Észak-London felkészül: Arsenal–Tottenham

Roncsderbi? Meglehet, az. Tegyük persze gyorsan hozzá, az Arsenal–Tottenham észak-londoni rangadó sosem nélkülözheti a feszültséget, az izgalmat, a szórakoztatást. Akkor sem, ha az egyik épp egy új projektet indított el, a másik pedig a régit, még az argentin sikeredzőjével megalkotottat sírja vissza.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Utóbbi, vagyis a Tottenham látszólag bármennyire is ígéretesen kezdte a szezont – három győzelem, kapott gól nélkül –, nyilvánvaló volt, a makulátlan mérleg tarthatatlan. Már csak azért is, mert akkor sem veszélyeztette valami sűrűn az ellenfél kapuját. A rajt a Manchester City ellen, pláne Harry Kane hiányában, és pláne az azt követő meccsek adatainak tükrében, még elég pofás produkciót hozott: a Spurs 1,3-as xG-vel (a helyzetek minősége alapján várható gólszám) zárt, de a City is „csak” 1,9-es xG-t hozott össze. Ha labdabirtoklásban jókora volt is a Guardiola-csapat fölénye, a Spurs nagyon szervezett, középre záró 4–3–3-as védekezésével nem sok esélyt hagyott a címvédőnek.

Viszonylag magabiztosan kezdte hát az idényt, bár a „magabiztos” jelzőt a második fordulóra a „szerencsés” váltotta fel: a Wolves ellen 25 lövést engedett ellenfelének a Spurs, de megúszta. A Watfordot unalmas, ötlettelen, de 1–0-s győzelmet érő futballal intézte el, hanem a szeptemberi válogatott szünet az amúgy sem túl meggyőzően futballozó csapatot még inkább szétzúzta: a klub tiltása ellenére hazautazó Cristian Romero, Giovani Lo Celso, Davinson Sánchez trió kénytelen volt Dél-Amerikából Horvátországba utazni, hogy tíz napot eltöltve Split környékén tréningezzen, ami még mindig jobb, mint az angliai semmittevés (Dél-Amerika Angliában vörös zónás ország, azaz aki onnan hazatér, tíz napot karanténhotelben kénytelen eltölteni, ezt igyekeztek elkerülni a londoniak).

A Crystal Palace ellen hiányzott még az ugyancsak a válogatottban megsérülő Szon Hung Min és Steven Bergwijn, és akkor még ugye Tanguy Ndombelének sem sikerült Nuno mester kegyeibe férkőznie. Ez azért így sok, a meccs maga meg sokk volt: az egy dolog, hogy Japhet Tanganga feleslegesen kiállíttatta magát, a Palace meg Ben Davies kezezése után jutott előnyhöz, az, hogy a Spurs az egész meccsen mindössze két kapuralövési kísérlettel jelentkezett (0,1-es, botrányos xG), hogy Harry Kane-nek nem volt a 16-oson belül labdaérintése, sokakra kiábrándítóan hatott. Ebből sikerült legalább egy félidő erejéig felállnia a Chelsea ellen a Tottenhamnek, hogy aztán a jelenlegi tudásfölényt kihasználva oktasson a második félidőben a Stamford Bridge-ről érkező vendégprofesszor.

Szóval ha végignézzük a Spurs számait, azt látjuk, dolgoznivaló lenne min: a várható gólok száma alapján az utolsó a mezőnyben (igen, annál is rosszabb, mint a Norwich): 4,42 az xG-je, a kanáriknak 4,63. Bár az Arsenal sem büszkélkedhet a vonatkozó listán elfoglalt 12. helyével és az 5,73-as xG-vel, még mindig istenesebb, mint a szomszédoké. Akik, mármint a Spurs, a kapuralövéseket tekintve is csehül állnak – meccsenkénti 9,4 próbálkozásukkal a harmadik legrosszabbak, az Arsenal a Norwich City elleni 30 kísérletével feljött a 6. helyre, 14,8-as meccsenkénti átlaggal –, a nagy helyzetek kialakításában szintén: kettőt sikerült összehozni, azzal holtversenyben utolsók.

