Gondok a Honvédnál, avagy Rómát sem egy nap alatt építették fel

A hétvégén a Budapest Honvéd elszenvedte szezonbeli nyolcadik vereségét. Tizennégy forduló után ez holtversenyben a legtöbb, a szurkolók pedig hetek óta a csapat vezetőedzője ellen tüntetnek. De hogy jutottunk ide? Mi történt a nemrég még bajnok együttesnél?


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

2019. április 8-a volt az a dátum, amelyet a Budapest Honvéd szurkolói nagyon vártak. Ekkor adta el a korábbi tulajdonos, George F. Hemingway a tulajdonrészét a Reditus Equity Zrt.-nek. Hemingway 2006-ban vált a Honvéd tulajdonosává, megmentette a klubot a csődtől, felépítette az ország egyik legjobb akadémiáját, rendbe tette a stadiont és elindította az új Bozsik Aréna építésének folyamatát. Emellett a pályán is sikeresek voltak, a magyar-amerikai üzletember 13 éves „regnálása” alatt négy alkalommal vívtak Magyar Kupa-döntőt – kettőt meg is nyertek –, 2013-ban 19 év után lettek ismét dobogósok, 2017-ben pedig 23 esztendő után bajnokok. Az elért eredmények dacára a szurkolók azonban nem voltak kibékülve vele. A véleményét gyakran hangoztató egykori tulaj ellen a legfőbb érv az volt, hogy nem fektet elég pénzt a klubba. Ez a probléma az új befektető érkezésével megoldódni látszott.

Az új tulajdonosok ambiciózus tervvel álltak elő. Az NB I felső házához tartozó együttesnél a nemzetközi szereplést tűzték ki célul, ami a korábbi évek szereplései – első, majd negyedik helyezés – alapján reálisnak tűnt, s az átvétel szezonja nem is sikerült rosszul. Az ekkor Supka Attila irányításával szereplő csapat a bajnokságot a negyedik pozícióban zárta, a Magyar Kupában pedig csak a MOL Vidi FC elleni döntőben maradt alul. A vezetés azonban úgy határozott, hogy a terveikhez új vezetőedző után néznek. (Megjegyezzük: Supka Attila azóta a Kisvárdával és most a Mezőkövesddel is remekül szerepelt, szerepel.)

 

 

Az első döccenők

A 2019-2020-as idény volt az első, amit teljes egészében már az új tulajdonossal játszott a patinás gárda. A vezetőedző az olasz Giuseppe Sannino lett, akivel rosszul rajtolt a Honvéd. Az első négy fordulóban vereséget szenvedtek, a Magyar Kupában viszont kárpótolni tudták magukat, az előző év veresége után ezúttal a Mezőkövesd ellen már győzedelmeskedni tudtak. Sannino végül – részben a koronavírus járvány okozta lezárások miatt – 25 találkozót követően távozott, helyét pedig a helyi legenda, Pisont István vette át. A szezont végül az ötödik helyen fejezte be a Honvéd – öt ponttal elmaradva a Supka féle csapat teljesítményétől.

 

És még csak most jön a fekete leves

Az elvárttól elmaradó eredmények hatására a 2020-ban kezdődő idényre már tavasszal megkezdték a felkészülést. Áprilisban kinevezték Urbányi Istvánt sportigazgatónak. Az ő feladata lett a sportszakmai rész felügyelete, neki kellett koordinálnia az utánpótlásnál folyó munkát, és legfőképpen neki kellett megtalálnia az együttes új vezetőedzőjét. Utóbbira Bódog Tamás személyében találta meg a megoldást. A rajtot nagy várakozás előzte meg, ám az az előző idényhez hasonlóan katasztrofálisan kezdődött. A sérülésekkel és betegségekkel is sújtott együttesnél végül december 6-án menesztették Bódogot.

