Kommunikáció az utánpótlás képzésben

Sorozatunkban arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk, illetve elemezzük a játékosképzés folyamatait, hogyan lehet korunk futballjának mércéjével mérve minőségi labdarúgókat képezni. Célunk, hogy párbeszédet indítsunk az olvasók és a szakmai oldalon állók között, ezzel segítve az itthoni labdarúgás kulturális fejlődését, valamint hogy képet kapjunk az akadémiákon folyó munkáról.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Több oldalról szeretnénk megvizsgálni a szakmai munkát, ezek többsége hordozhat újdonságot, ugyanakkor bizonyos megállapítások evidenciaként is hathatnak. Szeretnénk tartalommal feltölteni azokat a fogalmakat, amelyeket legtöbbször hallunk az utánpótlás kapcsán, ezáltal segítve a kialakuló párbeszédet.

Első cikkünk két részből állt; az első egy elméleti bevezető volt az oktatási és tanulási módszerekről, majd az utánpótlásképzés lényegi kérdéseiről beszéltünk (eltérő fizikai jellemzők, játékrendszerek, alapelvek, egy csapat általános stílusjegyei).

Sorozatunk második része a kis- és közepes méretű játékok hatásaira koncentrált, illetve konkrét edzésgyakorlatokon keresztül vizsgáltuk meg, hogyan használhatóak ezek a bizonyos játékok a csapat stílusának megfelelően. A tanulási folyamatokon belül a képességfejlesztés négy fázisát különböztettük meg.

Sorozatunk harmadik része a játékosok oldaláról mutatta be a korábban vizsgált témaköröket.

­­­

Kommunikációs technikák

Van egy briliáns, ugyanakkor nagyon furcsa anekdota José Mourinhóról, amelyet Frank Lampard osztott meg:

 

„Tudta, hogyan furakodjon be az emberek fejébe. Ez abban a pillanatban látszott, amikor megérkezett. Soha nem volt hozzá fogható edzőm. Épp zuhanyoztam, amikor odaállt mögém, és azt mondta én vagyok a legjobb játékos a világon. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Olyan magától értetődő volt számára: te vagy a világ legjobbja, de címeket kell nyerned. Attól a pillanattól fogva más ember voltam.”

 

A megfelelő mentalitás meghatározó szerepet játszik a játékosok teljesítményében. Az önbizalom az egyik legfontosabb eszköz, amivel egy játékos rendelkezhet, az önbizalomhiány hatással van a kreativitásra, a kockázat-vállalásra, a döntéshozatalra, a vágyakra és a motivációra. Az önbizalomnak hat „ellensége” van: aggódás, bizonytalanság, félelem, kételkedés, szorongás és az idegesség.

Ezek a dolgok képesek lelassítani a játékos fejlődését, nem csak mentális, de akár fizikai értelemben is, emiatt jelentős az edzők szerepe a fiatal játékosok életében, mivel szerepükből fakadóan nekik kell az önbizalom forrásának lenni. A visszacsatolások segítségével olyan eszköz van az edzők kezében, amelyekkel segíteni tudják a megfelelő énkép és önértékelés kialakulását. Pontosan emiatt nem elég, ha az edző csak annyit mond: „legyetek bátrak/magabiztosak”.

 

 

A megfelelő technikákkal segíteni lehet a fiatal játékosokat:

