Mi áll a juharleveles sikerek hátterében?

Kanada nem épp a labdarúgásáról híres, bár az utóbbi években a nőknél szép sikereket értek el (két bronzérem után idén olimpiai aranyérmet szereztek), illetve a férfiak is egyre magasabbra törnek. Alphonso Davies nevét valószínűleg mindenki ismeri, de ő csak a jéghegy csúcsa, mert a juharlevelesek új generációját már több nagy tehetségű játékos alkotja, akik nyolc forduló után veretlenül vezetik a CONCACAF-zóna világbajnoki selejtezőcsoportját és egyre közelebb vannak a második vb-részvételükhöz.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Talán onnan érdemes elindítani kalandozásunkat, hogy eddig csupán egyetlen egyszer, az 1986-ban vett részt világbajnokságon Kanada válogatottja. Akkor az előző évi CONCACAF-bajnokságot megnyerve váltották meg a jegyüket Mexikóba, de ott már nem sok örömre volt okuk, a B jelű kvartettben Franciaország, a Szovjetunió és a magyar válogatott is megverte őket, amivel pont nélkül lettek utolsók. A gólt sem szerző juharlevelesek ekkor aligha gondolták, hogy a következő évtizedekben esélyük sem lesz a legnagyobb tornán szerepelni.

Ugorjunk egy nagyot az időben, egész pontosan az évezred-forduló környékéig. Az 1998-as világbajnoki selejtezők során jutottak be utoljára az észak-amerikai zóna zárószakaszába, ami akkor egy hatcsapatos csoportot jelentett, ahonnét három együttes kvalifikálhatta magát Franciaországba. A tíz mérkőzés során egy győzelmet és három döntetlent jegyző Bob Lenarduzzi irányította Kanada utolsó lett, ami az öt éve regnáló szövetségi kapitány állásába került. A komoly csalódás okozó élmények után a foci tovább vesztett amúgy is csekély népszerűségéből az országban. 1999-ben Holger Osieck lett a szövetségi kapitány, aki korábban játékosként is megfordult Kanadában, majd dolgozott a válogatottnál mint asszisztens edző. A német szakemberrel nagy meglepetésre megnyerték a 2000-es CONCACAF-bajnokságot, akkor az egész nemzet focilázban égett. A szurkolók elözönlötték az utcákat köszönhetően annak, hogy a csapat elképesztően egyben volt és mindenki ki volt élezve arra a tornára. A végső győzelem mellett az összes díjat ők vitték el, mert Craig Forrest lett a legértékesebb játékos, Carlo Corazzin a gólkirály és Richard Hastings a legjobb fiatal. A jelenlegi keret megannyi kilencvenes évek végén született játékosból áll, akik itt kaphattak rá a foci szeretetére – a téli sportok kárára.

 

Kanada 2000
A 2000-es győztesek a trófeával (Forrás: Canadian Premier League)

 

EGY ANGOL, AKI RÁADÁSUL A NŐKTŐL JÖTT

Bár 1957 óta számos angol szakember töltötte be a juharlevelesek szövetségi kapitányi posztját, Tony Waiters 1991-es menesztése után hosszú ideig nem neveztek ki szigetországi edzőt. Waitersszel Kanada az ekkortájt második alkalommal is életre keltett Észak-Amerikai Nemzetek Kupáját előbb odahaza megnyerte, majd a következő évben csúfosan leégett, így az országban teljesen elveszett a bizalom az angol trénerek irányába. Húsz évnek kellett eltelnie, amikor a nőknél megjelent az első angol edző, aki nem más volt, mint John Herdman.

Ő azon kevesek közé tartozik, aki már nagyon fiatalon elhatározta, hogy edző szeretne lenni és nem futballista. Egyetemi évei alatt a Sunderland együttesének ifjúsági programjában vállalt munkát, majd később Új-Zélandra költözött. Ott 2003-ban csatlakozott a labdarúgó-szövetség programjához, ahol előbb edzőképzési menedzserként, majd később futballfejlesztési igazgatóként tevékenykedett. 2006-ban vállalta el a női válogatott irányítását, egy évvel később már Óceániai Nemzetek Ligáját nyert, majd 2010-ben még egyszer elérte ezt a sikert.

2011-ben költözött át Kanadába, ahol ugyancsak a női válogatott szövetségi kapitányi posztját töltötte be. A világbajnokságon három vereséggel záró csapatot kellett rendbe tennie, s ez nem is alakulhatott volna jobban, mint úgy, hogy egy Pánamerikai Játékok-aranyéremmel nyitotta új állomáshelyén a munkát. A londoni olimpián harmadikok lettek, 2015-ben pedig már nyolc közé jutottak a vébén, majd Rióban ismét övék lett a bronzérem. A kanadai női foci rohamléptékben kezdett el javulni és világviszonylatban is meghatározó résztvevővé vált.

