Mennyi pénz múlik a Fradi BL-selejtezőjén?

Kedden a Bajnokok Ligája utolsó selejtezőfordulójában egygólos hátrányból próbálkozhat a Ferencváros fordítani a Young Boys ellen, a mérkőzés tétje azonban nem csak az, hogy a BL- vagy az El-főtáblára kerül a csapat. A Fradi anyagi helyzetét és lehetőségeit is nagyban meghatározza ugyanis, hogy melyik kupasorozat bevételeivel számolhat a szezonban. Idén ráadásul meg is változott valamelyest a nemzetközi porondon szereplő csapatok UEFA-díjazása, így az alábbiakban utánanézünk, hogyan kalkulálhat az FTC vezetősége.


(X) Köss egy fogadást legalább 3500 Ft értékben egy labdarúgó Bajnokok Ligája, Európa Liga, vagy Európa Konferencia Liga selejtezőre a Fogadásépítővel és jóváírunk neked egy 1500 Ft értékű ingyenes élő fogadást!


 

Hogy áll össze a csapatok díjazása a kupasorozatokban?

Azzal aligha mondunk újdonságot az európai labdarúgás követői számára, hogy az UEFA a bevételeit a kupasorozataiban szereplő csapatoknak nem csupán az eredményeik alapján osztja vissza, sőt az alig 30%-ot nyom a latban, hanem egy a Platini-érában bevezetett öt tényezős rendszert használ.

  • Jár egyrészt egy fix összeg a csoportkör eléréséért a csapatoknak (az összes díjazás 25%-a), annak ellenére, hogy a BL 32 főtáblás csapata közül mindössze hat küzd meg selejtezőkön, 26 gárdának automatikusan jár a bajnokságából a kvóta és így a jelentős summa is. Ez az arány az Európa-ligában 12/32 lesz ezentúl, illetve 10 vesztes érkezik még a BL-selejtezőkből. Az újonnan beinduló Konferencia-liga szintén 32-es főtábláján alanyi jogon járó helyek nincsenek, de 10 csapat ide is az elbukott El-selejtező után kerül.
  • A csoportkörben elért győzelmekért és döntetlenekért ugyancsak jár egy szép kis summa, tehát a végső helyezésen túl egyáltalán nem mindegy anyagilag (sem), mennyi pontot gyűjt össze egy csapat ebben a fázisban.
  • Az egyenes kieséses szakaszban aztán már nem számítanak a győzelmek külön-külön, hanem az egyes fázisok eléréséért járnak egyre komolyabb díjak. Ez utóbbi két tényező az összdíjazás 30%-át teszi ki.


 

Ezzel végére is értünk a teljesítmény alapú díjazásnak, van azonban még két tényező, mely az adott év eredményeitől teljesen függetlenül juttat pénzeket a kluboknak, mégpedig nem kisebb arányban, mint az összdíjazás 45%-ában:

  • Egyrészt jó ideje létezik már az ún. market pool, melyet az egyes országokból befolyó televíziós közvetítési jogdíjak arányában osztanak vissza az adott liga résztvevő klubjainak. A rendszer visszássága, hogy ugyanakkor a televíziós bevételek nemcsak a főtáblás országokból, hanem az összes többi európai országból érkeznek és egyre nagyobb arányban Európán kívülről is, melyekből így szintén a leggazdagabb ligák leggazdagabb klubjai részesülnek leginkább. A market pool súlya az összdíjazás 40%-ról 15%-ra esett vissza a legutóbbi módosításkor, ám ez cseppet sem jelent demokratikusabb felosztást.
  • Az újonnan bevezetett tényező ugyanis a megelőző 10 éves koefficiens-ranglista lett, vagyis az előző évek sikereiért egyszer már bőségesen kifizetett klubokat alanyi jogon újabb és újabb pénzekkel támogatja meg az UEFA minden évben. A ranglista-kifizetések alapja most épp 1,14 millió euró a BL-ben, vagyis a leghátrébb rangsorolt főtáblás csapat ennyit kap, az eggyel előrébb lévő ennek a kétszeresét, a következő a háromszorosát és így tovább.

Ebből könnyen kiszámítható, hogy például a legtöbb koefficienssel rendelkező résztvevő, a Bayern München rögtön 32×1,14, azaz 36,48 millió eurót tehet zsebre a ranglista-helyezése alapján. Ehhez jön még az automatikus főtábláért járó, idén 15,64 millió és bizony a market poolból is számíthatnak a bajorok legalább 10 millióra. Így gyakorlatilag pályára lépés nélkül kalkulálhat a klub biztos 62 millió euróval az UEFA-tól, ami persze hatalmas előny a nem hasonlóan kiváltságos helyzetben lévő vetélytársakkal szemben és a további díjak eléréséhez is roppant kényelmes helyzetet biztosít.