 

Mestermustra – angliai edzőkeringő

 

Nos, hát valahonnan innen kellene visszakapaszkodnia a Totttenhamnek, amelyik meglehet, a nyarat baltázta el. Nem feltétlenül Nuno beiktatásával – az majd csak később derül ki, a sokadik számú nyári edzőjelölt mire megy végül Londonban –, legalább annyira az elhibázott transzfertevékenységgel. Egyfelől ugye nem biztos, hogy a mohón elkívánkozó Harry Kane-t meg kellett tartani – valaki, akinek másfelé húz a szíve, röghöz kötve aligha képes a csúcsteljesítményre –, pláne, hogy talán három olyan játékost is bele lehetett volna vonni a dealbe, akik feltétlenül javítottak volna a Spurs játékán. Aymeric Laporte Cristian Romeróval alkothatott volna stabil védőpárost, Gabriel Jesus és Raheem Sterling a támadójátékot turbózta volna fel látványosan.

Hogy mindhármukat nem engedte volna el a City? Lehet. De egyik sem volt alapember az előző szezon végén, Guardiola nagyon akarta viszont centerben Kane-t, szóval alighanem lett volna rá esély. No de ha már maradt a világ (egyik) legjobb centere, nem ártott volna, ha érkezik valaki, aki képes helyzetet teremteni, őt és Szont kiszolgálni, meccset eldönteni, mert egy (vagy két) ilyen futballista hiányzik leginkább a mai Spursből.

Kane 23 bajnoki gólja és 14 gólpassza kimagaslóan remek, Szon a 17 góljával és 10 gólpasszával nem sokkal maradt el tőle, de éppen ez az: a mai Spurs kettejüktől függ (az előző szezon 68 bajnoki találatából 40-et ők ketten vállaltak), a duót kellett volna kiegészíteni trióvá vagy kvartetté. Ezért kellett volna mindent megtenni a Spursnek Adama Traoré megszerzéséért, de Allan Saint-Maximin sem lett volna kevésbé rossz megoldás; olyan futballistákat szerződtetni tehát, akik „game changerek”, akik játékukkal egyértelműen befolyásolni tudják a meccs menetét, végeredményét. 

Hogy merre tart tehát a Spurs, nem nagyon látni, egyelőre bízik fantasztikus duójában, valamint titkon alighanem abban, Mauricio Pochettinónak nem fűlik majd igazán a foga a galaktikus PSG-hez, és (pláne BL-serleg híján), haza lehet csábítani Londonba.

 

A derbi számai

  • 168 bajnokin mérkőzött meg egymással a két csapat, az Arsenal 67-szer győzött, a Spurs 54-szer
  • A PL-érában 58-szor találkozott egymással a két csapat, az Arsenal 21-szer nyert, a Spurs 14-szer
  • A márciusi Emiratesbeli bajnokin a Spurs négy veretlen derbi (két győzelem, két döntetlen) után kapott ki az Arsenaltól
  • Az Arsenal az utóbbi 10 hazai bajnokiján egyszer sem szenvedett vereséget a Spurstől, az utóbbi 28 PL-meccsükből, amikor az ágyúsok voltak a pályaválasztók, csak egyet nyert meg a Spurs (16-szor kikapott)
  • A két klub utóbbi hat találkozásán hat büntetőt ítéltek (hármat-hármat mindkét csapatnak), és háromszor villant a piros (kétszer Spurs-játékos, egyszer ágyús kapta)
  • Az utóbbi 45 mérkőzésükön egyszer született mindössze 0–0-s döntetlen, 2009-ben a White Hart Lane-en
  • Ebben a párosításban nem nagyon számít, melyik együttes szerzi meg a vezetést: az Arsenal 11 PL-partit bukott el előnyből, a Spurs 17-et

 

