Mi lett vele? – Samir Nasri, az elképzelt Zidane-utód

Egykoron az új Zinedine Zidane-nak tartották, mára azonban túl van egy 18 hónapos doppingvétség miatti eltiltáson, jelenleg pedig egy éve csapat nélkül tengődve várja az átigazolási szezont, miután fegyelmi okokból felbontották a szerződését legutóbbi klubjánál.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Pályafutását tekintve összességében elmondhatjuk Samir Nasriról, hogy a legerősebb párhuzam közte és Zinedine Zidane közt, hogy mindketten algériai felmenőkkel rendelkeznek, valamint mindkettejük ügyeit Alain Migliaccio intézi. Nasri balhéit, doppingvétségét elnézve minden bizonnyal a mentalitásából adódhatott elsősorban, hogy nem teljesedett ki a pályafutása. Pedig karrierjét egy időben az egykor háziasszonyként majd buszsofőrként is tevékenykedő édesanyja, Ouassila Ben Saïd is menedzselte, azonban még ő sem tudta a legjobb mederbe terelni kisfia karrierjét.

 

AZ IFJÚ MARSEILLE-I CSILLAG

Kilencéves korában került a Marseille akadémiájára, és 17 évesen bemutatkozhatott a Ligue1-ban is, pedig már felnőtt debütálása előtt is számos angol klub, az Arsenal, a Chelsea, a Liverpool, illetve a Newcastle United is megkörnyékezte. Kiszámíthatatlan játékstílusa, cselezőkészsége, labdakezelése és remek meglátásai már első szezonjában is megmutatkoztak. Rendkívül fiatal kora ellenére 25-ször léphetett pályára a kikötővárosiak mezében, ebből pedig 13-szor szerepelhetett a kezdőtizenegy tagjaként is. Következő szezonban ez a szám összesen harmincra bővült, miközben nemzetközi színtéren, az UEFA-kupában is megmutathatta magát. 19 éves korára megduplázta a szezonban pályán töltött percei számát az azt megelőző évadokhoz képest. Ezüstös évet zárt: zsinórban másodszorra lett kupamásodik a Marseille-jel, de a 2006/07-es szezonban a bajnokságot is közvetlenül a győztes mögött fejezték be. Természetesen ez volt addigi pályafutása legeredményesebbje statisztikai szempontból is, három gólt szerzett és tíz gólpasszt osztott ki a szezon 48 mérkőzésén.

Teljesítménye válogatottbeli meghívót is ért, 2007 márciusában az Ausztria elleni barátságos mérkőzésen gólpasszal mutatkozott be. Az Európa-bajnokság selejtezősorozatában csak elvétve szerepelt, és bár bekerült a 2008-as Eb-csapatba, csak 28 percet kapott a csoportban bukó francia együttesben. Egészen 2010 végéig el is tűnt a nemzeti csapat látóköréből, onnantól kezdve azonban egy időre alapemberré vált. A 2012-es Európa-bajnokságon a csoportmérkőzések során kezdő lehetett, a negyeddöntőbeli Spanyolország elleni vereség során azonban csak 25 percet volt a pályán. A torna után ismét partvonalra került, és már nem is sikerült többet állandó kerettagságot és játéklehetőséget kiharcolnia. Bár a világbajnoki selejtezőkön hébe-hóba pályára került, többek közt a kijutásért vívott play off-mérkőzésen is, a torna keretébe azonban nem került be.

2014-ben, mindössze 27 évesen bejelentette: visszavonul a válogatottól. 

 


 

IRÁNY A PREMIER LEAGUE

 

Visszatérve klubkarrierjének 2007-2008-as szezonjára az előző bajnoki helyezésüknek hála utolsó marseille-i szezonjában megmutathatta magát a Bajnokok Ligájában is, igaz a franciák a csoport harmadik helyén végeztek csak, és az UEFA-kupában sem tudtak tavasszal kört menni, mert a későbbi győztes orosz Zenit megállította őket. A bajnokságot a harmadik helyen zárták, így újra a Bajnokok Ligájába kvalifikálták magukat, amihez Nasri 6 góllal és 12 assziszttal járult hozzá. Nem is maradt tovább szülővárosa egyesületében, hanem a Premier League felé vette az irányt és az Arsenal játékosa lett. Azonnal alapember lett az Ágyusoknál, mind a BL-ben elődöntőig jutó együttesben (amelyet a Manchester United búcsúztatott), mind a bajnokságban szinte állandóan a kezdőcsapat tagja volt. Trófeát azonban nem sikerült nyernie az Arsenallal, sem első évében, sem pedig az utána következő két szezonban. Sőt, a második szezonját megelőző nyáron bokatörés miatt több hónapot is ki kellett hagynia, amely után már gyakrabban kellett sérültet jelentenie, mint azelőtt. Legnagyobb eredménye egyénileg, hogy harmadik szezonjában az angol élvonalbeli labdarúgók szakszervezete által kiírt szavazáson a szurkolók háromszor is a hónap legjobbjának választották, majd így a szezon legjobb tizenegyébe is helyet kapott. Londoni karrierje 125 mérkőzéssel, 27 góllal és 16 gólpasszal zárult, mielőtt a nagy terveket szövögető, az arab hatalomátvétel utáni első trófea (egy FA-kupa) megnyerésén éppen áteső Manchester Cityhez igazolt.

