Messi távozásában csúcsosodik a Barcelona kálváriája

2021. augusztus ötödikén biztossá vált, hogy 21 év után búcsút vesz csapatától az FC Barcelona és a labdarúgás történelmének talán legnagyobb ikonja, Lionel Messi. Bár pár évvel ezelőtt elképzelni sem tudtuk volna, hogy az argentin klasszis idő előtt hagyja el élete csapatát, Messi távozása egy olyan eseményláncolat korántsem végső felvonása, mely évek óta kísérti a katalán klubot.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Derült égből villámcsapás

Messi hirtelen jött távozása valósággal felrázta a nemzetközi futballvilágot. Az argentin világklasszisnál nehéz jobb és sikeresebb játékost találni nem csak az FC Barcelona, de a labdarúgás történelmében is:

Többek között tízszeres spanyol bajnok, négyszeres Bajnokok Ligája-győztes, emellett pedig hatszor találták érdemesnek az Aranylabda elnyerésére.

A katalán klubot az utóbbi években már csapatkapitányként vezénylő Messi 778 mérkőzéssel, 672 góllal, 305 gólpasszal és felfoghatatlan mennyiségű sikerrel és emlékkel távozik a spanyol nagyvárosból.

Mi vezetett el eddig? Hol történt meg a törés a klub és a játékos között? Utóbbi szempontot tekintve a gondok már korábban jelentkeztek. Messi köztudottan óriási hatással volt az FC Barcelona vezetőségére, így a 2020-as esztendő az események szempontjából ilyen tekintetben is meghatározónak bizonyult. Az akkor már több mint hat éve a klub elnökeként regnáló Josep María Bartomeu körül ugyanis egyre nagyobb volt a felháborodás, sokan, köztük a klub számos sociójával (hivatalos tagjával, aki szavazatával folyhat be a döntéshozásba) egy új irányba szerették volna vinni a klubot. Bartomeu elnöksége ugyanis viharokkal és kétségkívül sikerekkel teljes volt: a Barcelona a 2014–2015-ös szezonban triplázni tudott (megnyerte hazája bajnokságát, kupáját és a Bajnokok Ligáját is), a klub bevételei folyamatosan növekedtek, azonban ezzel egyidejűleg az adósságok és a nagyobbnál nagyobb összegű átigazolások is megszaporodtak.

2020-ra a katalán sztárklub rövidtávon visszatérítendő adósságai miatt rendkívül nehéz gazdasági helyzetbe került, a játékoskeret minősége és a pályán mutatott teljesítmény is rendre elmaradt a várttól. Messi ekkor, 2020 nyarán gondolkozott el első ízben komolyan arról, hogy elhagyja a csapatot. Erről, szintén pályafutása során első alkalommal egy interjúban is mesélt Rubén Uríának, és végül szerződést ugyan nem hosszabbított Barcelonában, de a vezetőség nagy nehezen meggyőzte a folytatásról. Messi megtartásának azonban ára volt.

 

Josep Maria Bartomeu hat éven keresztül töltötte be az elnöki pozíciót a Barcánál (Josep Lago / AFP)

 

Ambiciózus (köddé vált) projekt

A Bartomeu vezette klub a 2015-ös év után szép jövő elé nézett: a Barcelona rendelkezett a topfoci talán legerősebb támadótriójával (Messi, Luis Suárez, Neymar) a jelentős gazdasági gyarapodás révén pedig javította pozícióját a legnagyobb éves bevétellel rendelkező klubok között. Az adósságállomány növekedése azonban aggasztóan hatott, főleg a klubvezetés sportszakmai döntései nyomán.

Az európai topfociban egyre inkább nagyobb befolyással és erővel bíró gazdag angol és arab hátterű klubok a 2010-es évek közepére kezdtek egyre nagyobb veszélyt jelenteni nemzetközi szinten a spanyol hegemóniára.

Az emelkedő transzferárak és egyre nagyobb szenzációval bíró átigazolások versenyében pedig a Barcelona sem akart lemaradni, így felvette a kesztyűt.

A katalán klub átigazolási politikája így egyre inkább marketing, mintsem gazdasági és szakmai szempontokra alapozódott, és bár Neymart világrekordot jelentő, 222 millió eurós összegért adták el a PSG-nek 2017-ben, az olyan meggondolatlan és a csapat szempontjából szükségtelen igazolások, mint Philippe Coutinhóé, Ousmane Dembéléé vagy éppen Antoine Griezmanné amellett, hogy a csapat versenyképességét szinte semmilyen szinten nem javították, rendkívüli gazdasági teherrel nehezítették a Barcelona működését.