 


 

Poszt-COVID változások az idei szezontól

A COVID-válság által bőven sújtott 2020-21-es szezon után az UEFA idén óvatosan konszolidált bevételekkel számol, vagyis a tavalyi 3226 millió helyett immár 3477 millió eurót tervez szétosztani, ami nagyjából 8%-os növekedést jelent.

Az európai kupaporondon szereplő csapatok számára a harmadik számú kupasorozat, a Konferencia-liga beindulása némileg megváltoztatja a rendszert. A Bajnokok Ligáját viszont nem igazán érintik a változások, hiszen az összdíjazás 52 millióval emelkedett (2.7%) – nagyjából egyenletesen elosztva a különböző kategóriákért járó összegek között.

Az Európa-ligában azonban most már 560 helyett „csak” 465 millió eurót osztanak szét, ugyanakkor természetesen az is lényeges szempont, hogy 48 csapat helyett immmár csak 32 főtáblás részesül ezen összegből. Ebből már azonnal látszik, hogy az egy csapatra átlagosan jutó összeg jelentősen emelkedett az El-ben is, 11,6 millióról 14,5-re (csaknem 25%-kal). Ráadásul itt az emelkedés nem egyenletes, ugyanis kevésbé érintette a csoportkörös pontokat és még kevésbé a nyolcaddöntő elérésének díjazását (utóbbi mindössze 6%-kal növekedett), hanem sokkal inkább a negyeddöntő (20%) és az elődöntő (17%) eléréséért járó pénzeket, emellett pedig a 10 éves koefficiens ranglista alapján kiosztott összegek növekedtek meg jelentősen (+85%).

 


 

Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a 32-esre szűkített főtáblán mindeközben az öt topliga egyaránt megőrizhette 2-2 automatikus helyét, akkor azt érezhetjük, hogy az El változtatásai is leginkább az élklubok malmára hajtották a vizet. Ezt mutatja az is, hogy az egyes fázisok eléréséért járó összdíjazás alapján a győztes 5,1-szer annyit gyűjt össze, mint a csoportkörben ragadó klubok, míg ez a szorzó a BL-ben csak 4,37, a Konferencia-ligában pedig 4,03.

A topligás klubok számára voltaképpen csak annyi kellemetlenség adódik az új rendszerben, hogy a hetedik számú induló nem az El-selejtezőkben, hanem a Konferencia-liga playoff-körében találja magát. Kivéve persze akkor, ha az El-címvédő a ligájából nem kvalifikálja magát az BL-főtáblára, mint idén a Villarreal, így Spanyolország most 5 BL-kvótával vág neki a szezonnak, az új kupasorozatban pedig így nincs képviselője.

Akik tehát az emelkedő díjazású Európa-liga szűkülésével rosszul járnak, azok az UEFA-ranglista hátsóbb régióiban tallható országok, akiknek a Konferencia-ligában valamivel kevesebb díjazás juthat, mint eddig. Még ha egy-egy alacsonyabban rangsorolt gárda sokáig tud is jutni ebben a harmadik számú sorozatban, pusztán a döntőig tartó fázisok elérésével alig ötödét tudja összegyűjteni a Bayern számára már kitárgyalt módon automatikusan utalt összegnek, ugyanakkor valamiféle hírverés (ezzel pedig a szponzorok érdeklődésének felkeltése) talán járhat egy itt kiemelkedő eredménnyel, habár a sorozat megítélése egyelőre igencsak kérdéses.

Ez a magyar csapatokat azonban már nem érinti, hiszen mindhárom, a Konferencia-liga selejtezőiben induló gárda korán elvérzett, ráadásul a Fehérvár és a Puskás Akadémia nem épp veretes ellenfelekkel szemben búcsúzott. Így az NB I egyetlen talpon maradt képviselője az európai porondon a Ferencváros, amelynek a Young Boys elleni keddi visszavágója már csak azt hivatott eldönteni, hogy a BL- vagy az El főtábláján szerepelhetnek majd a zöld-fehérek az ősszel. Mint azonban látni fogjuk, ez cseppet sem elhanyagolható kérdés.

 


 

Na de mire számíthat a Fradi?