 

AZ ELSŐ TRÓFEÁK

Samir Nasri így részese lett a bajnokságban uralomra törő manchesteri kékek hadjáratának, amely kapásból az első szezonjában sikerrel is zárult. Igaz, nem sokon múlt, hiszen a kilencvenedik percben még két gól hiányzott a Mancini-csapat bajnoki címéhez, de aztán jött Dzeko és Agüero, akik mennybe lőtték az együttest. Gólaránnyal sikerült maguk mögött tartani a tabellán a városi rivális Manchester Unitedet. Samir Nasri első nagy trófeája egyben a Manchester City 44 év után újra megszerzett bajnoki címét is jelentette. Sőt, következő trófeájához, az angol Community Shield megnyeréséhez fontos góllal járult hozzá, hiszen csak 3-2-re tudták legyőzni a kupagyőztes Chelsea együttesét a nyáron. Az ezt követő idényük azonban már nem sikerült túlontúl eredményesre, a Bajnokok Ligájában a csoportkörben ragadtak (igaz, a Dortmund, Real, Ajax hármassal kiegészülve rendkívül nehéz négyesbe kerültek), ráadásul a városi rivális United szerezte meg a bajnoki címet a kékek elől, és hogy teljes legyen a kudarc, az FA-kupa döntőjében vereséget szenvedtek a jóval esélytelenebb Wigantől.

Nasri egész évben hullámzó formát mutatott, Mancini egy nyilatkozatában el is mondta, legszívesebben felpofozná őt a kiszámíthatatlan teljesítménye miatt.

A csalódást követő évet egy újabb bajnoki címmel megkoronázott szezon követett, amelyből Nasri is alaposan kivette a részét. Egyik legeredményesebb angol szezonját zárta hét góljával és kilenc gólpasszával, ráadásul a mindent eldöntő West Ham elleni utolsó bajnokin is betalált. Egyfajta gyengébb kiadású hazai dupla is összejött neki a csapatával, hiszen a Sunderlandet legyőzve begyűjtötték a ligakupát is. Döntőbeli teljesítményének köszönhetően megkapta az Alan Hardaker trófeát, amely a finálé legjobbjának jár. Következő szezonja, ahogy csapatának is, úgy neki is ismét gyengébbre sikeredett. Mindösszesen 24 Premier League-mérkőzésen léphetett pályára, az idényt pedig teljesen üres kézzel zárta. A bajnokságban a Chelsea, a BL legjobb tizenhat csapata között a Barcelona, a kupában pedig a Middlesbrough bizonyult jobbnak.

 

KEZDŐDŐ HANYATLÁS

2015 őszén elszenvedte karrierje legkomolyabb sérülését. Majd’ fél évet kellett kihagynia térdproblémái miatt, amely után csak 12 mérkőzésen segíthette csapatát, ráadásul a tavaszi szezonra a Bajnokok Ligájába sem nevezték be. 176 mérkőzéssel, 27 góllal és 40 gólpasszal fejezte így be manchesteri karrierjét, mert a következő átigazolási szezon utolsó napján kölcsönadták a Sevillának, mert a City újdonsült menedzsere, Pep Guardiola nem számított rá. Karrierje itt bicsaklott meg véglegesen, sőt néhány hónappal később elkövette élete egyik legnagyobb baklövését is: egy decemberi klinikai kezelést követően a Spanyol Doppingellenes Ügynökség (AEPSAD) vizsgálatot indított ellene. A szervezet azt állította, hogy a futballista intravénás csepegtető kezelést kapott Los Angelesben, a szabályok szerint azonban mindezt legfeljebb 50 milliliteres mennyiségig lehet csak alkalmazni és azt is csak egyértelmű orvosi utasításra. Az intézmény honlapja szerint azonban ennél az eljárásnál egyliteres adagban folyt a hidratálás. Állítólag hackerek járultak hozzá elsősorban a botrány kirobbanásához. Nasri szerint ugyanis feltörték Twitter-fiókját és oda töltöttek fel árulkodó képeket a klinikán történtekről. A nyomozás alatt nem tiltották el a futballistát, aki így 30 mérkőzésen pályára is léphetett kölcsönjátéka során, amelyeken három gól és ugyanennyi gólpassz fűződött a nevéhez. Legemlékezetesebb sevillai megmozdulása a Leicester City elleni BL-kiesést hozó mérkőzésen történt kiállítása volt, mert egy kakaskodás során fejelő mozdulatot tett Jamie Vardy felé, amelyért megkapta második sárga lapját és így a kiállítást is, csapata így pedig már nem tudott faragni egygólos hátrányából és kiesett a legjobb 16 között.

