Futballreformok vagy a FIFA újabb rossz ötletei a most tesztelt szabályváltozások?

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) és a szabályalkotó testülete, az IFAB az elmúlt években több, drasztikusnak mondható szabályváltozást is hozott annak érdekében, hogy segítse a játék igazságosságát. Ilyen volt például a „hármas büntetés” eltörlése vagy éppen a sokak által – több esetben is jogosan – vitatott VAR bevezetése is. Most újabb szabálymódosításokat tesztel a nemzetközi szövetség, amik között vannak igen extrémek, vannak logikusak és olyanok is, amiken bőven lenne még mit javítani.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

1. Önmagunk játékba hozása

A jelenlegi szabályok szerint minden szögletet vagy bedobást követően egy csapattársnak vagy az ellenfél egy játékosának érintenie kell a labdát, mielőtt az újra az azt korábban játékba hozó futballistához kerül vissza. Ezen változtatna a FIFA, mégpedig úgy, hogy lényegében eltörli ezt a szabályt, vagyis a szögletet elvégző játékos akár be is vezethetné a labdát a büntetőterületen belülre anélkül, hogy rajta kívül más is beleérne.

Mindenképpen érdekes változtatás lenne ez, hiszen a szögletek levédekezését teljesen át kellene alakítaniuk a csapatoknak. Az úgynevezett kis szöglet esetében jelenleg egy védő szokott a passzolásra váró támadóra menni, kikényszerítve így a beadást. Amennyiben a szögletet elvégző játékos saját magát is játékba hozhatja, úgy máris két védőnek lenne feladata a szögletzászló közelében, elvéve így egy főt a büntetőterületen belülről. Ebben az esetben pedig máris létszámfölény alakulhat ki a támadó csapat javára, a több beadást pedig több látványos gól is kísérheti.

A bedobások esetében különösebb változás nem történne, ha valaki futballozott életében nagypályán az tudja, hogy képtelenség úgy bedobni a labdát saját magadnak, hogy az ellenfél játékosa ne érjen oda és szerezze azt meg.

Valószínűleg nem ez a legégetőbb probléma és nem is biztos, hogy túl sok haszna lenne, ha ezt ebben a formában bevezetnék.

 

Fotó: Getty Images

2. Bedobások helyett berúgás

Ez érdekesebb gondolat, mint az előző. A hivatalos magyarázat szerint ezzel a lelátókra kivágott felszabadítások számát szeretnék csökkenteni, hiszen ha például a labda közel a szögletzászlóhoz hagyja el a játékteret, úgy egy, a földről elvégzett berúgás gyakorlatilag egy szöglettel érne fel – csak egy fokkal jobb szögből.

Ha egy védő a mentés helyett inkább megjátszaná a labdát, úgy megnőhet a hiba lehetősége és könnyen ziccerbe kerülhet a labdát szerző támadó, növelve ezzel a gólok számát.

Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy ez leginkább a képzetlenebb játékosok módszere és lassan minden, a hátsó harmadban megszerzett labdát inkább passzjátékkal hoznak előre.

 


3. A sárga lapok után ötperces kiállítás

A kézilabdában vagy a jégkorongban használt büntetési forma a szabálytalanságokat követően a kettő vagy többperces kiállítás, most már azonban ezt is tesztelik különböző korosztályos tornákon.

A terv szerint, ha egy játékos sárga lapot kap egy mérkőzésen, úgy öt percre el kellene hagynia a pályát.

Így hátrányba kerülne csapata, és talán elkerülhető lenne ezzel a felesleges, durva belépő. Bár az ötlet nem lenne rossz, több sebből is vérzik. Az egyik ilyen, hogy a sárga lapok nagy része nem a durva, sérülésveszélyes szabálytalanságok után villannak, sokkal inkább ígéretes gólhelyzet megakadályozásáért. A napvilágot látott tervezet szerint ezért nem járna a „büntetőpad”, így a játékvezetőknek kellene mérlegelniük mikor, miért adják a lapot. Ez sok esetben egyértelmű, bizonyos helyzetekben azonban könnyen támadási felület lehet a mérkőzések tisztaságát illetően, hiszen sok szurkoló szereti a játékvezetők tevékenységére fogni kedvencei vereségét. Ezt könnyen ki lehetne kerülni, ha minden sárga lapos figyelmeztetés után járna az öt percre szóló kiállítás, így viszont akár az is előfordulhat, hogy egy csapat több lapot begyűjt pár perc alatt – így pedig akár két-három fővel is kevesebben lehetnek majd a pályán és akár a mérkőzést vagy rosszabb esetben például egy-egy továbbjutást is eldönthet pár perc figyelmetlenség.