  • A részletes dicséret: a jól megfogalmazott dicséret a legegyszerűbb módja annak, hogy a játékosok önbizalmát növeljük. A lényeg, hogy konkrét szituációkat kell megemlíteni, ahol a játékos tudja, mit csinált jól és milyen pozitív következménye volt a tettének. Nagyon jól csináltad azt a kényszerítőt a gól előtt, jól vetted észre a létszámfölényt.”
  • Emlékeztető: Hasonlóan az előző technikához itt is egy korábbi jó teljesítményt kell kiemelni, amelyet többször ismételve mintegy mérőszámként szolgálhat, valamint elérendő célként. Emlékszel, amikor legutóbb játszottunk ez ellen a csapat ellen és három gólpasszt adtál? Mind a háromszor nagyon jól adtad be a labdát.”
  • Siker: Nyilvánvaló, ha a játékosok olyan gyakorlatokat végeznek, amelyekben sok sikerélményük van, nőni fog az önbizalmuk, mivel látják, hogy képesek elvégezni a feladatokat és el tudják érni a kitűzött célokat. Ugyanakkor ez nem mehet a nehézségi fok rovására, mert a túl könnyű feladatok unalomhoz és koncentrációvesztéshez vezethetnek. Emiatt érdemes a dicséretnek azt a formáját választani, amiben elsősorban a befektetett munka és energia van kiemelve, semmint a tehetség vagy az ügyesség. Ekkor a játékosok olyan szemléletmódot tudnak elsajátítani, amivel a hosszú távú fejlődésre tudnak fókuszálni, nem az azonnali eredményekre. Nagyon sokszor tudtad ma kicselezni a védőt egy az egyben, láttam, hogy az elmúlt hetekben sokat dolgoztál ezen és most meg is lett a gyümölcse. Csak így tovább!”
  • Pozitivitás: Olyan környezetet kell létrehozni, amelyben a hibákat nem követi túlzott kritika és a kritikától való félelem nem akadályozza a fejlődést. Ilyenkor érdemes lehet segítő kérdéseket feltenni, amelyekkel a játékos saját maga jön rá milyen hibákat követett el, és hogyan tudja ezt javítani a jövőben.Miben voltál ma gyengébb, mint általában? Hogyan tudnánk kiküszöbölni ezeket a hibákat?”
  • Célkitűzések: Elérhető, de kellően nehéz célok kitűzésével a játékosok koncentráltabbak lesznek a folyamat során és lehetőségük lesz megünnepelni a részsikereiket. A szezon végére szeretném, ha védekezésben bátrabb és dominánsabb lennél, hogy a támadók érezzék a jelenlétedet.”
  • Látni a folyamatot: Érdemes újra és újra emlékeztetni a játékosokat, hogy miért is teszik azt, amit tesznek, illetve hogy az addigi karrierjüket tekintve milyen utat tettek meg. Ezáltal objektívebben tudják értékelni az esetleges formaingadozásokat vagy a nehezebb időszakokat. Emlékszel, hogy tavaly még ritkábban kerültél be a kezdőbe? De te keményen dolgoztál minden nap, nem adtad fel és az idei szezonban eddig minden meccsen kezdő voltál és nagyon jól játszottál!”
  • Vizualizáció: Ez inkább egy mentális gyakorlat, mintsem kommunikációs technika, de ugyanúgy, mint a korábban felsoroltak egy fontos eszköz lehet az önbizalom és az önértékelés fejlesztésében. Fekszem az ágyamban a meccs előtti estén és elképzelem, hogy mennyi gólt fogok rúgni, hogy milyen jól fogok játszani.”

 

Fontos azonban kiemelni, hogy nem lehet mindig minden esetben csak pozitív kommunikációt alkalmazni, vannak olyan esetek, amikor az adott játékos vagy mentalitásában, vagy teljesítményében az elvárások alatt teljesít. Azonban az ilyen esetekben is rendkívül fontos az, hogy milyen módon közöljük a kritikát, hiszen a megfelelő szavak, hangsúly megválasztása nagyban befolyásolja a befogadást.

Érdemes a kritikát úgy megfogalmazni, hogy az két pozitív üzenet között van elrejtve, így a játékos nyitott marad a kommunikációra. „Ma nem sikerültek a beadásaid…te jobb vagy ennél. Tudom, hogy jobb vagy ennél. Te is tudod, hogy többre vagy képes. Mutasd meg a csapatnak és elsősorban saját magadnak, hogy többre vagy képes!”

A játékosok fejlődése érdekében legalább annyi időt, vagy még többet is kell szentelni a pozitív visszajelzésekre, mint a negatívakra, ezzel fent lehet tartani az érdeklődésüket és a játék szeretetét.

