Mit alkottak eddig edzőként a közelmúlt nagynevű hollandjai?

Ahogy oly sok nemzetben, úgy a hollandoknál is nagyon komoly kultusz övezi az egykoron kiemelkedő szintet elérő válogatott játékosokat. Ez az előző évtized második felének sikertelensége okán még inkább igaz, hiszen kis túlzással a múltba kapaszkodhatnak a drukkerek. Nem csak az egyszeri emberekre ragadt rá ez, hanem a futballklubokra is, amelyek nem tudnak, nem akarnak elszakadni az egykori sztároktól, akik egy letűnt kort idéznek számukra. A kétezres évek nagy tornáit megjárt válogatott labdarúgók közül megannyi edzői pályára lépett, ám a sikeresség épp oly felemásan jellemzi őket, mint mikor az Oranje színeiben szerepeltek.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Az alábbi összeállításban azok szerepelnek, akik felnőtt szinten próbáltak meg edzőként is magas szintre eljutni. Miután a holland másodosztályban négy klub U21-es együttese is szerepel – azokat ennek ellenére sem gondoltuk felnőttcsapatként kezelni –, így az ott szárnyaikat bontogató szakemberek ezúttal nem kerültek bele a névsorba.

 

Frank de Boer

A védelem egyik stabil pontjaként emlékezhetnek rá azok, akik már a kilencvenes években is követték a labdarúgást. Legendás játékosként vonulhatott vissza, megannyi klubszinten elért sikerrel. A nemzeti csapatban 112 mérkőzésen lépett pályára, rengeteg alkalommal csapatkapitányként, de sikerre nem tudta vezetni az Oranjét.

Egészen 2005-ig tartott a játékoskarrierje a közel-keleti kalandnak köszönhetően, majd ezt követően már elő is volt készítve a helye az amszterdami akadémián. Négy éven át dolgozott az utánpótlásban több különböző együttesnél, valamint ezalatt a válogatottnál is számított rá Bert van Marwijk.

Martin Jol 2010 decemberi menesztése nyitotta meg számára az ajtót az Ajax kispadja felé. De Boer lecsapott a lehetőségre és kiváló döntésnek bizonyult a kinevezése. Öt és fél éven át megkérdőjelezhetetlen volt a pozíciója, eközben a klub zsinórban négyszer nyert bajnoki címet és megalapozta az automatikus főtáblás helyét a BL-ben is, ami előtte még selejtezőt igényelt.

 

 

Új kihívások reményében fogadta el 2016 nyarán az Inter állásajánlatát. A milánóiak szerettek volna visszatérni a BL-be és sokkalta jobb bajnoki szereplésben reménykedtek, mint ami összejött. A kirúgásakor 12. helyen álltak a tabellán és az Európa-liga soportkörében sem úgy alakultak a dolgok, ahogy elvárták volna.

A csúnya pofára esés után jött egy kisebb szünet, de 2017 nyarán a Crystal Palace benne látta azt az edzőt, aki majd végigviszi a keret megreformálását és fiatalítását. A terv jó volt, de az első négy bajnoki szerzett gól és pont nélkül olyan gyorsan kiábrándította a londoniakat a holland mesterből, amennyire csak lehetett.

Ezt követően senki nem gondolta, hogy Frank de Boerból még lehet sikeres edző. Aztán 2019 januárjában befutott neki egy ajánlat a lehetőségek hazájából, az Egyesült Államokból. A Tata Martinót elvesztő Atlanta United dobott mentőövet számára. A georgiaik átalakuláson mentek keresztül a holland irányításával, aminek eleinte úgy tűnt, hogy akár még lehet is sikeres végkimenetele, mert megnyerték a Campeones Cup nevű sorozatot, majd a US Opent is. Fél év elteltével úgy tűnt megteremti magának a második esélyt egy jó MLS-szerepléssel a kétszer is nagyot bukó szakember. Azonban a gondok ezt követően jelentkeztek, a koronavírus is csak rontott a helyzeten: a 2020 nyarán való visszatérés során három vereséget követően menesztették, mikor már csaknem mindenkivel összeveszett.

Nem sokkal ezt követően az FC Barcelona hívó szavára Ronald Koeman lemondott a szövetségi kapitányi pozícióról, és valami egészen érthetetlen módon a KNVB De Boerban látta a megoldást a közelgő Európa-bajnokság előtt. Az emlékek mindenkiben frissek, hogy mennyire nem volt ez sikeres ötlet, a budapesti kiesést követően menesztették is.

