Élni kell az adódó lehetőséggel

A török bajnokságban éppen csak túl vagyunk a szezon felén, de már komoly előnyre tett szert a Trabzonspor. A bordó-kékek minden olyan követelménynek megfelelnek az elmúlt évek tapasztalata alapján, ami miatt joggal hihetjük, hogy majd 40 esztendő után ismét felérhetnek a csúcsra.

Trabzonspor

(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Törökországban a nagy hármas bajnoki elsőségét mindösszesen csak nyolc alkalommal sikerült megakadályozni 66 év alatt. Ebből a Trabzonspor hatot vállalt magára (legutóbb 1984-ben ünnepelhetett), mellette csak a Bursaspor (2009–2010) és az Istanbul Basaksehir (2019–2020) hódította el a trófeát. A két komoly meglepetést okozó aranyérem alapján jó néhány következtetést levonhattunk, hogy mi is kell ahhoz, hogy egy együttes le tudja taszítani a trónról a nagy hármast.

 

A GIGÁSZOK KAOTIKUS FLUKTUÁCIÓJA

Nem lehet kérdés, hogy nincs olyan opció a modernkori labdarúgásban, hogy valamely klub is meg tudja előzni a három leggazdagabbat, hacsak azok nem „pusztítják” eléggé önmagukat. A Besiktas–Fenerbahce–Galatasaray triumvirátus financiális fölénye olyan mértékű, hogy azzal csak ritka esetekben tud versenyezni a többi egyesület. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen nem kell más, mint rossz döntések sorozata, ami az elmúlt évtizedben igencsak sokszor jellemző volt mindhárom klubra. Azt jó ideje láthatjuk, hogy egyik évről a másikra tudnak az isztambuli gigászok a hullámzásban felülre kerülni és mélyen lecsúszni is. A ligaszinten drága igazolások, a túlárazott fizetések mind-mind olyan vezetőségi döntések, amik megalapozzák az öltözői problémákat, amire rátesz, hogy egyik csapatnál sincs folytonosság a kispadon.

A Besiktasnál Senol Günes négyéves regnálásához hasonló nem volt a 21. században, a Fenerbahce hét edzőt fogyasztott el 2020 óta, a Galatasaray pedig a héten menesztette a negyedik időszakát töltő Fatih Terimet.

Idén az a ritka eset fordult elő, hogy mindhárom sztárklub egyszerre van hullámvölgyben. A Bursaspor bajnoki címénél a Fenerbahce végig versenyben volt a „zöld krokodilokkal”, sőt tűnt inkább befutónak az utolsó fordulóig, szóval ott kiélezett csata folyt a két együttes közt. Két évvel ezelőtt azonban valami hasonló helyzetet éltünk meg, mint most, csak akkor a Trabzonspor ott tudott lenni az Istanbul Basaksehir nyomában. Most azonban nincs senki, aki csak megközelítőleg is tudná tartani a lépést Abdullah Avci legénységével.

 

Trabzonspor 91

 

(NEMZETKÖZI) RUTIN MEG A (TOPLIGÁS) ÉVEK

A 2010-es Bursaspor sikerét leginkább a Leicester City bajnoki címéhez lehet hasonlítani, mert egyszeri és megismételhetetlen csodaként aposztrofálhatjuk. A csapat a 2006-os feljutása után a középmezőny tagja volt, így a bajnoki címmel zárult idény a semmiből jött. A tavaszi 17 meccsen aratott 12 győzelem nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Ertugrul Saglam tanítványai felérjenek a csúcsra. A következő évben még összejött egy bronzérem, majd 2013-ban egy negyedik hely, aztán viszont romlott a Bursaspor teljesítménye, jelenleg a másodosztálybeli tagsága is veszélyben forog.

Az Istanbul Basaksehir 2020-as aranyérme már sokkalta megalapozottabb volt, ugyanis a klub úgy tért vissza 2014-ben az élvonalba, hogy nagyon komoly pénzeket tudott mozgósítani a keret megerősítésére, ennek pedig meg is lett a gyümölcse. Két negyedik hely után háromszor végeztek a dobogón, mielőtt elhódították a trófeát Okan Buruk fiai. Az előző idény visszaesése után a csapat idén ismét a dobogóért van harcban, ami jól mutatja a stabilitást. 

A közös pontokat kezdjük talán ott, hogy mindkét szakember szűk létszámmal vívta meg a maga csatáját.  Mindkét esetben 13 labdarúgó jutott 1000 játékperc fölé a bajnokságban és mindkét mester inkább a támadószekcióban rotált. A Bursaspor 13 játékosának az átlagéletkora 27,08 év volt, míg a Basaksehirnél ez a szám 29,62. Nem meglepő módon mindkét csapatban komoly rutinnal rendelkezett a védelem, míg a támadósorban akadt hely és lehetőség a lendületes fiataloknak, hogy megvillantsák a tudásukat.

Fontos szempont volt még a nemzetközi rutin, ami ugyan a Bursaspornál kevésbé volt döntő faktor, de a bolgár kapus Dimitar Ivankov, a cseh Tomás Zapotocny, az argentin Pablo Batalla vagy a szerb Ivan Ergics szerepeltek európai vagy dél-amerikai kupasorozatban is. Az ő helyzetüket azonban nagyban könnyítette, hogy a kettős terhelés hamar véget ért, mert a kupában elég korán búcsúzott a csapat. 