Az egyre nagyobb felhajtással és reményekkel megkötött gigantikus igazolások mellett a Barcelonának természetesen Messi maradásáról is gondoskodni kellett. Az argentin klasszis az amúgy is rendkívül magas bérekkel operáló Barcelonán belül is kiemelkedett a többiek közül: a legutolsó, 2017-ben megkötött négyéves szerződésének értelmében ugyanis összesen bruttó 555 millió eurót zsebelhetett be ezen időszakban, a világ egyik legjobban kereső sportolója lett. Ugyan 2017-ben még sikerült folytatásra bírni Messit, a 2021-es nyár már nem járt ilyen eredményekkel.

 


(X) Hívd meg barátaidat és szerezz ingyenes fogadást, befizetési bónuszt, illetve bónuszpénzt összesen 75 000 Ft értékben!


 

Bartomeu ki, Laporta be

2020. október 27-én Bartomeu beadta lemondását. A katalán üzletember körül az azt megelőző hónapokban már javában izzott a levegő, a korábban említett botrányok, Messi lehetséges távozása és a koronavírus-világjárvány okozta károk nem csak a reputációját, de magát a klubot is megtépázták.

Az FC Barcelonánál ilyenkor szokásos elnökválasztást 2021 márciusában az a Joan Laporta nyerte meg, aki a csapat egyik legsikeresebb időszakában, 2003 és 2010 között már vezette a katalán klubot. Laporta visszatérése prosperitással és javuló eredményekkel kecsegtetett (a Barca ekkor már csaknem hét éve nem nyerte meg a Bajnokok Ligája trófeáját, az azt megelőző bajnoki szezonban pedig a LaLigában is a Real Madrid lett a végső győztes), azonban a Bartomeu-éra hagyatéka beárnyékolta az új direktíva elindulását.

Laporta második etapjának első napjaitól kezdve prioritásként kezelték Messi 2021 nyarán lejáró szerződésének meghosszabbítását.

A négy évvel ezelőtti, 2017-es hosszabbításhoz képest ez egy jóval nehezebb feladatnak ígérkezett, hiszen a koronavírus-világjárvány következtében nem csak a Barcelona, de világszinten minden sztárklub jelentős visszaesésekkel kellett, hogy számoljon. Ennek egyik mérvadó vizsgálati pontja a spanyol liga által kiszabott, úgynevezett fizetési sapka alakulása. Ezt a bérlimitet a klubok pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében alkalmazzák, a keretösszegbe pedig minden érintettet be kell vonni, így a játékosok mellett például a szakmai stáb tagjait is.

 

Joan Laporta második elnöki ciklusát kezdte meg, miután 2003-tól 2010-ig már volt korábban a klub elnöke (Getty Images)

A keretösszeg meghatározására félévente kerül sor, számításukhoz az adott klubok előző félévi gazdasági helyzetét, így például a hitelvisszafizetési képességét is figyelembe veszik.

2021 elejére a Barcelona adóssága egymilliárd euró (!) fölé emelkedtek, a koronavírus közvetett pusztítása pedig egyértelműen előre jelezte a súlyos retorziókat.

A 2019–2020-as szezonban a Barcelona ugyan közel 100 millió eurós veszteséget termelt, a fizetési sapkájának mértékét 671 millió euróban szabták meg. Ez az összeg a 2020–2021-es szezon végére a felhalmozódó, rövid távon visszafizetendő tartozások (például játékosok átigazolási díjának részletfizetései) és a kritikusan megnőtt veszteségek (az egy szezonnal azelőtti 100 milliós veszteség 500 millióra nőtt) következtében 348 millió euróra csökkent.

Szinte elképzelni is nehéz mekkora akadállyal állt emiatt szemben a Barcelona: egyik idényről a másikra a felnőttcsapatra vonatkozó béreket majdnem a felére kellett csökkenteni, emellett pedig a rövid távú kötelezettségeiket rendezni. Ebben a helyzetben érte a klubot Messi lejáró szerződése.

 

Szuperliga kontra CVC

2021 februárjában a Real Madrid elnökének, Florentino Péreznek a vezetésével bejelentették az Európai Szuperliga projekt elindulását, mely egy olyan elit kupasorozatot jelentett volna európai topcsapatok számára, amely kiváltja a Bajnokok Ligáját. A motiváció a projekt mögött éppen egybeesett a Barcelona legnagyobb gondjával: Európa hagyományos topcsapatai ugyanis egyre nagyobb mértékű és növekvő adóssággal kell, hogy szembenézzenek.

A Szuperliga tagjai épp ezért ki akarták venni az irányítást és a pénzek elosztásának lehetőségét a jelenlegi kontrollszervezet, az UEFA kezéből és sokkal nagyobb összegű és arányú tőkebevonást akartak maguknak garantálni.

A projekt ugyan még nem zárult le, de gyakorlati része tiszavirág életű lett: a 12 alapító klubból a FIFA és az UEFA által belengetett szankciók hatására kilenc kilépett, egyedül a Real Madrid, a Juventus és az FC Barcelona maradt hű az ötlethez.