 

Mit alkottak eddig edzőként a közelmúlt nagynevű hollandjai?

 

Clarence Seedorf

A suriname-i születésű középpályás talán a legsikeresebb játékoskarrierrel büszkélkedhet a felsoroltak közül. Klubszinten rendkívül komoly dolgokat ért el és mai napig tart néhány rekordot, mindemellett 67 alkalommal a válogatottban is pályára lépett, bár a nagy tornákkal nem volt szerencséje.

Mikor 2013 végén véget ért a brazil bajnokság, akkor kis túlzással onnét érkezett meg egykori csapata, az AC Milan megmentésére. A Rossoneri vele kezdte meg a klublegendákkal való kísérletezést az edzői poszton, aminek ő volt az első alanya. Csak a 11. helyen állt a gárda amikor átvette az irányítást és bár a hetedik pozíció aligha dicsőség arrafelé, elérték a nemzetközi indulás jogát, ám maradása így sem volt Milánóban.

 

 

Csaknem két év kihagyás után 2016 nyarán a kínai másodosztályba szerződött a Sencsen FC csapatához. Ez a kaland sem tartott sokáig, de itt teljesen nyilvánvaló volt, hogy nem lesz maradása, mert vele csak rosszabb lett az együttes eredménysora.

Ismét hosszú szünet jött, aminek a Deportivo La Couna megmentésének nemes célja vetett véget. A galíciaiak 2018 januárjában fordultak hozzá, mikor már kilátástalan volt a helyzetük, de Seedorffal sem lettek jobbak az eredmények, a meccseik felét el is bukták, a kiesés pedig már elég korán biztossá vált.

Viszont ezt követően csaknem azonnal kapott is új ajánlatot, a kameruni szövetség vette fel vele a kapcsolatot. A nemzeti csapat inkább csak a védekezésben tűnt sokkal stabilabbnak vele, de ez mit sem ért az Afrika-kupán a legjobb 16 között, ahol először kapott egy meccsen három gól és búcsúzott is. A kiesés után ugyan megköszönték Seedorf munkáját, de menesztették.

 


(X) Hívd meg barátaidat és szerezz ingyenes fogadást, befizetési bónuszt, illetve bónuszpénzt összesen 75 000 HUF értékben! A meghívott barátaid pedig egy nagyvonalú üdvözlő bónuszt kapnak, tehát nem csak te, hanem ők is jól járnak.


 

Mark van Bommel

Játékoskarrierje során leginkább kőkemény stílusáról és megszámolhatatlannak tűnő begyűjtött sárgáiról volt híres a kiváló középpályás. Sokszor még azok sem szerették, akinek a kedvenc csapatában szerepelt, de így is szép sikereket tud felidézni, de ezek között nem lesz helye a csapatkapitányként megélt 2012-es Európa-bajnokság kudarcának.

 

 

2013 nyarán akasztotta szögre a stoplist, és nem sokkal később máris ott volt a vizsgára készülő edzőpalánták közt. Amint az megvolt, máris csatlakozott Maarten Stekelenburg stábjához a holland U17-es válogatottnál. A féléves időszakot követően a világot járva igyekezett tapasztalatokat gyűjteni, ezért is fogadta el Bert van Marwijk felkérését, hogy segítse munkáját a szaúdi válogatottnál. A közöttük lévő szoros kapcsolat magyarázata, hogy Van Bommel mentora lányát vette feleségül. A 2017–2018-as idényben beugrott a PSV U19-es csapatát irányítani, majd mikor apósa Ausztrália szövetségi kapitánya lett, akkor oda is követte.

2018 nyarán aztán eljött a pillanat és Van Bommel megkezdte vezetőedzői karrierjét is az eindhovenieknél. A bajnokként távozó Phillip Cocu örökébe lépett, ami komoly nyomást jelentett. Egy elvesztett Szuperkupa-döntővel nyitott, ám a BL főtáblát kiharcolva kárpótolta valamelyest a szurkolókat. A PSV a bajnokságban remekelt, de a nemzetközi porondon inkább csak pofozógép volt. A szezonvégi második hely – trófea nélkül – már okozott némi feszültséget. Az új idényben a csapat ismét elbukta a Szuperkupát, majd a legrangosabb kupasorozatban sem érte el a csoportkört. Ekkor már kongtak a vészharangok, de decemberig még kihúzta Van Bommel, az EL-kiesés csukta be mögötte az ajtót.