 

Kanada nők
A női labdarúgás felemelkedése is Herdman nevéhez köthető (Forrás: Pinterest)

 

Ez volt a referencia Herdman számára, akit 2018 januárjában kértek fel a férfi szakág fejlesztésére. Az akkor 42 éves szakember a teljes körű irányítás lehetőségét megkapta, a legfiatalabb korosztálytól kezdve egészen a felnőttekig mindenhol ő lett a döntéshozó. Változtatásokat eszközölt több szinten is, kinevezések történtek a javaslatára, hogy ő maga a szövetségi kapitányi teendőkre koncentrálhasson. A segítőit is kiválóan, különböző szempontok szerint válogatta össze.

  • A kanadai Mauro Biello évekig volt a Montreal Impact játékosa, majd edzője is, illetve négyszeres válogatott. Nagyon jól ismeri az ország futballkultúráját és a futballfejlesztési program egyik szakmai tanácsadója volt már az évtized elején is.
  • A szintén kanadai Jason de Vos 49 alkalommal öltötte magára a címeres mezt, megfordult játékosként Angliában, játszott a Premier League-ben is. Ő a közvetlen kapocs a játékosokkal, és a tréningekbe is beszáll, mert még mindig nem tud leállni a játékkal.
  • A holland Remko Bicentini megfordult a holland élvonalban játékosként (NEC Nijmegen), majd a Holland-Antillák és Curacao szövetségi kapitánya is volt. Kellőképpen ismeri a karibi világot, az ottani labdarúgást, így minden csapatról vannak megfelelő információi.
  • A spanyol Eric Tenllado játékosként csak alacsonyabb osztályokban futballozott, de aztán fiatalon edzőnek állt. Évekig dolgozott a hispán utánpótlásban, s Kanadában is elsődlegesen az U15-ös és U17-es korosztállyal foglalkozik. A szoros munkakapcsolat eredménye a megannyi fiatal a keretben.

 

„Szeretnék maradandó nyomot hagyni egy olyan fejlesztési program részeként, amely tele van potenciállal. Nagy megtiszteltetés ez, szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy bizalmat kaptam a sportág fejlesztésére egy olyan országban, ahol nagy elvárásoknak kell megfelelni” – mondta székfoglalójában Herdman.

 

Herdman kinevezése idején a körülmények adottak voltak ahhoz, hogy az elképzelései megvalósuljanak, mert egészen szeptember elejéig nem várt rájuk tétmérkőzés. Márciusban, egy Új-Zéland elleni találkozón győzelemmel mutatkozott be az új edző, majd az őszig csak az edzőtáborozások alatt játszottak egymás ellen a játékosok újabb felkészülési meccs nélkül.

Az angol szakember nagyon sokrétű gondolkodása nem állt meg annyiban, hogy egy elképzelést megtanítson csapatának, hanem egyből B- és C-tervet is szeretett volna kialakítani. Első lépésként a védekezést szerette volna megfelelő szintre hozni, mert bár az egyéniségek elöl képesek voltak összehozni egy-egy gólt, a hátsó stabilitás még hiányzott. A masszív védekezést olykor négy-, máskor pedig háromvédős formációban tudta megvalósítani, ami a játékosok taktikai érettségét tette próbára. Végül eljutottak arra a szintre, hogy most már két, egymást követő mérkőzésen is tudnak – az ellenféltől és annak stratégiájától függően – több felfogással és szerkezettel pályára lépni.

 

Kanada Herdman
John Herdmannek van oka mosolyogni, mert eddigi 35 mérkőzéséből 25 alkalommal is győzött Kanada az irányítása alatt (Forrás: sportsnet.ca)

 


(X) Hívd meg barátaidat és szerezz ingyenes fogadást, befizetési bónuszt, illetve bónuszpénzt összesen 75 000 HUF értékben! A meghívott barátaid pedig egy nagyvonalú üdvözlő bónuszt kapnak, tehát nem csak te, hanem ők is jól járnak.


 

A SIKEREK ÚTJÁRA LÉPVE

Az angol szakember kinevezését követően elképesztő mértékű kutatómunka indult és elkezdtek felkeresni mindenkit, akinek a családfájában van némi kanadai szál. A világbajnoki selejtezők során mindössze három olyan játékos lépett pályára, aki ne lenne kettős állampolgár, s kilencen vannak olyanok, akik nem is Kanadában születtek. Jelenleg tizenhárom játékosuk légióskodik a kontinensen kívül, tehát nem az MLS-ben játszik, ebből ketten is az európai topligákban szerepelnek. Herdman lassan négyéves időszaka alatt 25 játékos debütált az irányítása alatt, köztük 17 tinédzser, ami korábban nem igazán volt jellemző a válogatottra.

 

  • A 2019 nyarán rendezett Arany-kupára egy 25,2 átlagéletkorú keret utazott el, s bár a negyeddöntőben elvéreztek, de közben Jonathan David hat góljával elhódította a torna aranycipőjét.

