Légiósok vs. fiatalok – Jó utat választott az MTK?

Az OTP Bank Liga első fordulójában az MTK Budapest két magyar játékossal állt fel a kezdőcsapatban. Ez az esemény azért kapott nagyobb figyelmet, mivel a fővárosi kék-fehérek az elmúlt két évtizedben az utánpótláskorú játékosaik beépítéséről voltak ismertek. De vajon ez egy egyszeri alkalom volt, vagy egy folyamat kezdetén járunk? Volt ennek előzménye? Profitálhat-e ebből a magyar labdarúgás?


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Utánpótlásképzés a középpontban

2001-ben a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia megalapításával újra példát mutattak a hazai futball szereplőinek. Az első klub volt az MTK, amely akadémia létrehozásával az utánpótlásképzést állította fókuszba. Versenytárs nélkül az egész országból összegyűjthették a legjobbakat, így nem meglepő, hogy az utánpótlás-válogatottak szinte teljesen az MTK fiataljaira épültek. Olyan játékosok kerültek ki innen, mint az előző idény végén visszavonult Kanta József, vagy a válogatottban is szereplő Pátkai Máté, Fülöp Márton, Németh Krisztián és Varga Roland. A képzés az együttes hagyományaihoz illő volt, labdatartásra épülő támadójáték.

A csapat stílusa, a fiatal magyar labdarúgók alkalmazása az ellenfelek szemében is szimpatikussá tette az MTK-t.

Az utóbbi évtizedben azonban a tőkeerős versenytársak megjelenésével csökkent a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia szerepe, a legjobbakat a fizetőképesebb akadémiák elcsábítják.

Ennek ellenére a kék-fehérek utánpótlásképzése még mindig a jobbak közé tartozik Magyarországon (a 2019. évi Double Pass jelentés az első klaszterbe sorolta őket).

 

 


(X) Piacvezető fogadási kínálat NBI-es mérkőzésekhez! Az Unibeten Immár gólszerzőkre, szögletek számára, lapok számára, de még arra is köthetsz fogadást, hogy melyik játékos kap sárga lapot! 


 

Az utóbbi évek szemléletváltása

Az elmúlt esztendők során az MTK-nál érezhető átalakulás zajlott a stratégiában. Polyák Balázs sportigazgató irányításával a klub a magyar fiatalok kineveléséről egyre inkább áttette a hangsúlyt a játékosok értékesítésére. A másodosztályban töltött 2019–2020-as szezonban a sajátos hazai finanszírozási rendszer miatt nem játszottak légiósok a csapatban, de a feljutás után ez a helyzet megváltozott. Érkezett a kapuba a 12-szeres montenegrói válogatott Milan Mijatovics, a védelembe a portugál Tiago Ferreira, a kolumbiai Sebastián Herrera és a télen a finn Nikolai Alho, a középpályára a szerb Szrdjan Dimitrov és a támadósorba az északmacedón Bojan Miovszki.

Idén nyáron a folyamat folytatódott, amelynek eredményeként többek között az angol James Weir vagy a román Gheorghe Grozav vált az MTK labdarúgójává. A sportigazgató egy tavaszi interjúban a Red Bull Salzburg játékospolitikájához hasonlította a kék-fehérek működését. Mentálisan erős és versenyképes fiatal játékosokat akarnak szerződtetni, akiket tovább tudnak majd értékesíteni. Ebbe a szemléletbe akár illeszkedhet is a fiatal ghánaiak leigazolása az utánpótlásba vagy például Miovszki megszerzése, ugyanakkor Grozav, Dimitrov, Ferreira vagy Alho már nem ez a kategória. Ezek a labdarúgók 28-30 évesek, továbbértékesítésük pedig haszonnal csak akkor elképzelhető, ha kiemelkedő teljesítményt nyújtatnának és a nemzetközi versenysorozatokban is szerepelnének. Utóbbi azonban nincs az MTK elsődleges tervei között. Persze mondhatnánk, hogy az ifjak mellé kell néhány rutinosabb társ, akik tapasztalataikkal segíteni tudják a fiatalok fejlődését. Erre a szerepre viszont ott lenne Somodi Bence, Baki Ákos, Balázs Benjámin vagy Prosser Dániel, de korábbi MTK-s nevelések is betölthetnék ezt a feladatot.

