Nem minden fenékig tejfel Münchenben – vélemény

Látszólag minden a terv szerint halad a Bayern Münchennél annak ellenére, hogy elöljáróban sokan féltették Julian Nagelsmannt. A Bajnokok Ligájában öt mérkőzés után hibátlanul áll a csapat, míg a bajnokságot vezeti a Borussia Dortmund előtt. Az ősz folyamán azonban egyre inkább szaporodtak az ellentétek a vezetőség és a szurkolók között, ami végül az év végi közgyűlésen éleződött ki.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

A november 25-én lezajlott, hangos botrányba torkolló közgyűlés fontos problémákra hívta fel a figyelmet. Az egészet talán onnan célszerű kezdeni, hogy az utóbbi években a komplett vezetőség kicserélődött. Az Uli Hoeness – Karl-Heinz Rummenigge páros már végképp a múlté, miután utóbbi az előző szezon végén adta át helyét utódjának, a korábbi világklasszis kapusnak, Oliver Kahnnak, aki a közgyűlés egyik főszereplőjévé lépett elő Herbert Hainer elnökkel együtt. A szurkolók a két vezető határozatlanságát, feléjük irányuló hiányos kommunikációját rótták fel hangos kifütyülések közepette. Hoeness, a klub örökös elnöke a legrosszabb eseménynek nyilvánította ezt a közgyűlést, amit valaha átélt. Tekintsük át tehát, hogy mik okozták ezt a szinte példátlan botrányt, miközben a pályán egyelőre jönnek az eredmények.

 

Az oltásmizéria

Először érdemes egy kicsit visszatekinteni a nyári átigazolási időszakra. Már az előző szezon közepén is problémát okozott, hogy a Bayern München kerete nem eléggé bő. A kezdőcsapat tagjai és még három-négy játékos európai szinten is abszolút csúcskategóriát képviselnek, de a sorban utánuk következők nem tudják ugyanazon a szinten pótolni őket szükség esetén.

Ezért is került a kritikák kereszttüzébe Hasan Salihamidzic sportigazgató, akinek az igazolásai nagyrészt kudarcot vallottak Bouna Sarr-ral és Douglas Costával az élen. A sportigazgató és Hans-Dieter Flick vezetőedző ebből kifolyólag komoly konfliktusba kerültek egymással, aminek végül utóbbi távozása lett a következménye.

Nyáron csak tovább súlyosbodott a helyzet David Alaba és Jérome Boateng távozásával. A már addig is a legkritikusabb posztnak számító belsővédő tekintetében még tovább gyengültek a bajorok, a helyükre érkező fiatal és kétségtelenül tehetséges Dayot Upamecanótól pedig nem lehetett elvárni, hogy pótolja a két rutinos vezéregyéniséget. Kétségtelenül jól jött Julian Nagelsmann-nak, hogy a tartalékcsapatból felkerülő Josip Stanisic egyre inkább bevethető opciónak számít a védelem jobb oldalán igencsak hullámzóan teljesítő Benjamin Pavard helyén.

 

 

A másik fő érkező Marcel Sabitzer volt a középpályára, viszont ő nagyon nehezen alkalmazkodik a müncheni közeghez, és itt érkezünk el az egyik fő problémaforráshoz. Joshua Kimmich koronavírus elleni oltatlansága az egész őszt végig kísérte. Az igazi botrány novemberben robbant ki, amikor a középpályás több mérkőzésről is kiesett fertőzöttsége miatt. A játékos a támadások ellen azzal védekezett, hogy tart az oltás hosszú távú hatásaitól, ezzel szemben viszont klubja nagy erőkkel az oltás mellett kampányolt. A vezetőség végül – a szurkolók nyomására is – a tettek mezejére lépett: az oltatlan játékosok – Kimmich mellett Eric Maxim Choupo-Moting, Jamal Musiala, Serge Gnabry és Mickael Cuisance – ha karanténba kényszerülnek, fizetésmegvonásban részesülnek. Az intézkedés részben elérte hatását, hiszen állítólag Musiala és Gnabry már vállalták az oltást, Kimmich viszont továbbra is ellenkezik. Mindez azért gond, mert amikor ő nem játszik, az nagyon komoly negatív következményekkel jár a csapat játékában, ez az előző szezonban is kitűnt és ezért fájó igazán a potenciális helyettes Sabitzer eddigi gyenge formája.

Tehát nem elég, hogy szűk a keret, a helyzetet még tovább súlyosbítják a koronavírus hozadékai is. Riasztó jelzés volt az Augsburg elleni vereség, ahol Kimmich hiányában a csapat eléggé gyenge teljesítménnyel rukkolt elő. Ha később majd hosszabb távon is megfigyelhető lesz a formahanyatlás, akkor kétségtelenül beigazolódik Lothar Matthäus augusztusban a Sport Bild hasábjain megjelent jóslata.

 

„Az alapcsapat, illetve még három-négy játékos meg tudná nyerni a Bajnokok Ligáját. Sokan azonban nincsenek hozzászokva a hármas vagy akár a négyes terheléshez, beleértve még a hosszú utazásokat és minden stresszt… Hansi Flick is helyenként hangsúlyozta már az előző szezonban, hogy a keret nem olyan bő, mint amilyennek ő elképzeli” – fogalmazott a korábbi müncheni ikon.

