Fókuszban a tőke és az osztalék: a kétévenkénti világbajnokság tervéről, higgadtan

Az Európai Szuperliga első nekifutásra elbukott tervezete után újabb, a kedélyeket alaposan felborzoló reformintézkedést lebegtetnek éppen a világ labdarúgásának egyes irányítói csoportosulásai, a kérdés, a helyzet ugyanaz pepitában, mint tavasszal – vagy mégsem? Christina Philippou remek cikke újragondolásra késztetheti a töprengőket, bizonytalanokat.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Mielőtt a fent hivatkozott, nemrég megjelent írás boncolgatásába kezdenénk, érdemes felidéznünk, mi minden történt az elmúlt röpke egy esztendőben a labdarúgásban és körülötte, amely témáknak külön cikkeket szenteltünk nehezen túlbecsülhető fontosságuk, jelentőségük okán!

 

 


(X) Köss egy fogadást legalább 3500 Ft értékben egy labdarúgó Bajnokok Ligája, Európa Liga, vagy Európa Konferencia Liga selejtezőre a Fogadásépítővel és jóváírunk neked egy 1500 Ft értékű ingyenes élő fogadást!


 

A jövőben talán kétévente láthatjuk a magasba emelkedni a nevezetes trófeát (forrás: Sports Illustrated)

 

Közgazdaságtannal a cél felé

Néhány relatíve eseménytelen hónap után most újabb nagy béka lenyeléséhez kell hozzáfognunk, ha akarjuk, ha nem: névleg a Szaúdi Labdarúgó-szövetség kezdeményezésére, PR-szempontból bölcs húzásként Arsene Wenger arcával igyekeznek „eladni” a FIFA bizonyos képviselői, döntéshozói a kétévente rendezendő világbajnokságok reformtervét – valószínűleg sosem tudjuk meg, mi vitte rá a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség globális futballfejlesztési megbízottjaként tevékenykedő egykori Arsenal-edzőt ennek vállalására, olvasóink tippjeit hozzászólások formájában szívesen fogadjuk…

Óva intenénk azonban mindenkit attól, hogy az arab szál kapcsán rasszista megjegyzésekre ragadtassa magát – mint minden faji alapú gondolatsor, ez is súlyos tévedésekhez vezetne –, mint ahogy attól is, hogy olyan végletesen elavult morális, etikai, bibliai fogalmakkal közelítsen a témához, mint a „kapzsiság” vagy a „mohóság”. Esetleg, ha mindenképpen ezt az irányt választjuk, vonatkoztassuk a hasonló fogalmakat az egyes emberek helyett az uralkodó kései kapitalista világrendre, melyben (egyelőre) élnünk adatik, és amelynek ezek immanens tulajdonságai, meghatározó jellemzői.

Üdvösnek viszont ma az a megoldás tűnik, ha a The Conversation virtuális hasábjain nemrég megjelent szakcikk tanulmányozásába kezdünk, melynek szerzője Christina Philippou, a University of Portsmouth egyetemi tanára a könyvelés és gazdasági szervezés területén. Eleve sokatmondó üzenet, hogy az oldal bölcs szerkesztői a kétévenkénti világbajnokság tervezete kapcsán a warwicki és nottinghami egyetemeken közgazdaságtani végzettséget szerzett Philippou-t találta a legalkalmasabbnak a téma ismertetésére, főleg, ha tudjuk, hogy a szakember 2015-ös egyetemi katedrára lépése előtt négy éven át a Deloitte Forensic alkalmazásában állt: a neves világcég ezen üzletágában pénzügyi bűncselekményekkel, perekkel, vitákkal, nyomozásokkal és jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatos tanácsadással foglalkoznak.

 

Alejandro Domínguez és Aleksander Ceferin, a CONMEBOL és az UEFA elnökei természetes szövetségesek a status quo fenntartásában (forrás: Insidethegames)

 

A fő fogalmak: haszon és költség

Philippou nem meglepő módon a szokások, hagyományok, szurkolói preferenciák helyett a lényeget a gazdasági tényezőkben látja. A labdarúgás, mint sportág 150 év alatt felhalmozott tőkéjét kezelő, annak „osztalékait” évről évre (újra)elosztó ágensek, a FIFA és a hat kontinentális szövetség képviselői között érdekellentétek keletkeztek, melyek feloldása nem várhat tovább. Ennek kapcsán merül fel a szemben álló felek erejének, aktuális pozíciójának meghatározása: az egyik oldalon álló Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) és Dél-Amerikai Labdarúgó-szövetség (CONMEBOL) együtt jóval nagyobb gazdasági súllyal, erővel rendelkezik, mint a FIFA és a többi négy földrész szövetsége összesen. Bevételeik ráadásul időben jóval kiegyensúlyozottabban, kiszámíthatóbban érkeznek, mint a négyévenkénti világbajnokság idején nagyot kaszáló, az előtte és utána lévő maradék három-három esztendőben viszont rendre veszteséget elkönyvelő „rest of the world”-társulás.

Utóbbiaknak tehát elemi érdekük volna, hogy az újabb és újabb gazdasági világválságok árnyékában a kétévenkénti vb-rendezés eszközével stabilabb, kiszámíthatóbb pénzügyi közeget teremtsenek a maguk számra, ugyanakkor megtörténhet, hogy egy ilyen „csapással” kivágják, elsorvasztják a fát, amelyből kinőttek, és amelynek oldalágaiként, hajtásaiként egyáltalán létezhetnek. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a szereplők, döntéshozók egy része még ezt az óriási kockázatot is elfogadhatónak, vállalhatónak ítéli. Mekkora összegekről van szó évente? Philippou cikkéből kiderül, valahol 2 és 5 ezer millió közötti bevételről, dollárban, illetve euróban. Ennek egy részét fordítják folyamatosan a gyerekek, a fiatalok, az utánpótlás képzésére, az infrastruktúra fejlesztésére, a helyi szövetségek, bajnokságok, kupák támogatására a világ minden táján Afganisztántól egészen Zimbabwéig. Óriási, emberi ésszel alig felfogható felelősség nehezedik tehát a döntéshozók vállára, amikor a fenti irdatlan bevételek el-, illetve újraosztásának rendszeréről, annak esetleges gyökeres megváltoztatásáról döntenek. Reméljük, átérzik ezt, és legjobb tudásuk, bölcsességük vezérli őket munkájuk során az elkövetkező kritikus időszakban.

 

Melyik együttes nyeri meg az UEFA Bajnokok Ligája 2021/2022-es kiírását?

5,00 – Manchester City

8,00 – Paris Saint-Germain

8,00 – FC Bayern München

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Bajnokok Ligája/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a Premier League piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

Írj hozzászólást