A Szuperliga feltételezett bukásával a nagy klubok, így a Barcelona anyagi gondja sem javultak egy fikarcnyit sem. A katalánoknak a 2021–2022-es idény kezdete előtt muszáj volt radikálisan csökkenteni a játékosok fizetésén és kiadásaikon, hogy megfeleljenek a szabályoknak. Ez a Barcelona átigazolási stratégiáján is érződött: ingyen, pontosabban átigazolási összeg fizetése nélkül érkezett a klubhoz Memphis Depay, Sergio Agüero és Eric García is, a Liverpool FC egyik erősségéről, Georginio Wijnaldumról pedig pont azért maradtak le, mert a Paris Saint-Germain magasabb fizetést kínált neki, amit a Barcelona már nem volt hajlandó megadni. Ezek az intézkedések, illetve Junior Firpo, Jean-Clair Todibo és Carles Alená eladása azonban nem sokat segítettek a helyzeten, a Barcelona továbbra is jóval túllépte a megengedett fizetési keretet. A katalánok intenzíven próbáltak túladni az olyan játékosokon, mint Coutinho, Griezmann, Samuel Umtiti, Neto vagy éppen Griezmann, de ezen sorok megírásáig törekvéseik nem jártak sikerrel.

A Barcelona vezetése tisztában volt azzal, hogyha nem hoz komoly áldozatokat, nem lesz képes regisztrálni Messit. Ebben a helyzetben érkezett szinte isteni ajándékként (természetesen nem véletlenül) a hír, miszerint a LaLiga és az amerikai CVC stratégiai befektető megegyeztek, hogy a bajnokság tulajdonjogának tíz százalékáért cserébe 2,7 milliárd euró folyik be a LaLigához, melynek 90 százalékát a bajnokság első és másodosztályú csapatai között osztják ki. A Barcelonához az üzlet következményeként 271 millió euró érkezett volna, melynek 15 százalékát átigazolásokra és bérekre költhették volna, ami elméletben elég lett volna többek között Messi szerződésének meghosszabbításához is.

 

Lionel Messi nyolcszor lett a LaLiga gólkirálya, tízszer pedig az év játékosa (Fotó: Getty Images)

Mikor úgy tűnt a Barcelona végre elkezdheti a kilábalást rendkívül nehéz gazdasági helyzetéből, robbant a bomba.

A klub hivatalos felületein tette közzé, hogy Messit a LaLiga gazdasági feltételei miatt nem tudja regisztrálni a következő szezonra.

Sokan nem akartak hinni a szemüknek, szurkolók sírtak és tüntettek a Camp Nou előtt, egyesek pedig szimplán a Barcelona vezetésének magánakcióját látták a történtek mögött, miszerint Messi lehetséges elvesztésének belengetésével (ami kétségtelenül a LaLiga számára is óriási veszteség) akarták kizsarolni a bérkeret növelését. A motivációk azonban egészen eltérőek voltak.

A Barcelona (ahogy Laporta megerősítette) szimplán nem akarta magát elkötelezni a LaLiga mellett a CVC tőkeinjekciójának ratifikálásával, amely immáron végérvényesen lezárta volna a Szuperliga megvalósulásának lehetőségét. Nem véletlen, hogy a Barcelonával egyidőben a Real Madrid, a Szuperliga főalapítója ugyancsak elhatárolódott a CVC és a LaLiga által kínált üzlettől, hasonló, sőt megegyező motivációk miatt.

 

Ki lesz a LaLiga bajnoka?

2,50 – Real Madrid

3,00 – Barcelona

4,00 – Atlético Madrid


A Barcelona megette, amit főzött

A Barcelona bár megőrizte gazdasági függetlenségét a LaLigával és áttételesen az UEFA-val szemben, óriási véráldozatot kellett hoznia az ügy érdekében. Messi elvesztése sportszakmai szempontból hatalmas érvágás, akkor is, ha 34 évesen már pályafutásának vége felé közeledik. Bármennyire bízik is a vezetőség a Szuperliga valamilyen formában való megvalósulásában és bármennyire is függetlenedni akar a LaLigától és az UEFA-tól, a Barcelona nem ezen a nyáron került abba a helyzetbe, aminek köszönhetően búcsút kellett vennie Messitől.

Az éveken át tartó indokolatlan és szakmai szempontoknak teljesen ellentmondó átigazolási politika és az adósságok növekedése mostanra egy korábban elképzelhetetlen méretű problémahalmazt eredményezett.

A koronavírus-világjárvány által előidézett helyzet természetesen az amúgy is rossz állapotokat csak fokozta, de ne legyenek kétségeink, a felelőtlenségnek előbb vagy utóbb, de Messi nélkül is meg lett volna az ára.

 

Kapcsolódó tartalom:

Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

Írj hozzászólást