Magyar edzők Dél-Amerikában, II. rész

Az 1900-as években a magyar futballedzők meghatározó szerepet töltöttek be külföldön, még a távoli latin amerikai kontinensen is több honfitársunk öregbítette Magyarország hírnevét. Sorozatunk második epizódjában a Dél-Amerikában az 1940-es évektől munkát vállaló magyar trénerek nyomába eredtünk.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Az első részben már utána jártunk, hogy mely magyar szakember tevékenykedtek az elsők között a dél-amerikai kontinensen, aztán Hirschl Imrét, Medgyessy Jenőt és a többieket a továbbiakban újabb magyarok követték. Közülük ráadásul többen jelentős eredményeket értek el és/vagy később fontos hatásuk volt a kontinens futballjának fejlődésére. Az 1940-es évektől a távoli kontinensen feltűnő magyar trénereket bemutató listánk nem teljes, a fellelhető információk korlátozottsága miatt a legnevesebbeket vettük górcső alá.

 

GUTTMANN BÉLA

Hazánk nemzetközi szinten talán valaha volt leghíresebb labdarúgó-edzője, Guttmann Béla karrierjéről önmagában több cikksorozatot lehetne készíteni. Legnagyobb sikerei első sorban nem kimondottan Dél-Amerikához köthetőek, de egy ilyen összeállításban is muszáj megemlíteni a nevét, mivel több időszakban, több csapatnál is szerepet vállalt a kontinensen.

Az MTK és az osztrák Hakoah Wien csapata után játékos-pályafutását 1932-ig az Egyesült Államokban folytatta, miután a bécsi gárda egyik amerikai turnéja után ott marasztalták. Edzői pályafutása megkezdésére azonban hazatért, több osztrák és magyar csapatnál is megfordult, hazánkban az Újpest, a Vasas és a Kispest edzője is volt. Első olasz állomáshelyeit követően (Padova, Triestina) 1952-ben az argentin Quilmest irányította, majd már híres szakembernek számított, amikor az AC Milan kispadjára nevezték ki. Innen viszont a klubvezetéssel való nézeteltérése miatt idő előtt távoznia kellett. Ezek után íratta bele a mindenkori szerződéseibe, hogy ne lehessen kirúgni, ha éppen vezetik a tabellát.

Ezt követően a Lanerossi Vicenza edzője volt, majd a Honvéd emlékezetes brazil túrájánaz utazó küldöttség tagja volt, és ott is maradt. 1957-ben a brazil FC Sao Paulo élére nevezték ki. Guttmann irányításával a csapat megnyerte az állami bajnokságot, az általa népszerűsített, támadásorientált 4-2-4-es felállást a brazil válogatott is átvette, amely nagyban hozzájárult a Selecao első, 1958-as vb-győzelméhez (a brazilok is elismerik, hogy a történelmi vb-címben fontos szerepet játszott Guttmann és az első részben bemutatott Kürschner Izidor munkája).

Portugáliában tért vissza újból Európába, ahol előbb az FC Porto, majd a Benfica edzője volt. A lisszaboni gárdával kétszer is megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK), ők lettek az első külföldi csapat, amely le tudta győzni a Puskás Ferenc és Alfredo Di Stéfano által fémjelzett Real Madridot. Ekkoriban fedezte fel a portugálok későbbi ikonját, Eusébiót. A második év után távozott, miután hiába követelt béremelést a két BEK-győzelem után. A legenda szerint távozásakor hangzott el a szájából az átok, amely szerint a Benfica nem nyer európai kupát az elkövetkező száz évben. Később mindez „Guttmann-átok” néven híresült el, azóta a portugál klub nyolc európai kupadöntőt veszített el: ötször egy-egy góllal, egyszer hosszabbítás után, illetve kétszer tizenegyesekkel.

 

„Olaszországban, Brazíliában, Argentínában, Ausztriában, Romániában, Hollandiában, Cipruson edzősködtem az elmúlt évek során. Mindenütt »elloptam« valami nagyon értékeset, s mindezt hozzáadtam ahhoz, amit odahaza Magyarországon tanultam, így azután valamivel gyorsabb fejlődésre tudtam ösztökélni a Benficát is” – vallotta be, hogy mi volt a kulcsa a sikereinek.

 

Guttmann még harmadszor is feltűnt Dél-Amerikában, amikor 1962 és 1963 között az uruguayi Penarol trénere volt, majd karrierje végén több rövidebb szerepvállalása volt, például a Benficához is visszatért.