Tavaly az FTC a Bajnokok Ligája-szereplésért a market pool nélkül is több, mint 17 millió eurót (közel 6 milliárd forintot) kapott az UEFA-tól, ami bizony több, mint háromszorosa a két évvel ezelőtt az El-ben kaszírozott 4,66 milliónak. Noha nyilván a BL-főtábla idén is nagyobb bevételeket jelent, a kép ezúttal kissé árnyaltabb. Nézzük is végig a korábban felvázolt öt fő kategóriát és egy játék keretében próbáljuk megjósolni, mennyivel kalkulálhatnak a ferencvárosiak az egyik és mennyivel a másik sorozatban való szereplés esetén:

  • Azt az eddigiekből már láthattuk, hogy a BL-főtábla eléréséért 15,64 millió euró jár idén, míg az El-főtábláért –  „csak” – 3,63 millió. Meg kell ugyanakkor jegyeznünk azt is, hogy a Bajnokok Ligája playoff-körében elvérző gárdák 5-5 millió euró „vigaszdíjat” kapnak, vagyis a két főtábla közötti pénzügyi különbség a Fradi számára máris „csak” 7 millió euróra redukálódik.

Részvételi díj:
Sikeres BL-selejtező: 15,64 millió euró
El-szereplés: 3,63+5 millió euró

  • Tavaly a Fradi az elmúlt 10 éves koefficiensei alapján a leghátrébb rangsorolt gárda volt a BL-főtáblán és idén is csak akkor lehetne ez másképp, ha a Bröndby fordítani tud hazai pályán a 2-1-es salzburgi veresége után és kvalifikálná magát a főtáblára. Feltehetően tehát 1×1,14 millió euró járna a Ferencvárosnak idén a BL-főtáblán a ranglistahelyezése alapján (a Bröndby sikere esetén 2×1,14), miközben az El-ben a selejtezők alakulása függvényében 3-4 gyengébb koefficienssel rendelkező gárda lesz a mezőnyben, ugyanakkor ezek a még mindig halovány szorzók alig 0,13 millió eurós alapot hatványoznának. Tegyük most fel játékunk kedvéért, hogy három gyengébben rangsorolt főtáblás csapat esetén 4-szeres szorzóval 0,52 millió euró jutna a Fradinak az El-ből.

Ranglista:
Sikeres BL-selejtező: 1,14 millió euró
El-szereplés: 0,52 millió euró

  • Még nehezebb természetesen a megszerzett pontszámokért járó díjazást megjósolni, hiszen az nagyban függ a leendő ellenfelektől. Induljunk ki mindenesetre abból, hogy a BL-ben tavaly egy pontot szerzett a Fradi, sokkal könnyebb sorsolás pedig idén sem lenne elképzelhető a negyedik kalapból, így egy esetleges döntetlenért idén 0,93 millió euró járna. Két évvel ezelőtt a ferencvárosiak az El-ben szembejövő szerényebb ellenfelekkel szemben 7 pontot gyűjtöttek, ha pedig sikerülne idén ezt megismételni, akkor 1,47 millió euró kerülne érte a kasszába.

Csoportkörben szerzett pontszám:
Sikeres BL-selejtező: 0,93 millió euró
El-szereplés: 1,47 millió euró

  • A csoportkörből való továbbjutás magyar egyesületnek még nem jött össze egyszer sem, és még ha az Európa-ligában egy ilyen bravúr nem is lenne teljesen elképzelhetetetlen, egyelőre tekintsünk el most ezen bevételektől mindkét sorozat esetében.

Egyenes kieséses szakasz elérése:
Sikeres BL-selejtező: –
El-szereplés: –

  • Az egyes klubok market pool részesedését csak utólag tudhatjuk meg pontosan. Igaz ez még akkor is, ha az olyan, egyetlen csapatot a főtáblára jutattó országok esetében, mint Magyarország, ez szinte kizárólag ezt a csoportkörös csapatot illeti meg. Jelenlegi kalkulációnkban kiindulhatunk a két évvel ezelőtti El már nyilvánosságra hozott adataiból, ahol a Fradi 412 ezer eurót kapott a market poolból. Ez egyébként azt sugallja, hogy a magyar televíziók nem is fizetnek olyan különösen magas összeget a közvetítési jogokért. Az természetes ugyan, hogy a nagyobb országok piacáért járó market pool mellett ez az összeg eltörpül, de ugyanabban a sorozatban a Bulgáriát képviselő Ludogorecnek is 784 ezer euró jutott ebből a zsebből, a román CFR Clujnak pedig 2,082 millió (igaz, közben például a Slovan Bratislavának csak 185 ezer).
    Mindenesetre az egy csapatra jutó market pool erre a szezonra 25%-kal növekedett az Európa-ligában, így játékunkban számítsunk 515 ezer eurót most innen a Fradinak, mivel pedig a BL market pool kerete 2,15-ször nagyobb, kalkuláljunk onnan 1,11 millió euróval.