Legutóbbi sikertelenül zárult kalandjáról, a VfL Wolfsburg élén pedig nem rég ejtettünk szót.

 

Mark van Bommel korai búcsúja

 

Jimmy Floyd Hasselbaink

Akár csalásnak is nevezhetnénk az ő listán való szerepeltetését, mert két szempontból is kilóg a sorból. Egyrészt csak az 1998-as világbajnokságon volt ott az Oranje képviseletében nagy tornán, másrészt neki jelenleg is van munkája a többiekkel ellentétben. A sikereinek a lajstroma is rövidebb, mint a többieké, de ettől függetlenül egy nagyra becsült játékoskarrier áll mögötte.

A 2008-as visszavonulását követően nem kapkodta el az edzői pályán való elindulást. 2009 októberéig a National League South-ban szereplő Wokingnál edzett, majd ezután a Chelsea utánpótlásában kezdett el dolgozni. Ezzel egyidejűleg megszerezte a licenceket, hogy belevághasson az edzősködésbe. 2011 nyarán elfogadta Steve McClaren felkérését, hogy csatlakozzon stábjába a Nottingham Forestnél. Másfél év alatt öt edző mellett dolgozhatott a klubnál, mígnem Sean O’Driscoll távozásával ő is elbúcsúzott.

Eljött az idő, hogy belevágjon a nagy kalandba, amihez a belga másodosztályban szereplő Royal Antwerp adta meg számára a lehetőséget a 2013–2014-es szezonra. A feljutásra pályázó gárda remek rajtot vett, de a szezon második felére egyre kevesebb mérkőzést nyert, így csak a középmezőny elején zárt. Ez a vezetőségnek nem volt elegendő, így menesztették Hasselbainket.

Mikor a Birmingham City kivásárolta Gary Rowett edzőt a negyedosztályban szereplő Burton Albiontól, akkor a Brewers vezetőségének rögtönöznie kellett, mert egy remek csapatot tudtak összerakni, amihez csak egy jó edző kellett. A holland neve eladható volt és a londoni kapcsolatai is megvoltak, hogy hozzásegítsék az álláshoz. A korábbi kiváló csatár jött és kihasználta az adódó lehetőséget. Csapata pedig meg sem állt a bajnoki címig és a vele járó feljutásig, majd a League One-t is rövid időn belül meghódította. Mikor decemberben érkezett egy visszautasíthatatlan ajánlat, akkor a Burton Albion éppen vezette a harmadosztály tabelláját.

 

 

Ez a lehetőség pedig a Championshipben szereplő Queens Park Rangers kispadja volt. Nyugat-Londonban egy széthullóban lévő öltöző várt rá, ahol már a játékosok csaknem egymást is utálták. Noha a megannyi döntetlennel nagy előrelépést nem tudott elérni, és csak a középmezőnybe zárt a szezon végén a gárda a légkör sokkalta családiasabbá változott vele. A 2016–2017-es idényt remekül kezdte a QPR, majd folyamatosan romlott a teljesítménye, így november végén már állás nélkül volt Hasselbaink.

Csaknem egy évet kihagyott, mikor a harmadosztályban lévő Northampton Town kérte fel, hogy szezon közben vegye át az öt vereséggel rajtoló Justin Edinburgh helyét a kispadon. Az utolsó helyről csak felfelé vezet az út, de a „suszterek” esetében ez csak annyit jelentett, hogy egyik-másik fordulóban éppen nem álltak kiesőhelyen. A szezon végét sem élte meg a holland, akivel nem tudta elkerülni sorsát a gárda.

Egészen idén januárig nem talált magának megfelelő kispadot, mikor is egykori csapata a Burton Albion kereste fel, hogy állítsa meg a zuhanást. A harmadosztály utolsó helyén álló Brewers nagyon könnyen zuhanhatott volna két év alatt két osztályt, de Hasselbaink visszahozta azt a szellemiséget, amivel elindult felfelé annak idején. Előbb simán benntartotta a csapatot, idén pedig a cél már a rájátszás elérése, amire jó esélyeik is vannak.


Képek forrása: Getty Images

 

Ki nyeri az Eredivisie 2021/2022-es kiírását?

1,25 – AFC Ajax

5,00 – PSV Eindhoven

9,00 – Feyenoord

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Hollandia/Eredivisie/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj az Eredivisie piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

Írj hozzászólást