 

A visszatérő Urbányi István (Forrás: honvedfc.hu)

 

Ellentétek a pályán kívül

Azt gondolhatnánk, hogy ezzel lezárult a történet, de igazából csak ezután lett érdekes. Urbányi egy nyilatkozatában az edzőváltást a játékosok nem megfelelő fejlődésével, valamint a labdarúgók és az edző közötti rossz kommunikációval magyarázta. Természetesen erre Bódog Tamás válasza sem maradhatott el. Amellett. hogy elismerte, követett el hibákat a munkája során, kiemelte, hogy nem kapta meg a szükséges játékosokat a stílusának megvalósításához. A letámadásra épülő játékfelfogását csak gyors labdarúgókkal tudta volna megvalósítani, azokat pedig nem kapott. A menesztett szakember a Nemzeti Spot hasábjain ezt így magyarázta:

 

„Szóval a gyorsaság: Amadou Moutari kulcsfontosságú ember lett volna a taktikánkban, így nagyon rosszul érintett, amikor szóltak, ne játszassam, meg ne sérüljön, mert eladta a klub.”

 

A rossz kommunikációról pedig a következőket nyilatkozta:

 

„Ez nem igaz, az utolsó meccsig összhang volt köztem és a játékosok között, meg tudtuk beszélni a problémákat. Ami nekem nagyobb gondot okozott, azok a sportigazgató kirohanásai voltak, mert mentálisan tett tönkre több labdarúgót, ami sok energiámat elvitte.”

 

 

A bennmaradás kiharcolása

Bódog Tamás december 6-ai távozását követően beugrónak megint Pisont Istvánt nevezték ki, aki tudott ugyan javítani a szereplésen, de nem olyan látványosan, hogy tovább maradhasson. Ezek után a végleges megoldás Horváth Ferenc lett. Az egykori válogatott támadó nagy lendülettel látott a munkához, de az eredményeken nem volt képes érdemben változtatni. A bennmaradás végül az utolsó előtti fordulóban, a Budafoki MTE elleni győzelemmel vált biztossá, ugyanakkor ez sokkal inkább volt köszönhető a Diósgyőr őszi gyenge teljesítményének és a Budafok tavaszi összeomlásának, semmint a kispestiek feljavulásának.

 

A vesszőfutás folytatódik

A jelenlegi NB I-es kiírásnak úgy futott neki a klub, hogy szeretnének kiegyensúlyozottan szerepelni. Ahogy Kun Gábor ügyvezető az együttes honlapjának a szezon kezdete előtt nyilatkozta:

 

„Fontos, hogy legyen egy stabil csapatunk, amelynek van stílusa. Természetesen szeretnénk minél jobb eredményt elérni, mindenképpen az első hat közé várjuk az együttest.”

 

Az újonc Debrecen elleni idénynyitó pedig nem is indult rosszul. Ahogy a Loki akkori vezetőedzője, Huszti Szabolcs megjegyezte a találkozó után, az első félidőben a Honvéd akár három góllal is vezethetett volna. A helyzetek azonban egy kivételével mind kimaradtak, és ahogy az ilyen esetekben lenni szokott, a büntetés nem maradt el. A DVSC egy kezezést követő kiállítás és büntető révén ember- és gólelőnybe került, a kispestiek pedig ettől annyira megzavarodtak, hogy sima vereséget szenvedtek. Az első három fordulóban szerzett egy pontot követően terítékre került Horváth Ferenc menesztése, ám ekkor némileg váratlanul feltámadt a Honvéd. A jó formában érkező Paksot meglepő magabiztossággal, 3-1 arányban múlták felül, s ez a győzelem egy sikersorozat kezdetét jelentette. A negyedik és nyolcadik kör között öt találkozójukból négy alkalommal is meg tudták szerezni a három pontot, a tabellán pedig a negyedik pozícióban találták magukat azonos pontszámmal, mint a harmadik Paks. Az azóta eltelt hat mérkőzésükből azonban öt alkalommal is veszítettek, és olyan feszültté vált a légkör a szurkolókkal szemben, hogy még az egyetlen, MTK elleni győzelem alatt is a vezetőedző távozását követelték a szimpatizánsok.

