lett. Vele szintén csak egy rövid fellendülés következett, majd az őszi szezont egy ötmérkőzéses vereségszériával fejezték be a zöldek, ami a kiesőzóna közvetlen előterébe vetette vissza őket. A Wolfsburg emellett a BL-ből is csoportutolsóként zúgott ki, többnyire reménytelen játékkal. A helyzet tehát kísértetiesen hasonlít a pár évvel ezelőttire. Akkor egy 2016-s BL-negyeddöntős szereplés után a csapat 2017-ben és 2018-ban is csak osztályozóval tudott az élvonalban maradni és a helyzet most is erősen fenyegetővé vált. Ennek a forgatókönyvnek a megismétlődése ellen tehet többek között a nyáron érkezett támadó, Lucas Nmecha, aki a kilátástalan csapatteljesítmények közepette is párszor már meg tudta villantani egyéni képességeit.

 


(X) Fogadj minden nap 3500 Ft értékben a darts világbajnokságra, és minden nap 1500 Ft ingyenes fogadást kapsz ajándékba! Kattints ide és regisztrálj egy számlát!


 

BORUSSIA MÖNCHENGLADBACH (10/4)

Mönchengladbach a tavaszi Bundesliga-edzőkeringő egyik legjelentősebb csomópontjává vált, miután februárban bejelentették, hogy Marco Rose nyártól a nagy rivális Borussia Dortmund szakvezetője lesz. Az új tréner a Frankfurttal szép sikereket elért, de a végén – Roséhoz hasonlóan – egy rosszul időzített bejelentéssel rossz hangulatban távozó Adi Hütter lett, akivel minimum célként az Európába való visszatérés volt kitűzve. A keretben nagy változások nem történtek. Kulcsjátékosok nem távoztak, de nem is érkeztek a szűkös gazdasági helyzet miatt. A szezonrajt elég gyengére sikeredett, de miután 2018-ban a Frankfurtnál is hasonlóan gyengén kezdett Hütter, senki sem aggódott. Az edző már a hessenieknél is megmutatta, hogy jó válságmenedzser. Miután átváltott az általa korábban is alkalmazott háromvédős felállásra, a csapat visszakerült a nemzetközi kupainduló helyek közelébe, köztük egy Dortmund elleni sikerrel, illetve a kupában is nagy győzelmet arattak. Aztán 5-0-ra ütötték ki a korábban is előszeretettel megfricskázott domináns Bayern Münchent – ez húzta fel kicsit az értékelésemet is. Ezután viszont a bajnokságban egy hatalmas mélyrepülés következett, amiből a szünetre sem tudott kikászálódni a csapat. A legnagyobb problémának a csapnivaló védekezés tűnik Egy négyes vereség-széria 17 kapott góllal gyorsan a kiesőzóna közvetlen közelébe sodorta az együttest, az otthoni 6-0-s vereség a Freiburg ellen pedig kifejezetten nagy arculcsapás volt. A gondokat tovább tetézi, hogy a korábbi kulcsemberek, Mathias Ginter, Marcus Thuram és Denis Zakaria csak árnyékaik korábbi önmaguknak, amiben valószínűleg szerepet játszanak az átigazolásukkal és a közeljövőben lejáró szerződésükkel kapcsolatos hírek is.

Hütternek tehát újra elő kell vennie a krízismenedzselési képességeit. A szakember egyelőre tervezhet a tavaszra is, Max Eberl sportigazgató határozottan kiáll mellette.

 


 

FC AUGSBURG (10/5)

A tavalyi szezon egyik, ha nem a legszürkébb csapata előtt végig csak egy cél lebegett, méghozzá a kiesés elkerülése. Ennek biztosítására végül a visszatérő, korábbi sikeredző Markus Weinzierl kellett, akivel az idei szezonnak úgy vágott neki a bajorországi egyesület, hogy szórakoztatóbb játékkal akar megragadni a középmezőnyben. A helyezés egyelőre azt mutatja, hogy ezen még van mit dolgozni. A kétségbeejtő szezonrajt után ugyan valamennyire stabilizálódott a helyzet, a játék azért még hagy kívánnivalót maga után, amit mutat az is, hogy a záró fordulóban a tökutolsó Greuther Fürth ellen is csak egy gól nélküli döntetlenre futotta. Weinzierl már többször bírálta a csapata hozzáállását is, mondván, hogy játékosai egy győzelem után túlságosan megnyugodnak, ami akadályozza a jelentősebb célok elérését. Ezt mutatja, hogy az augsburgiak eddig nem tudtak kétszer egymás után győzni. Pozitívum viszont a védelem stabilabb formája lehet, ami tavasszal is fontos lesz a bennmaradásért folytatott harcban.