 

  • Az ősszel rendezték a Nemzetek Ligáját, ahol Kuba mellett az Egyesült Államok volt a három fős csoportban mellettük. A továbbjutás nem jött össze, de egy történelmi tett igen, mert október 16-án, Torontóban 34 év elteltével újra sikerült győzelmet aratni a jenkik felett. 

 

  • A koronavírus után kezdődött a világbajnoki selejtezősorozat első szakasza. A csoportjukat száz százalékos mutatóval zárták, 27-1-es gólaránnyal. Aztán a második szakaszban, ahol a 21. évszázadban eddig mindig elbuktak, most kettős győzelemmel ejtették ki Haitit.

 

  • A 2021-es Arany-kupán már a harmadik legerősebbnek tartott keret volt az övék. Ennek megfelelően a csoportkörből tovább is jutottak az Egyesült Államok mögött, majd a nyolc közt Costa Rica nem volt akadály. Az elődöntőben Mexikó túl nagy falatnak bizonyult, de egyrészt Cyle Larint, Alphonso Daviest és Jonathan Davidet is nélkülözniük kellett, másrészt a játékvezető megkérdőjelezhető döntései (két büntető és hét perc ráadás, majd a kilencedikben kapták a gólt) sem őket segítették.

 

  • Most pedig a világbajnoki selejtezők harmadik szakasza zajlik. Nyolc kört követően Kanada az egyetlen veretlen csapat, ráadásul már az Egyesült Államok és Mexikó otthonából is elhoztak egy pontot, s utóbbi együttes ellen a legutóbbi alkalommal sikerült győzniük is odahaza, amivel a csoport első helyére ugrottak.

 

 

A keret néhány játékosáról is érdemes pár szót ejteni:

  • Alphonso Davies neve önmagáért beszél, a Bayern München balhátvédje a válogatottban inkább támadóbb szerepkörben szerepel, de olykor szárnyvédőként is feltűnik, ha azt kéri tőle az edző;
  • Jonathan David a másik topligás játékos, ő az előző idényben francia bajnoki címet ünnepelhetett a Lille OSC csapatával. A támadó akár csatárként, akár a tízes poszton remekül helyt tud állni, de a széleken is tudja hasznosítani a kreatív játékstílusát;
  • Atiba Hutchinson a válogatottsági rekorder 90 fellépéssel. A 38 éves középpályás még mindig alapember a Besiktas együttesében, amellyel török bajnok lett az előző idényben;
  • Cyle Larin szintén a „fekete sasok” színeiben játszik, s a Mexikó elleni duplájával már övé a legtöbb gól a válogatottban – Dwayne De Rosarióval megosztva – 22 találattal;
  • Stephen Eustáquio a portugál Pacos de Ferreira alapembere a középpályán, a válogatott pontrúgás-specialistája;
  • Tajon Buchanan nemrég lett alapszakasz-győztes az MLS-ben a New England Revolution együttesével, de januárban már költözik ő is Európába, mert az FC Bruges megvásárolta a játékjogát;
  • Ike Ugbo a más országban születettek sorába tartozik, ő Londonban látta meg a napvilágot, de azzal, hogy a gyerekkorát Kanadában töltötte, megkapta az állampolgárságot és a behívót a válogatottba. Ő a nyáron végleg búcsút intett az angol fővárosnak. Eddig ötször adta kölcsön a nevelőegyesülete, a Chelsea, ezúttal pedig már végleg ment Belgiumba, és stabil kezdőnek számít KRC Genknél;
  • Liam Millar ugyan Torontóban született, de fiatalon Angliába került és a Liverpool akadémiáján nevelkedett. A sorozatos kölcsönök után végül most nyáron az FC Basel játékosa lett.

 

A két topligás kanadai sztárjátékos, Alphonso Davies és Jonathan David (Forrás: Sky Sports)

 

ÖSSZEGZÉS

Noha még hat forduló hátravan a selejtezőcsoportból és szoros a mezőny, Kanada esélyei elég jók az automatikus kvalifikációra, de az interkontinentális pótselejtezőre meg még inkább. Történjék bármi, azt nem lehet elvitatni, hogy a kanadai labdarúgás hatalmas fejlődésen ment át ebben a négy évben. John Herdman a női szakág után a férfiaknál is sikeres munkát végez, a határ pedig még nagyon messzinek tűnik, mert a legnagyobb sztárjaik még karrierjük elején járnak.

Emellett pedig még abba bele sem mentünk, hogy 2019-ben megalapult a profi liga az országban, a Canadian Premier League, ami további fiatal tehetségek kedvét hozhatja meg a focihoz. Álmodozhatnak olyan karrierről, mint a legjobbaké, és láthatják maguk előtt a példát, hogy igenis meg lehet élni ebből a sportból akár ott náluk is.

 

Ki nyeri a 2022-es katari világbajnokságot?

6,00 – Brazília

8,00 – Franciaország

10,00 – Anglia

10,00 – Spanyolország

11,00 – Németország

12,00 – Olaszország

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Világbajnokság2022/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a 2022-es Világbajnokság piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

Írj hozzászólást