 

Kun Gábor ügyvezető. (Forrás: honvedfc.hu)

 

A legjellemzőbb tünet

A Budapest Honvéd szezonbeli találkozóit végignézve megállapíthatjuk: a rossz szereplés egyik fő oka, hogy előnyről nem tudják lezárni a találkozóikat, a vezetés megszerzését követően eddig már öt alkalommal is vesztesen hagyták el a pályát (ez a mérkőzéseik 36%-a). Az öt alkalomból háromszor is emberhátrányt követően szenvedtek vereséget, emellett pedig további két alkalommal fejezték be tíz emberrel az összecsapásaikat. Ha csak egyszer is teljes létszámban meg tudták volna tartani az előnyüket, akkor most az ötödik helyen állnának. De miért kapnak ennyire sok kiállítást? A megoldás talán pont a túlzott motiváció lehet. Az elmúlt évek gyengébb szereplése miatt a játékosok próbálnak javítani, a szurkolói támogatást visszaszerezni, ez viszont ahhoz vezet, hogy túlpörögnek, olyan szituációkba mennek bele, amelyekbe nem kellene. Dárdai Pál szövetségi kapitányi kinevezésekor mondta, hogy gyakran pont a túlmotiváltság az, ami a rosszabb eredményekhez vezet. Talán itt is a labdarúgók és az edző túlzott bizonyítási vágya az, ami Nono kései becsúszásához, Nagy Dominik kakaskodásához vagy Batik Bence ütéséhez vezetett.

 


(X) Minden napra új meglepetés az Unibet adventi kalendáriumával! Kattints ide, regisztrálj egy számlát és nézd meg, milyen meglepetés vár ma rád!


 

Mi lehet a bajok forrása?

A kérdés megválaszolásához nyúljunk egy kicsit vissza George F. Hemingwayhez. Egy, az Indexen idén augusztusban vele közölt interjúban megemlítette, hogy három évébe telt, mire beletanult a futballklub vezetésébe. A sikerhez – a cikkben a bajnoki címhez – pedig szerinte a következők kellenek:

 

 „Egy fenntartható, begyakorolt, élhető klubmodell. Ezen belül egy kiemelkedő kvalitású edző. Egy nagyon jó játékosszerző – ma úgy mondanánk, sportigazgató – Nagy László személyében. Egy olyan irányító játékos, akinek a tudása akkor érett be igazán, őt Davide Lanzafamének hívták. Egy csapategység, amely akkor roppant erős volt. Azok a fiatal magyar játékosok, akik az akadémiánkról kikerültek, öten-hatan voltak, és akkor már aktív szerepet vállaltak az együttesben. Ők nagyon szerették a közeget, a Honvédot. És kellett egy olyan közönség, amely jóban-rosszban kitartott a Honvéd mellett, és még vidékre is elkísérte a csapatot. Az emberek szeretnek egyetlen magyarázatot keresni, például azt, hogy én zseni voltam, de ez nincs így; a sikernek mindig számos összetevője van, roppant komplex dolog, és mindegyik elemére szükség van.”.

 

Lássuk hát az elemeket külön-külön.

 

Az edző személye

Az elmúlt három idényben az alábbi diagramon szereplő szakemberek irányították a csapatot.

 

 

Bár a kispadon töltött idő eléggé eltérő az esetükben, azt azért megállapíthatjuk, hogy közülük Supka Attila szerepelt a legjobban. Giuseppe Sannino és Pisont István hasonló számokat produkált, míg tőlük némileg elmaradva Horváth Ferenc következik. Az időszak leggyengébb átlagát Bódog Tamás hozta, de talán pont ő az, aki az általa elvárt stílusban leginkább különbözik a többiektől és magától a Honvédtól is. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy az új tulajdonosok nem találták meg a csapathoz illő vezetőedzőt, de talán akár azt is mondhatjuk, hogy a leginkább ideillőt és sikereset ők küldték el.

 

A sportigazgató elég jó „játékosszerző”-e?

Ha Bódog Tamást kellene megkérdeznünk, akkor valószínűleg nemet mondana. A letámadásra építő stílusa nem volt átültethető ennyi idő alatt a Honvédra. Urbányi István kinevezése – mindössze három hónappal Bódog elküldése után ő is távozott – nem hozta el a várt eredményt, de a Hemingway által említett Nagy László jelenleg is az együttes alkalmazásában áll. Ráadásul azt sem mondhatnánk, hogy a jelenlegi keret ne lenne elég erős az NB I-hez. Zárjuk tehát ezt az elemet azzal a megállapítással, hogy a „játékosszerző” feladat, ha nem is az időszak teljes egészében, de nagyjából rendben van.