 

A négy „meccs előtti állapot”

 

 

  • Az önbizalom az egyike azoknak a lehetséges állapotoknak, amelyekben a játékosok a mérkőzések előtt lehetnek. Ez az optimális állapot, ha a játékosok a spektrum két végén helyezkednek el (félelem, önelégültség) nehezükre fog esni, hogy képességeiket a maximális mértékben kihasználják. Az ideges játékos nem ritka, és nem is olyan nagy probléma, mivel azt jelenti, hogy fontos neki a mérkőzés. Azonban, ha az idegesség olyan mértékben van jelen, ami már akadályozza a jó teljesítményt, segíteni kell őt, hogy átlendüljön ezen az állapoton. A mérkőzések előtt az a cél, hogy minden játékos az önbizalom állapotába kerüljön, a megfelelő kommunikációs technikák segítenek ebben.
  • A félelemnek rengeteg oka lehet. Külső ok lehet, ha az ellenfél sokkal nagyobb játékerőt képvisel, vagy belső ok lehet, ha a játékos az elmúlt időszakban nem úgy teljesített, ahogy az elvárható lett volna. Ekkor sok dicséretre és pozitív kommunikációra van szüksége, hogy megnyugodjon és optimális állapotban lépjen pályára. Ha már a mérkőzés előtt egy vesztes csapat testbeszédével futnak ki a pályára, sokkal nehezebb lesz ezt megváltoztatni a meccs alatt. Jó módszer lehet ilyenkor, ha a szokásosnál egyszerűbb bemelegítést csinál a csapat, amelyben sok sikerélménye van a futballistáknak. Ugyanez vonatkozik a mérkőzés előtti megbeszélésre is, ahol törekedni kell arra, hogy a mérkőzés okozta stressz szint csökkenjen.
  • Ahogy korábban már említettük, az idegesség egy elfogadható állapot, ha az nem veszi el a játékos teljes mentális energiáját. Ezt az idegességet ki is lehet emelni, hiszen csak akkor lehet ideges a játékos, ha fontos neki a meccs, a csapat, vagy a saját teljesítménye. Itt is kiemelt szerepe van a dicséretnek, ez segít a koncentrációt a megfelelő irányba terelni.
  • Az önelégültség akkor tud kialakulni, ha hosszabb ideig sikeres a csapat vagy egy adott játékos és elkezdik túlértékelni a saját teljesítményüket vagy képességeiket. Bizonyos szempontból az önelégültség sokkal veszélyesebb, mint a félelem. Nagyon kevesen szimpatizálnak azokkal a csapatokkal, akik önelégültek, sőt a sport világában mindig is ellenszenv övezte azokat a csapatokat, amelyek túlzottan is magabiztosak voltak. Az önelégültség állapotán a legnehezebb változtatni, mivel a félelemmel és az idegességgel szemben ezekben az esetekben a játékosok egyszerűen nem figyelnek vagy nem érdekli őket az, amit az edző mondani akar. Gyakorlatilag sokszor könnyebb egy olyan csapatot kezelni, amely gyengébben teljesít, mint egy olyat, amely túl sokat nyert. Egy fontos dolgot azonban ki kell emelni, egy játékos sem saját akaratából lesz önelégült, ezek a gondolatok fokozatosan, lassan férkőznek be az agyukba, valamint ugyanígy ezt nem lehet utasításokkal megakadályozni (ne legyetek önelégültek). Ezekben az esetekben érdemes az ellenfél játékerejét szándékosan kihangsúlyozni, valamint több, egyéni elvárást kitűzni a szokásosnál, ezáltal az elérendő célokra fókuszálni az energiákat.

 

Konklúzió

Motivációról, önbizalomról és arról esett szó az előző bekezdésekben, hogy hogyan lehet ezeket előhozni az utánpótlás játékosokban a megfelelő kommunikációs eszközöket használva. Megvizsgáltuk azokat a kommunikációs technikákat, amelyekkel az edzők a fejlődést, valamint a megfelelő mentális állapot elérését tudják támogatni a maguk részéről.


Borítókép: myactivesg.com

 

Melyik együttes nyeri meg az UEFA Bajnokok Ligája 2021/2022-es kiírását?

5,00 – Manchester City

8,00 – Paris Saint-Germain

8,00 – FC Bayern München

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Bajnokok Ligája/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a Premier League piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

Írj hozzászólást