 


(X) Vegyél részt az ingyenes nyerő széria tippjátékban! Válaszolj helyesen naponta az olimpiával feltett kérdésekre és nyerj ingyenes pörgetéseket és ingyenes fogadásokat!


 

Az ilyen problémák kiküszöbölésére az összesen begyűjtött lapok után kellene eltiltani játékosokat, azaz a FIFA és az IFAB szabályozhatná hány lap után járna az automatikus egymeccses eltiltás. Erről jelenleg a tagszövetségek versenyszabályzatai döntenek és általában öt begyűjtött sárga lapot követően jár a kényszerpihenő. Ha azonban erről már a labdarúgás szabálykönyvében is értekeznének és például két figyelmeztetést követően járna az eltiltás, kevésbé befolyásolnák az adott mérkőzések végkimenetelét, visszaszoríthatók lennének a fölöslegesen begyűjtött sárgalapok.

 

Fotó: Facundi Arrizabalaga (Getty Images)

4. Korlátlan csere

A korábbi három cserelehetőség helyett 2020-ban ideiglenesen ötre emelték ezt a számot, először a COVID okozta sűrített menetrend miatt, majd már a 2020–2021-es szezon is így kezdődött el. Elméletileg ideiglenesen, azonban meglehetősen pozitív a visszajelzés a csapatok részéről az öt csere miatt, így elképzelhető, hogy a továbbiakban is maradni fog ez a fajta szabályváltoztatás. Az edzőknek több taktikai változtatásra is lehetőségük van a mérkőzés közben a plusz két cserével, a FIFA viszont tovább egyszerűsítené a dolgokat és egész egyszerűen nem szabályozná a cserék számát.

Nehéz elképzelni milyen hatással lenne ez egy-egy mérkőzésre, az viszont szinte biztosra vehető, hogy kevesebb sérülés történne azáltal, hogy nem kellene a kisebb sérülésekkel bajlódó vagy éppen már elfáradt játékosoknak a pályán maradniuk.

 

Fotó: Getty Images

5. Rövidebb játékidő, álló óra

Kedvenc sportágunk egyik legnagyobb rákfenéje a színészkedés és sokszor az ebből fakadó időhúzás. Ezen mindenféleképpen változtatni kell, egyrészről mert nem segíti a futball népszerűsítését, sőt, bizonyos tanulmányok szerint egyre kevesebben képesek végignézni egy 90 perces mérkőzést a tévében a fiatalabb korosztályból, másrészről nincs semmilyen eszköz a játékvezetők kezében a hosszabbításon kívül arra az esetre, ha több percet állna a játék. A játékidő 2×45 percéről 2×30-ra történő csökkentésével és az álló órával végül úgyis 90 perces lesz egy találkozó, viszont erősen kérdéses, hogy a kényszerszünetekre, amikor áll az óra, nem csapnak-e le a tévétársaságok és szponzorok (ahogy teszik ezt a legtöbb major sport esetén) és reklámhelyeket vásárolnának ezekben a holtidőkben, tovább növelve a játék hosszúságát.

Mivel minden olyan esetben állna az óra, amikor nincs játékban a labda, kicsit lassítva lenne ezzel a játék, hiszen minek siessen bárki is a kirúgással, ha úgysem számít bele az időbe.

 

Fotó: skysports.com

Az időhúzásokra könnyen lehetne megoldást találni, az álló óránál sokkal barátságosabb megoldás lenne, ha a negyedik számú játékvezető vagy a VAR-szobában ülők közül valaki külön mérné azt az időt, amikor a labda nincs játékban, így pontosabban lehetne megadni a hosszabbítást a már megszokott három-négy percek helyett – így pedig szintén lehetne csökkenteni a játékidőt, például 2×35 percre.

Mivel ezek a szabálymódosítások egyelőre csak tervek és a mostani első tesztidőszakról sem tudtunk meg pontosabb részleteket, érdemes fenntartásokkal kezelni őket, mert a legvalószínűbb mégis inkább az, hogy így, ebben a formában soha nem fognak megvalósulni.

 

Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

Írj hozzászólást