 

Egy irányító játékos

A korábbi tulajdonos mindig ügyelt arra, hogy legyen gólerős játékosa a csapatnak. Ez alatt az „irányító” alatt Hemingway gyakran olyan játékost értett, aki elég fajsúlyos ahhoz, hogy „hegye legyen a támadásoknak”. Ilyen volt Lanzafame, Danilo, és többé-kevésbé Ngog vagy Youla is annak idején, de ezt a szerepet tölti be a mostani csapatban eredményesen Nenad Lukics is. Lanzafame ráadásul a tulajdonosváltást követő szezont is Kispesten töltötte, így ez a szerep akkor betöltött maradt. Egyedül az előző kiírás lyukas ilyen szempontból, igaz Gazdag Dániel és Balogh Norbert a gólok terén kitett magáért. Itt tehát nincs nagy gond a Honvédnál.

 

Nenad Lukics, a jelenlegi gólfelelős. (Forrás: honvedfc.hu)

 

Fiatalok az akadémiáról

A bajnokcsapat saját nevelésű magja most is része a gárdának. Baráth Botond, Nagy Gergő, Hidi Patrik vagy az előző idényben még itt játszó Gazdag Dániel ezt a vonalat továbbra is képviseli. Ami viszont hiányzik, az a következő generáció. Szendrei Norbertet eladták a MOL Fehérvárnak, Cipf Dominik, Banó-Szabó Bence, Bocskay Bertalan és László Dávid pedig nem tudott a rotáció részévé válni. Bár az utóbbi két fordulóban Kerezsi Zalán és Szűcs Tamás megkapta a lehetőséget, ám hiányzik az az igazán ifjú korosztály, aki az elődöket leválthatná.

 

A közönség támogatása

Ez az, ami az utóbbi időben egyértelműen hiányzik. A szurkolóknak elegük lett a be nem teljesülő ígéretekből. Két és fél évvel ezelőtt egy olyan víziót mutattak be nekik, ahol a Budapest Honvéd az NB I egyik élcsapatává vált volna. A tervek eddig nem valósultak meg, a türelem pedig elfogyott. Az MTK ellen hiába vezetett és végül – gól nélküli első félidő után a második játékrészt végig emberelőnyben játszva – nyert a csapat 3-0-ra, a lelátó változást akar. Azt azonban a szurkolóknak is meg kell érteniük, hogy egy ilyen tulajdonosváltás nincs zökkenők nélkül, és ahogy Hemingway is nyilatkozta, időbe telik, míg az új vezetés beletanul az irányításba.

 

Megoldás

Ha maradunk a hemingway-i elemeknél, akkor az edző és a szurkolói támogatás terén kell rendet tenni. A cikk írásakor még Horváth Ferenc a gárda edzője, de már megszellőztették az esetleges elbocsátását. Hogy ez megoldja-e a gondokat? Nem gondolom. Bár az eddigi 26 mérkőzésének felét elvesztette a csapat élén és a diagramon bemutatott átlaga sem reményt keltő, mégis mindössze két pontra a Honvédtól a felsőház, ráadásul azt sem mondhatjuk, hogy Horváth az eredményességben az elődeitől jelentősen elmaradna. Az viszont bizonyos, hogy a feltámadáshoz szükséges a szurkolók támogatásának visszanyerése is, nem tartható fenn az az állapot, hogy ilyen kiélezett szituációban ilyen lelátói nyomás legyen a klubon és a játékosokon.

 

 

Melyik együttes búcsúzik az élvonaltól az NBI 2021/2022-es idényének végén?

1,50 – Gyirmót FC

1,95 – MTK Budapest

2,20 – DVSC

Ezt, és további fogadási lehetőségeket a Sportfogadás/Labdarúgás/Magyarország/NBI/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a magyar foci piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


 

Írj hozzászólást