1981-ben 81 éves korában hunyt el Bécsben.

 

 

SAS FERENC

A 1930-as években az akkor Hungária néven szereplő MTK kiváló csatára, Sas Ferenc több évet játszott Argentínában kényszerű kivándorlását követően. Az 1938-as világbajnokságon ezüstérmes magyar válogatott mind a négy mérkőzésén szereplő játékos a Boca Juniors és az Argentinos Juniors csapatában is maradandót tudott alkotni. Utóbbinál a maga idejében a klub legeredményesebb játékosa lett a másodosztályban. A budapesti kék-fehérek örökös bajnokának tartott labdarúgó visszavonulása után edzőként tevékenykedett. Az 1940-es évek végén a Maccabi Buenos Aires és a David Wolfsohn egyetemi csapatának trénereként dolgozott Argentínában, majd továbbra is Buenos Airesben élt 1988-as haláláig.

 

MÁNDI GYULA

Az MTK egykori kilencszeres bajnok hátvédje, Mándi Gyula az Aranycsapat pályaedzőjeként tevékenykedett 1950 és 1956 között Sebes Gusztáv stábjában. Azok közül, akik nagyon közel álltak a magyar válogatotthoz, sokan vallották: Sebes sokat kísérletező, pazar szervező, feltételteremtő vezető volt, de amit a pályán csapatként tudtak Puskásék, ahhoz legalább annyi köze volt „Mandulának”, mint magának a szövetségi kapitánynak. Annak idején aktív játékosként 32 alkalommal húzhatta magára a címeres mezt 1921 és 1934 között. Mándi a válogatottnál való pályaedzői munkáját követően 1957-től 1958-ig a brazil América FC vezetőedzőjeként dolgozott, a magyar válogatott sikerei és Guttmannék korábbi brazil szerepvállalása kiváló ajánlólevélnek bizonyultak számára, azonban nem tudott hosszabb távon gyökeret verni magának az országban. Később több ízben volt Izrael szövetségi kapitánya. 1969-ben, 70 esztendős korában vesztette életét Budapesten.

 

 

PÁKOZDI LÁSZLÓ

Az Elektromos csapatában játszó egykori hátvéd még aktív labdarúgóként 1947-ben került Dél-Amerikába, méghozzá a patinás brazil Botafogo együtteséhez. Pákozdi László ezután a chilei Santiago Morning és Universidad Católica csapataiban is játszott, és ebben az országban telepedett le végleg. Sorozatunk első részében már bemutattuk, hogy Chile válogatottjának szövetségi kapitányi posztján Orth György, Garay Miska és Plattkó Ferenc személyében rövid időn belül három magyar szakember is megfordult, de ezzel még nem volt vége. Az arrafelé Ladislao Pakozdi néven ismert magyar tréner 1957-ben az Audax Italiano csapatával megnyerte a chilei bajnokságot, majd kinevezték őt a válogatott élére, mellyel részt vett az O’Higgins-kupán és segített az 1958-as vb-re való felkészülésben, ahol viszont Fernando Riera irányította az együttest. Utána több magyar kapitánya már nem volt Chilének, Pákozdi viszont 1993-as haláláig Santiago de Chilében élt.

 

BÁNKI ELEMÉR

Ugyan tehetséges futballistának indult, a második világháború véget vetett a karrierjének, majd Bánki György Elemér 1959-ben Buenos Airesbe emigrált. Számtalan argentin együttes kispadján fordult meg több évtizedes munkássága során. Többek közt az Ascenso, több ízben a patinás All Boys, továbbá a Boca Juniors, a Newell’s Old Boys, a Nueva Chicago, a Deportivo Morón, az Excursionistas, az Estudiantes de Buenos Aires, az Almagro és az Argentinos Juniors kötelékében is dolgozott, és átmenetileg az ecuadori Deportivo Nacional kispadján is megfordult. Az 1978-as Argentínában rendezett világbajnokságon a magyar válogatott kirendelt kísérője, tolmácsa volt. Annak idején az Argentinosban ő fedezte fel Diego Maradonát a csapat számára, aki később elképesztő karriert futott be.