Market pool:
Sikeres BL-selejtező: 1,11 millió euró
EL-szereplés: 0,515 millió euró

Hipotetikus számításaink szerint tehát összesen nagyjából 18,82 millió eurót (6,59 milliárd forint) kapna további nagy bravúrok nélkül a Ferencváros a BL-főtáblás szereplésért és körülbelül 7,68 millióval kevesebbre, azaz 11,14 millióra (3,9 mililárd forint) számíthatna a playoff elbukása esetén az Európa-ligában.

 


Kattints ide és fogadj az európai kupaporond különböző lehetőségeire az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


 


 

A milliók ferencvárosi súlya

Hogy ez a 7,68 millió euró diferencia mennyire fontos kérdés, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy a Fradi becsült költségvetése 2020-ban 12,227 milliárd forint volt (34,9 millió euró), vagyis a tét nagyjából az, hogy a teljes költségvetés felét vagy „csak” harmadát fedezi a nemzetközi kupaszereplés, illetve ezek nélkül természetesen lényegesen kisebb lenne a büdzsé.

Mondhatnánk persze, hogy a három hazai BL-meccs jegybevételei is hoznak a konyhára, csakhogy ezeket a bevételeket a Groupama Aréna üzemeltetője, a SPORTFIVE szedi be (korábban Lagardere Sports), mely elméletileg fix összeget fizet évente a klubnak, még ha vannak is a szerződésben bónuszok.

Mindezen tényezők pedig azért égetőek a klub életében, mert a bérkiadások már 2020-ban is 8,4 milliárd forintot tettek ki (24 millió euró), vagyis a bevételek igen nagy hányadát, 68,7%-át elvitték, ez pedig az idei befektetésekkel alighanem tovább növekedett. Stjepan Loncar például rekordösszegért, 2.5 millió euróért érkezett a Rijekától (a transfermarkt adatai szerint), de Kristoffer Zachariassen is 1.5 millióért a Rosenborgtól, Zeljko Gavric pedig 1,2-ért a Crvena zvezdából, az eddig legtöbbet pályára küldött “újonc”, Ryan Mmaee pedig Ciprusról 750 ezer euró ellenében csatlakozott bátyjához a zöld-fehéreknél.

Az elköltött 6 millió euró alighanem jól mutatja, hogy a BL-bevételek felé kalkulálna inkább a klub. Bár a könyvelésekben a vásárlások ezen ára hosszabb távon, a szerződések idejére lebontva jelentkezik, az újonnan, nagy összegekért megszerzett játékosok fizetése bizonyosan nagyobb mértékben növeli a bérterheket, mint az ingyen távozó játékosok eddigi juttatásai (Marcel Heister, Isael, Lovrencsics Gergő).

A magasan tartott fizetési keret különösen akkor válna kockázatossá, ha a bevételi oldalon a BL elbukásával a korábban kifejtett 7 millió eurós visszaesés bekövetkezne (csak a 2020-as bérkeret már 85%-ot nyomna), ami komolyan megboríthatná a büdzsét és a jelenleg kissé zárójelbe tett pénzügyi fair play miatt is kényszerpályára kerülhetne anyagilag a klub.

Már amennyiben a roppant „kreatív” kiskapukon keresztül juttatott állami támogatásokban fürdőző magyar futballban beszélhetünk kényszerpályáról. Hiszen például a Fradit is egy egészen szürreális, a névérték 150 ezerszeresén (!) vásárolt részvénycsomag mentette meg két éve az európai kupaporondtól való kizárástól, a bizonyos esetekben oly szigorú UEFA (melynek Csányi Sándor alelnöke) pedig valahogy szemet huny az ilyen „magyaros” visszásságok felett. Az MTVA is egy furcsa, három évre szóló 855 ezer eurós szerződéssel előlegezte meg a klub nemzetközi kupaszereplését, melynek kivívását ilyen pénzügyi fórral a magyar mezőnyben kötelezőnek is tekinthetünk.

Az európai porondon viszont a selejtezőkben is muszáj lesz további bevételekre jogot szerezni, ha nem akar szűkösebb éveket és komoly leépítést szükségessé tevő spirálba kényszerülni a klub.

Vagyis idén sem mindegy egyáltalán, hogy a Bajnokok Ligájának vagy az Európa-ligának a főtáblájára kerül a gárda, utóbbi sorozatban ugyanis csak egy negyeddöntős szereplés hozhatná vissza az BL-ből elbukott bevételeket, melynek magyar csapat még a közelébe sem került korábban soha.


Mi lesz a Ferencváros – Young Boys találkozó eredménye?

3.40 – Ferencváros

4.10 – Döntetlen

2.00 – Young Boys

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Bajnokok Ligája Selejtezők útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a Bajnokok Ligája piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom


 

Írj hozzászólást