A Basaksehir esetében a rutin, a tapasztalat már sokkal inkább megmutatkozott, hiszen Martin Skrtel, Gael Clichy, Mehmet Topal vagy Demba Ba komoly topligás múlttal rendelkezett. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nézők nélküli újraindulás során remekeljenek, s kihasználják, hogy az Európa-liga csak a bajnokság lezárása után folytatódott.

 


(X) Regisztrálj ezen a linken keresztül és 1,12-es szorzó helyett most 20,00-as oddson fogadhatsz a magyar kézilabda-válogatottra Hollandia ellen! Fogadj 20,00-as oddson a Magyarország-Hollandia mérkőzés végkimenetelére!


 

Trabzonspor bajnokok

 

Az idei Trabzonspor is valami hasonló úton halad. Abdullah Avci irányításával ugyan csak negyedik helyen zárt az előző idényben, de a pontátlaga jobb volt, mint az egy idénnyel korábbi ezüstérmes szezonban. A trabzoniak stabilan ott vannak a három nagy mögött, mint konzisztens negyedik, amely néha odaér a dobogóra is. A most futó idényben a bordó-kékeknél is kevesen vannak a bizalmi körön belül, akik komolyabb játékidőt kapnak, de a nemzetközi vagy éppen a topligás rutin megvan ezekben a játékosokban. Az átlagéletkor 28,46 év, a védelemben Bruno Peres, Victor Hugo és Stefano Denswil is megfordult az olasz élvonalban, de ugyanez igaz a középpályán a szlovák Marek Hamsík, illetve a csatársorban Andreas Cornelius esetében is. Még az is belefér, hogy Gervinho vagy a Bundesligából érkezett Yunus Malli alig kap lehetőséget.

 

A KIKOPTATOTT KISPAD

Sokat emlegettük már a vezetőedzőket, mert bizony itt is vannak közös pontok, meg persze komoly eltérés is, ami választ adhat egy fontos kérdésre. Mindkét csúcsra érő együttes esetében igaz volt, hogy friss kapcsolatról beszélhettünk az edző és a keret között, mert vagy az aktuális szezonban, vagy az előző közben lettek kinevezve.

Ertugrul Saglam 2009 januárjában kapta meg a Bursaspor kispadját, majd a következő idényben lett bajnok a csapattal. Az akkor 42 esztendős szakembert pár hónappal korábban menesztette a Besiktas, így bár nem volt idős, mégis megtapasztalhatta már, hogy milyen nyomást jelent a bajnoki címért folyó küzdelem.

Okan Buruk 2019 nyarán vette át az Istanbul Basaksehir irányítását, miután beugróként nem csak benntartotta a Caykur Rizesport, hanem a klub történetének harmadik legjobb szereplését produkálta az élvonalban. Az akkor 45 éves szakembernek az Akhisar Belediye vezetőedzőjeként már volt egy kupagyőzelme, mely során az elődöntőben a Fenerbahcét, míg a fináléban a Galatasarayt fektette két vállra legénységével.

 

Ertugrul Saglam (balra), Okan Buruk (középen) és Abdullah Avci (jobbra).

 

A jelennel a közös szál a kinevezés kapcsán keresendő, ugyanis Abdullah Avci 2020 novemberében lett a Trabzonspor vezetőedzője, azonban mögötte sokkalta nagyobb rutin áll, ami köszönhető annak is, hogy jelenleg már 58 esztendős. Már 1999-ben elkezdte az edzői pályát, s először 2005-ben ért el komolyabb eredményt, mikor a Nuri Sahin fémjelezte U17-es török utánpótlás-válogatottal Európa-bajnok lett. Aztán két részletben több mint tíz évig dolgozott az Istanbul Basaksehirnél – bár első regnálása alatt még Istanbul Büyüksehir Belediyespor néven futott a klub –, közte pedig török szövetségi kapitány is volt közel két esztendőn át. Majd ő is megjárta a Besiktas kispadját, mielőtt megérkezett Trabzonba. Itt aztán az előző idényben elhódította a Török Kupát, idén pedig úton van a Süper Lig elsőség felé. 

Miközben a két már bajnoki címet nyert edző esetében egy kicsit kifutott eredményként is kezelhető a siker, mert egy remekbe szabott tavasz – illetve a koronavírus miatt nyár – kellett ahhoz, hogy felérjenek a csúcsra, addig a jóval nagyobb szakmai rutinnal rendelkező kollegájuk már az ősz folyamán olyan előnyt szerzett a Trabzonspor csapatával, amit már csak őrizgetni kell. Avci esetében valóban arról beszélhetünk, hogy ez már az ő együttese, amit a megnyert kupa is jól tükröz, akárcsak az, hogy tudatosan úgy alakították a nyáron a keretet, hogy az megfeleljen az ő elképzeléseinek. A három közül messze ez lehet a legsimább meglepetésarany, de egyben a leginkább várható is, na persze csak annyira, amennyire azt várja az ember, hogy ne a három isztambuli gigász egyikéhez kerüljön az újabb trófea.

 

Ki nyeri a Süper Lig 2021–22-es kiírását?

1,03 – Trabzonspor A.Ş.

12,00 – Konyaspor

51,00 – İstanbul Başakşehir

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Törökország/Süper Lig/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a török foci piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Borítókép: Trabzonspor Twitter

Írj hozzászólást