 

„Ezt a jó felépítésű játékost a magyar válogatottnak ismernie kell. A vb előtti felkészülési mérkőzésen az 5-1 arányú magyar vereség alkalmával a második félidőben lépett pályára, s az volt a bemutatkozása a kék-fehér argentin színekben. Akkor még csak 16 és fél éves volt, éppen csak, hogy észrevették a tehetségét. A világbajnokságra azonban még nem merték bedobni. Pedig ha ő játszhatott volna, akkor ma az új Peléről cikkezne a sportsajtó” – jegyezte meg egy 1979-es interjú alkalmával a fiatal Maradonáról

 

Bánki több könyvet is kiadott a labdarúgásról, amely a tapasztalatairól, illetve a gyermekek képzéséről szólt:

  • Detral del tunnel – 50 anos en el futbol [Az alagút végén – 50 év a futballban (1988)]
  • Destino marcado [Kijelölt sors (1991)]
  • Buenos consejos – Para chicos con ilusion… y sus padres [Jótanácsok – ábrándozó gyermekeknek… és szülőknek (1995)]
  • La Boludez y la Viveza no tienen limites. Cuentos, casos, hechos reales [A butaságnak és az éleselméjűségnek nincsenek határai. Történetek, valós esetek (1996)]

 


(X) Válaszolj helyesen a napi kérdésekre és gyűjtsd össze ingyenes fogadásaidat az ingyenesen játszható Nyerő Széria tippjátékkal.


 

PUSKÁS FERENC

Talán kevesen tudják, hogy minden idők legjobb magyar játékosa eseménydús edzői karrierje során Dél-Amerikában is vállalt munkát. Puskás Ferenc a Honvéd és a Real Madrid alkalmazásában világhírű játékos lett, neve egyet jelentett Magyarországgal, és a mai napig az egész világon mindenhol ismerik. 1966-ban 39 évesen fejezte be játékos-pályafutását, melyet követően edzőnek állt. Először a spanyol Hércules Alicante csapatát irányította, majd az Egyesült Államokban és Kanadában vállalt szerepet, Spanyolországba visszatérve a Deportivo Alavés edzője lett. Legnagyobb sikereit 1970 és 1974 között érte el a Panathinaikosz kispadján, mellyel két görög bajnoki cím mellett 1971-ben BEK-döntőt és – a győztes visszalépése miatt –Világkupa-döntőt játszottak.

 

„Én imádtam a futballt! Imádtam a családomat és mindig a futballpályán jártam, engem több más nem érdekelt. Az én kabalám mindig a labda volt. Akkor éreztem magam biztosnak, amikor a labda nálam volt, vagy ha a labdába belerúghattam.”

 

Puskás a spanyol válogatott tagjaként szerepelt az 1962-es chilei világbajnokságon, az ország pedig jó benyomást tett rá, kapcsolatokat szerzett magának, így 1975-ben a Colo-Colo edzőjeként vállalhatott munkát, ahol klasszis pályafutása miatt csodálták őt. Mindössze egy évet töltött Chilében, mert a szaúd-arábiai válogatott szövetségi kapitánya lehetett, majd Görögországba visszatérve az AEK Athén kispadjára ült le. 1985-ben tért vissza újból Dél-Amerikába, amikor rövid ideig a paraguayi Sol de América és a Cerro Porteno edzői székét foglalta el. Ezt követően még Ausztráliában vállalt feladatot, 1993-ban pedig néhány mérkőzés erejéig a magyar válogatottat irányította.

2006-ban, 79 esztendősen ért véget földi pályája. Megannyi egyéb megtiszteltetés mellett még életében elnevezték róla a régi Népstadiont, s több helyen (külföldön is) szobrot emeltek a tiszteletére. A Bozsik Stadion közelében utcát kapott, a jegypénztár falán pedig domborműves bronz emléktábla található róla.

 

 

BARÓTI LAJOS

A magyar válogatott egykori szövetségi kapitánya két itthoni kapitánysága között tűnt fel Dél-Amerikában, ugyancsak egy nemzeti csapat élén. Baróti Lajos a Szeged és a Győr labdarúgója volt, aktív hátvédként két válogatottságig jutott, ám igazán edzőként bontakozott ki a futballban való tehetsége. A sportolással párhuzamosan jogot tanult, majd 1940-ben abszolutóriumot tett, de katonaként Dániában megjárta a második világháborút is, angol hadifogságból került haza 1945 végén. Néhány évvel később a Győri Vasas ETO csapata edzőjeként tevékenykedett, majd két ízben, 1957 és 1966, valamint 1975 és 1978 között összesen 117 mérkőzésen irányította a nemzeti együttest, és e közben két vb-negyeddöntőig (1962, 1966) és egy Eb-bronzéremig vezette (1964). Összesen négy világbajnokságon szerepelt trénerként, melynél csak Carlos Alberto Parreira (6) és Bora Milutinovic (5) regisztrált többet. A két megbízatás közt a dél-amerikai kitérője mellett az Újpesti Dózsával három bajnoki címet nyert, 1969-pedig a Vásárvárosok Kupája (VVK) döntőjéig menetelt a lila-fehérekkel.