 

Nem kell a katari pénz

A közgyűlés legfontosabb témáját, illetve a botrány fő kiindulópontját a katari légitársasággal (Qatar Airways) 2016-ban kötött és 2023-ban lejáró szponzori szerződés jelentette. A szurkolók már októberben hangoztatták, hogy a közgyűlésen követelni fogják, hogy 2023 után ne kerüljön újbóli meghosszabbításra a kontraktus. Véleményük szerint nem egyeztethető össze a klub tradicionálisan sokszínűséget és elfogadást pártoló kommunikációjával a katari államnak az emberi jogokat sok esetben sárba tipró törvényei. A téma különösen a 2022-es katari világbajnokság miatt lett fontos: Markus Söder bajor miniszterelnök például azt nyilatkozta, hogy azzal is egyetértene, ha a német válogatott bojkottálná a tornát. A katari építkezéseken eléggé nagy számban életüket vesztő, nyomorúságos körülmények között elszállásolt, kizsákmányolt nepáli vendégmunkások sokak felszólalását és tiltakozását kiváltották világszerte.

 

 

A szurkolók nevében Michael Ott klubtag nyújtotta be a katari szerződés megvitatásáról szóló javaslatot, de elmondása szerint a klub elég látványosan ignorálta a beterjesztést, a közgyűlésig nem is hagyta jóvá vitapontként, ami kétségtelenül ellent mond a klub demokratikus alapelveinek. A klubtagoknak természetesen több se kellett és a vezetők akarata ellenére elég határozottan jelezték nemtetszésüket. Kahn és Hainer többnyire kitérő válaszokat adtak, a felháborodás pedig csak fokozódott, amikor Hainer úgy rekesztette be a közgyűlést, hogy többen még hozzászólóként jelentkeztek. Szemmel láthatóan kínosan érintette tehát a téma a vezetőséget, amelynek nemrég hivatalba lépő tagjait leginkább határozatlansággal vádolják.

 


(X) Minden napra új meglepetés az Unibet adventi kalendáriumával! Kattints ide, regisztrálj egy számlát és nézd meg, milyen meglepetés vár ma rád!


 

Kahn a kritikák kereszttüzében

Oliver Kahn aktív játékoskorában kapusként leginkább elsöprő határozottságával és vezetőszerepével vált ismertté, viszont a klubvezetés tagjaként eléggé határozatlannak tűnik a szurkolók szemében. Ezzel kapcsolatban a volt csapattárs, Stefan Effenberg találóan meg is jegyezte, hogy Kahn öltönyben mintha egy kicsit máshogy beszélne, mint tréningfelszerelésben. A legtöbben azt róják fel az irányába, hogy a különböző vitás ügyekben nem foglal állást egyértelműen. Ez volt a helyzet például a Flick–Salihamidzic konfliktusnál, kezdetben a Kimmich által előjövő oltási mizériánál, illetve a katari szponzor kapcsán kialakult botránynál is.

A korábbi hálóőr fokozatosan lett bevezetve a klub vezetőségébe, kétségtelenül jó húzásnak tűnt kijelölni Rummenigge utódjának egy korábbi klubikont, illetve csapatkapitányt, azonban a vezetőségi ténykedés merően más képességeket, erényeket igényel, mint amik a pályán voltak szükségesek. Az sem tetszett sokaknak, hogy nyáron a Bayern keretét a kiváló jelzővel illette, ami összességében elég komoly viták tárgyát képezi. Viszont Kahnnal kapcsolatban mindenképp pozitívumként lehet említeni, hogy ugyan hosszas hezitálás után, de bevállalta azt a drasztikus döntést, hogy az oltatlanság miatt karanténba kerülőket fizetésmegvonásban részesíti a klub – bár ez nyilvánvalóan egy elég megosztó döntés. Pozitív volt az a bejegyzése is a Twitteren, hogy a közgyűlés után a szponzorkérdést a szurkolók lehető legszélesebb bevonásával fogják tisztázni – az már persze más kérdés, hogy ezt miért nem „élesben” nyilvánította ki.

 

 

Összegzés

Érdekes lesz nézni, hogy a fentiekben körül járt problémákon a klub miként tud úrrá lenni. A keret szűkössége mindenképp aggasztó lehet, főleg a tavaszi Bajnokok Ligája-mérkőzések szempontjából. Eközben nyilvánvalóan a pályán mutatott teljesítményre sem lehet jó hatással hosszú távon a háttérben folyó oltási és szponzori mizéria.

Mindenesetre ez a közgyűlés is rávilágított arra, hogy a szurkolók – a topbajnokságok körében egyedülálló módon – milyen megkerülhetetlen szerepet töltenek be a klubok életében Németországban, még a rekordbajnoknál is. Ezúttal világossá tették az új arcokból álló vezetőségnek, hogy a velük való hatékony kommunikáció és egyeztetés megkerülhetetlen. Természetesen például az átigazolásokat illetően nem dönt a szurkolók szava, de elvi kérdésekben, illetve abban, hogy klub milyen képet állít ki magáról kifelé alapvető fontosságú az ő bevonásuk is.


Képek forrása: Getty Images

 

Ki nyeri a Premier League 2021/22-es kiírását?

1,08 – Bayern München

7,00 – Borussia Dortmund

101,00 – Bayer Leverkusen

201,00 – RB Leipzig

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Németország/Bundesliga/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a német labdarúgás piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


 

Írj hozzászólást