 

A klub érdeke az első

De jó-e nekünk ez a változtatás? Egyáltalán ki profitálhat belőle? A sportigazgató által bemutatott modell, amely szerint fiatalokat szeretnének felépíteni és haszonnal továbbértékesíteni egy működő filozófia lehet egy olyan klub számára, amelynek nem elsődleges célja a címek gyűjtése. Az egyesület egy profitorientált cégként működik ebben az esetben, ahol a hosszú távú nyereségesség a fő cél, a pályán elért sikerek ezt úgymond csak kiegészítik.

A legtöbb élvonalbeli és másodosztályú profi csapat számára lehet ez egy követendő út. A piaci alapú működés stabilizálhatná a klubokat, s ezáltal a szakmai munka is nagyobb figyelmet kaphatna. Ezen egyesületek nevelő munkájukkal az élklubok hazai hátterét teremtenék meg, a Ferencváros sokat hiányolt magyar játékosait is ezeknek a gárdáknak kellene biztosítaniuk. Az MTK Budapest erre a szerepre tökéletes lehet (lásd Gera Dániel és Katona Máté téli átigazolása az FTC-be), de vajon megelégedhet-e egy tradicionális klub pusztán ennyivel?

 

Vass Ádám korábbi interjúnkban arról is beszélt, mi a véleménye az MTK játékospolitikájáról: 

„Nem vártam, hogy hősként kezeljenek, de hogy bűnbak leszek, arra végképp nem gondoltam” – interjú Vass Ádámmal

 

A válogatott a fontosabb

A légiósok megjelenése a keretben önmagában nem okoz gondot, hiszen ha profi szemlélettel és munkamorállal rendelkeznek, akkor példaképül szolgálhatnak az ifjabbak számára. Ugyanakkor ekkora számban már inkább a helyet foglalják. Bármennyire is jó kapus Milan Mijatovics, a magyar válogatott szempontjából előnyösebb lenne, ha az elmúlt idényben az élvonalban is bemutatkozó Bese Balázs védené a kék-fehérek kapuját. Állandó játéklehetőség híján viszont a másodosztályban kénytelen szerepelni, ahogyan Bíró Bence, Biben Barnabás vagy a korábban nagy tehetségnek kikiáltott Zuigéber Ákos is.

A középpályán Ylber Ramadani, James Weir vagy Szrdjan Dimitrov elveszi a helyet Mezei Szabolcs vagy Kata Mihály elől. Az U21-es Európa-bajnokságon az MTK (5) adta a legtöbb játékost a válogatott keretébe, azonban ezen labdarúgók közül csak Varju Benedek és Palincsár Martin játszott a jelenlegi idény mindhárom fordulójában. Mezei vagy Kata az előző szezonban alapember volt a csapatban, most viszont ketten együtt mindössze 31 percet játszottak a bajnokságban. Ez a helyzet aligha segíti elő a fejlődésüket. A hazai futball érdeke sokkal inkább az, hogy a magyar tehetségeket próbáljuk felépíteni. Pozitív példa lehet ugyanakkor a Puskás Akadémiától igazolt 20 esztendős Kocsis Bence esete, aki karrierje első élvonalbeli meccsén gólpasszt adott a Honvéd ellen – de ott a saját nevelésű Nagy Barnabás is szintén idén debütált, s a Honvéd és a Kisvárda elleni meccset egyaránt végigjátszotta. Gera Zoltán mindkettejüket meghívta az U21-es válogatott augusztusi edzőtáborába

Míg tavaly a bajnokságra regisztrált 39 játékos közül mindössze 12 volt külföldi, idén 28 eddig nevezett játékosból már 13-ra nőtt a légiósok száma. A Transfermarkt adatai szerint az MTK keretében jelenleg több a külföldi labdarúgó, mint például a Puskás Akadémia (11), a Honvéd (9) vagy a Zalaegerszeg (9) játékoskeretében, de ha a magyar állampolgársággal rendelkező futballistákat nem számoljuk, úgy a Kisvárda (11) is kevesebb idegenlégióst foglalkoztat jelenleg a kék-fehéreknél (12). 