1971-től 1972-ig Peru szövetségi kapitánya volt, amely akkoriban formálódott ígéretes csapattá, de ebben a rövid időben pechjére Baróti egyetlen tornán sem vezethette a válogatottat, mivel 1967 és 1975 között nem rendezték meg a kontinenstornát. Az más kérdés, hogy utána az első tornát Peru rögtön megnyerte, a rákövetkező két alkalommal pedig a negyedik helyen végzett.

Edzői karrierje utolsó állomásaként 1980 és 1982 között a Benfica trénere volt. 1989-től a Magyar Labdarúgóedzők Testületének tiszteletbeli elnöke volt. 2000-ben az Európai Labdarúgó-szövetség életműdíjában, 2004-ben pedig Magyar Örökség Díjban részesült. 2005 karácsonya előtt, 91 éves korában hunyt el Budapesten.

 

KUBALA LÁSZLÓ

A Barcelona legendás alakja, Kubala László edzői karrierje legutolsó állomásaként bukkant fel a kontinensen. A magát világpolgárnak valló egykori kiváló fedezet hazánkban a Ganz TE, a Ferencváros és a Vasas mezét viselte, míg legszebb éveiben 1951-től 1961-ig a gránátvörös-kékek játékosa volt. A katalán klubnál 1999-ben az egyesület százéves évfordulója kapcsán a csapat valaha volt legjobb játékosának választották. A Camp Nou főbejárata előtt hatalmas szobor testesíti meg lövésre lendülő lábbal. A magyar mellett a csehszlovák, a spanyol és a katalán válogatottban is szereplő Kubala edzőként leginkább spanyolok klubokat irányított. Azon kívül, hogy több ízben megfordult a Barcelona kispadján, vezette a városi vetélytárs Espanyolt, az 1969-től 1980-ig a spanyol válogatottat, valamint a Córdoba, a Real Murcia, a Málaga és az Elche együtteseit. Az 1992-es barcelonai ötkarikás játékokon diadalmaskodó spanyol olimpiai válogatott szövetségi edzője volt. Magyarországon sohasem edzősködött, Svájcban, Kanadában és Szaúd-Arábiában dolgozott még. Utolsó megbízatása alkalmával 1995-ben a paraguayi válogatott szövetségi kapitánya volt, az akkori Copa Américán a hatodik helyig kormányozta az együttest.

Hét évvel később Barcelonában hunyt el a 75. életévében.

Kubala László születésének 85. évfordulója alkalmából a nevét viselő Vasas Kubala Akadémia tulajdonosai bronzszobrot állítottak róla a Vasas Fáy utcai Sportcentrumában. 2017-ben a budapesti XIII. kerületi önkormányzat egy emlékkövet helyezett el Kubaláról a róla elnevezett parkban.


 

Források:

https://www.mtkbudapest.hu/hu/hirek/multidezes/ezen-a-napon-hunyt-el-sas-ferenc-aki-argentinaban-is-unnepelt-futball-sztar-volt

https://guttmannbela.blog.hu/

https://www.mtkbudapest.hu/hu/hirek/multidezes/ezen-a-napon-hunyt-el-mandi-gyula-mandula-az-aranycsapat-allami-edzoje

https://www.origo.hu/sport/futball/20201126-diego-maradona-magyar-edzoje-banki-elemer-argentinos-juniors-csapatanal.html

https://www.nemzetisport.hu/magyar_valogatott/baroti-lajos-a-szeretheto-szovetsegi-kapitany-2717329


A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője, amennyiben a dél-amerikai labdarúgás aktív magyar nyelvű közösségéhez szeretnél tartozni, alább elérhető a felület közösségi média-profilja:

Futballtango

 

Melyik együttes nyeri meg a LaLiga 2021/2022-es kiírását?

1,85 – Real Madrid

3,25 – Atletico Madrid

10,00 – FC Barcelona

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Spanyolország/LaLiga/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a LaLiga piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

Írj hozzászólást