 

 

ÚTICÉL, DE A DOPPING KÖZBESZÓL

A szezont követően a City továbbra sem tartott rá igényt, és könnyen lehet, hogy a feje felett lebegő eltiltása miatt nem látott benne fantáziát a Sevilla sem. Nasri egy meglepő húzással Törökország felé vette az irányt és Samuel Eto’o csapattársa lett az Antalyasporban. Rejtélyes sérülései miatt fél év alatt mindösszesen nyolc mérkőzésen tudott pályára lépni, majd lecsapott rá az UEFA a doppingvizsgálatot lezárultával. Első körben fél évre tiltották el, amely ellen fellebbezett, de nagyon ráfázott: enyhítés helyett súlyosbították az ítéletet, amely így 18 hónaposra duzzadt. A kényszerszünetet követően 2019 januárjában egykori csapatának városi riválisa, a londoni West Ham nyújtott neki segítő kezet.

 

“Elvették tőlem, amit a világon a legjobban szeretek. Rájöttem néhány dologra. A West Hamnél új esélyt kapok, és nem mindenki kap második esélyt az életben”

 

– nyilatkozta Nasri, miután Londonba szerződött. A lehetősségel azonban nem tudott élni, féléves kontraktusát nem hosszabbították meg, miután sérüléseinek és formahanyatlásának köszönhetően csupán hat alkalommal lépett pályára. 

 


Júliusban egykori csapattársa és kapitánya, Vincent Kompany segítségével adódott számára lehetőség Belgiumban. Juhász Roland egykori klubját, az Anderlechtet azonban ismételten sérülései miatt nem tudta segíteni. Először a térdproblémái újultak ki, majd izomsérülést szenvedett. Így összesen csak nyolc mérkőzésen hordhatta csak az egykoron szebb napokat is látott belga rekordbajnok mezét, amely nélküle 29 mérkőzés után mindösszesen a nyolcadik végzett a koronavírus miatt idő előtt lezárt Jupiler Pro League-ban. 

A kényszerű leállás alatt Nasri teljesen eltűnt klubja látóteréből. Belga és brit sajtóértesülések szerint a keretből egyedüliként nem tájékoztatta a szakmai stábot az egyéni edzésmunkájáról, valamint arról sem szólt, hogy Dubaiba utazik. Ez nyilvánvalóan megsértette a különleges helyzetre előírt szabályokat, a belga együttes ezek után pedig úgy döntött, felbontja a renitens francia szerződését.

2020 nyara óta tehát klub tengődik a szebb napokat is megélt francia. Legutóbb június közepén az indonéziai PSIS Semarang együttesét emlegették, mint következő állomást, ám a csapat edzője, a szerb Dragan Djukanovic csupán annyit reagált a pletykákra: „lehetetlen”. 

A hírek szerint Nasri az elmúlt egy évben kissé elhagyta magát, felszedett néhány kilót, és maga sem tudja, szeretné-e folytatni a karrierjét. Július elején Walid Acherchour újságíró feltette a kérdést a 34 éves franciának egy élő Instagram-videóban, hogy látjuk-e még a futballpályán, de az egykori középpályás elmondta, nem tudja megmondani, mit hoz a jövő a számára, az ajánlatoktól és a lelki állapotától is függ a folytatás. 


Fotók: Getty Images

1 thought on “Mi lett vele? – Samir Nasri, az elképzelt Zidane-utód

  1. Sziasztok!
    Nasri olyan majdnem, mint Gourcuff…mind2öjüket az “új Zidane-nak” nevezték el/meg…egyiköjük se ért el semmi nagyot.
    Ezért nem szabad egyik játékost a másikhoz hasonlítani…pl.Szoboszlait is felfúják mint a lufit.

Írj hozzászólást