A fiatalok tehát ott sorakoznak, s tűnnek fel újabb és újabb ígéretek, kérdés, hogy megkapják-e a kellő támogatást a bizonyításhoz, vagy szépen lassan az MTK is feláldozza hosszú időn át gondosan ápolt filozófiáját a siker oltárán. 

 

Pro és kontra

De eldönthetjük-e egyértelműen, hogy az MTK vezetése által követett út helyes vagy helytelen? Azt gondolom, hogy egyértelműen nem. Mint ahogy az életben sem minden fehér vagy fekete, úgy itt is vannak előremutató és aggasztó elemek.

Pozitív, hogy az egyesület törekszik egy fenntartható, piaci alapokon nyugvó modell megvalósítására. Alapvetően minden klubnak erre kellene törekednie. Nemcsak azért, hogy a fizetéseket csúszás nélkül el tudják utalni, hanem azért is, hogy a versenyhelyzet által megkövetelt hatékonyság a szakmai munkában is megjelenjen.

Az itt felépített külföldi tehetségek ráirányíthatják a figyelmet a bajnoksága, ezzel együtt pedig a hazai játékosokra. Ha a kinevelt labdarúgók megállják a helyüket a magyar élvonalnál magasabban jegyzett ligákban, az növelheti a keresletet és az eladási árakat.

A nagyobb érdeklődés egyrészt magával vonzza azt is, hogy jobb légiósok érkezzenek az élvonalba, emelve ezzel a bajnokság színvonalát, másrészt az egyesületek finanszírozásába ezáltal több szponzor is bevonható lenne.

Negatívum, hogy a külföldiek szerepeltetésével csökken az elérhető mérkőzésszám és játékperc a hazai fiatalok számára. A kispadra nem éri meg légiósokat szerződtetni, ebből következően a hazai labdarúgók játéklehetőségei fognak csökkenni. Lehetne ezzel szemben ellenérv, hogy így a versenyhelyzet nő, és aki ezt nem bírja, az nem is való az élsportra, azonban az nem elvárható, hogy egy utánpótlásból felkerült fiatal egyből felvegye a versenyt egy válogatott játékossal (Grozav–Kovácsréti, de még inkább Grozav–Zuigéber eset).

A csökkenő játékidő arra sarkalhatja a klubokat, hogy a kiszoruló fiatal játékosokat alacsonyabb osztályban szerepeltessék. Ez viszont egyes labdarúgók elkallódásához vezethet. Erre lehet példa Biben, akinek így nem lett helye az élvonalban, de ilyen lehet majd Vancsa Zalán – Vancsa Miklós, az MTK játékosmegfigyelőjének a fia – is, aki kérdéses, hogy mennyi időt kap a Miovszki–Grozav–Ramos–Drljo négyes mögött.

A későn érő játékosok kevesebb lehetőséghez juthatnak, ezzel pedig komolyan veszélybe kerülhet a karrierjük folytatása. A magyar labdarúgás nem engedheti meg magának, hogy a Cseri Tamáshoz és a Sigér Dávidhoz hasonló labdarúgók 26-30 éves korukra váljanak élvonalbeli játékossá.

 

Összegzés

Az MTK Budapest vezetősége új útra lépett, mellyel sokadszorra mutatnak példát a hazai futballban. Azt, hogy ez a példa pozitív vagy negatív lesz-e, majd az idő dönti el, mindenesetre ígéretes és aggasztó jelei is vannak ennek a modellnek. A klub és az OTP Bank Liga számára mindenképpen fejlődés irányába mutatnak a történések, a magyar válogatottat szem előtt tartók nézőpontjából viszont borongósabb a kép. Reméljük, hamarosan kialakul egy olyan egyensúlyi állapot, mely egyaránt megfelel az egyesület és a válogatott szempontjainak is.

 

Hanyadik helyen végez a magyar válogatott a világbajnoki selejtezős csoportjában?

14,00 – Megnyeri a csoportot

2,75 – Első vagy második helyen végez

Ezeket a fogadási lehetőségeket a Sportfogadás/Labdarúgás/Világbajnoki selejtező – Európa/Végső fogadások/ I csoport útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj világbajnoki selejtezőkre Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Kiemelt fotó: mtkbudapest.hu

Írj hozzászólást