Szemben a Spursszel tisztán látni, merre halad az Arsenal. Az ágyúsok esetében az inkább a kérdés, Mikel Arteta-e a megfelelő ember a klub újbóli felvirágoztatásához, illetve hogy lesz-e türelem klubházon belül és a lelátón kivárni, míg ez az egyébként valóban felettébb tehetséges garnitúra eredményessé válik. A Wenger-éra végi, illetve az azt követő toldozgatás-foldozgatás után immár határozott koncepció mentén igazolt a klub: legfeljebb 23 éves játékosokat vett. Egy igen tehetséges kapust (Aaron Ramsdale máris első számú kesztyűs, kiszorítva Bernd Lenót), egy sokra tartott középső védőt (Ben White az ugyancsak 23 éves Gabriellel ígéretes védőpárost alkot), egy megbízható (jobb)-bekket (Tomijaszu Takehirót a Bolognából), egy Tierney-helyettes balbekket (Nuno Tavares), egy tehetséges belső középpályást, aki lehet nyolcas vagy hatos (az Anderlechtet elhagyó 21 esztendős Albert Sambi Lokonga), valamint Arteta kérésére egy norvég karmestert (a kölcsönjátékosból végleg ágyússá váló Martin Ödegaard egy három pontot érő szabadrúgás-góllal már jelezte, készen áll a feladatra). 

 


(X) Köss egy fogadást legalább 3500 Ft értékben egy labdarúgó Bajnokok Ligája, Európa Liga, vagy Európa Konferencia Liga selejtezőre a Fogadásépítővel és jóváírunk neked egy 1500 Ft értékű ingyenes élő fogadást!


 

A japán védelem oszlopa – Tomijaszu Takehiro

 

Mármost vannak persze olyan hangok is, hogy ebből a több, mint 140 millió fontos költésből két extraklasszist kellett volna inkább behúzni, akik azonnal erősségei lehetnek az újbóli BL-szereplésre vágyó ágyús seregnek, s úgy talán a statisztálásnál többre futotta volna az Arsenalnak a Brentford, a Chelsea és a Manchester City ellen. Sosem tudjuk már meg, mire jutott volna velük a csapat, azt viszont, hogy ez a projekt kifutja-e magát, valóban van-e annyi ebben a társaságban, mint azt a brazil-spanyol sportigazgató-edző páros gondolja, két-három éven belül kiderül. A lehetőség azért megvan a társaságban, elvégre az újak mellett a már meglévő gárdában is találni szupertehetséget, igazán csak ott: elsősorban Bukayo Saka, de Emile Smith Rowe, Kieran Tierney, Gabriel Magalhaes és Gabriel Martinelli is egy (vagy több) szinttel följebb emelheti a jelenlegi Arsenalt. És ha melléjük rakjuk a már kész, de az eddig látottaknál sokkal jobb produkcióra is képes Aubameyang, Partey, Pépé triót, kiderül, ez nem egy gyenge keret, sőt.

Lehet, hogy a jövő csapata inkább, mint a jelené, de a feladata egyértelmű: jelét kell adnia annak, hogy néhány éven belül dobogóesélyes. Ha nem így lesz, az vagy azt jelenti, hogy többet láttak beléjük Eduék, vagy azt, Arteta nem a megfelelő ember. Minthogy a szezonkezdeten akárcsak a Spursöt, az Arsenalt is sanyargatták objektív körülmények (sérülés, Covid, hosszúra nyúlt nyár a válogatott játékosoknak), ítéletet vele szemben csak ezután illik megfogalmazni.

Akár mindjárt az észak-londoni rangadót követően… 

 

Az Arsenal megmentői: Saka, Smith Rowe, Martinelli

 

 

Ki lesz az Év Játékosa a Premier League 2021/2022-es idényében?

5,00 – Cristiano Ronaldo

8,00 – Romelu Lukaku

9,00 – Kevin de Bruyne

9,00 – Bruno Fernandes

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Anglia/Premier Liga/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a Premier League piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

Írj hozzászólást