 

VFB STUTTGART (10/4)

A sváb csapat az előző szezonban friss feljutóként tudott üde színfolt lenni a bajnokságban a lendületes játékával, erre az évadra viszont határozottan alább hagyott a lendület. A csapat a kiesés ellen vív egyelőre nagy harcot, amiben a tavaly gólvágóvá előlépő osztrák csatár, Sasa Kalajdzic sérülése játssza talán a legnagyobb szerepet.

Viszont összességében az is megállapítható, hogy Pellegrino Matarazzo vezetőedző játékfelfogása szépen lassan kiismertté vált az ellenfelek szemében, ráadásul az ezzel a felfogással járó megterhelés is érezteti hatását.

Az őszi szezonban egy jelentős sérüléshullám nehezítette meg a csapat életét, ami miatt a kezdő felállások is folyamatosan változtak, éppen ezért a stabilitás is hiányzik. Ez abban is meglátszott, hogy a csapat az utóbbi fordulókban rendszeresen bukott fontos pontokat nyerő helyzetből, mint például a Hertha ellen is, amikor kétgólos előnyt adtak le. A helyzetet súlyosbítja, hogy eközben a háttérben is konfliktusok dúlnak, ami már a nyilvánosság elé is kiszivárgott. A klub kötelékében dolgozó korábbi jó nevű játékos-megfigyelő, Sven Mislintat kijelentette, hogy szerinte nem vonják be eléggé a vezetőségi döntésekbe, miután Thomas Hitzlspelger lemondott a vezérigazgatói pozícióról. Egy biztos, a belső vitákat gyorsan rendezni kellene, mert különben a csapat könnyen a másodosztályban találhatja magát.

 


 

ARMINIA BIELEFELD (10/7)

Elsőre érdekes lehet, hogy egy kieső helyen álló csapatot miért értékelek ilyen magas osztályzattal, viszont aki már látott Bielefeld-meccset, az talán valamennyire megértheti. Frank Kramer csapata egészen összeszedett és jól látható koncepció szerint játszik. Sokszor a mérkőzések irányítását is át tudják venni a jól megszervezett visszatámadásokkal és labdajáratásokkal, és még a magasabb letámadástól sem jönnek zavarba Stefan Ortegáék. A kapus már tavaly is felkeltette a szurkolók figyelmét labdaügyességével és nem mellesleg parádés védéseivel, ami az egészen stabil védekezésben is kulcsszerepet játszik. 17 mérkőzésen eddig 22 kapott gól a mérleg, ami a Leipziggel holtversenyben az ötödik legkevesebb a ligában. A probléma a csapnivaló helyzetkihasználásban keresendő, hiszen a csatárok közül egyik sem kifejezett gólvágó, hanem főleg az összjátékból veszik ki a részüket.

Az utolsó két mérkőzésen aratott két győzelem kulcsfontosságú volt, hogy a csapat tartsa a lépést a többiekkel, a fő góllövővé előlépő Okugava Maszaja és az ígéretes osztrák tehetség, Patrick Wimmer pedig kulcsszerepet kaphat tavasszal a bennmaradásért folytatott hadjáratban.

 

GREUTHER FÜRTH (10/5)

Már a szezonrajt előtt egyértelműnek tűnt, hogy a nagy meglepetésre feljutó Greuther Fürth kieső lesz az élvonalból. Maga Stefan Leitl edző is kifejtette, hogy a bennmaradás a feljutásnál is nagyobb csoda lenne. Főleg azok után, hogy a Hoffenheimbe távozó David Raummal az élen több kulcsember is elhagyta az együttest. Ennél jobban nem nagyon lehetne rámondani egy csapatra az „underdog” jelzőt. Ezek után pedig be is igazolódott a várakozás. Minden idők legrosszabb szezonrajtját produkálva jelenleg öt megszerzett ponttal tökutolsóként szerénykedik az együttes – 49 kapott góllal. A Bayer Leverkusen elleni 7-1-es pofon után Leitl edző és a játékosok már arról beszéltek, hogy itt már a becsületük a tét. Ezek után az utolsó három mérkőzésből négy pontot is be tudtak gyűjteni a lóherések, köztük a klub első élvonalbeli hazai sikerével a nemzetközi szereplés miatt kissé fáradt Union Berlin ellen. Ezért, illetve az őszinte, saját játékstílushoz hűséges hozzáállás miatt érdemel nálam a Fürth ötös osztályzatot.

 

Melyik együttes esik a Bundesliga 2021/22-es kiírásának végén?

1,50 – Arminia Bielefeld

6,00 – FC Augsburg

7,00 – VfB Stuttgart

Ezt, és további fogadási lehetőségeket a Sportfogadás/Labdarúgás/Németország/Bundesliga/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a német foci piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


 

Írj hozzászólást