Puskás bal lába és Cziffra zongorajátéka – avagy mihez kezdenek a csodagyerekekkel az akadémiák?

Puskás Ferenc a pesti bárokat járta az ötvenes évek Magyarországán, hogy Cziffra György zongorajátékát hallja. Kettejük pályafutásának párhuzamaira is fény derült az elmúlt napokban: életük maga a 20. századi európai történelem. Ami a tehetségüket illeti: Cziffrát már, Puskást Ferencet még nem tudták elrontani az akadémiák.


(X) REGISZTRÁLJ A BÜNTETŐN KERESZTÜL AZ UNIBETRE, ÉS BEFIZETÉSI BÓNUSZOD MELLÉ 10 EZER FT INGYENES FOGADÁST IS KAPSZ AJÁNDÉKBA!  


 

„Sportolók, művészek követték egyik helyről a másikra, hogy játékát hallhassák. Rajongói között igazi világsztárokat találunk, mint például az Aranycsapat kapitányát, Puskás Ferencet”

– olvasható a Cziffra György zongoraművészről a hónap elején a Müpában megnyitott időszakos kiállításon. Különös egybeesésként néhány nappal később, 11. hó 11-én 11 órakor a Cervantes Intézetben bemutatták a labdarúgó életéről szóló Puskás – Második élet című regényt, amely rávilágít: a 20. század egyik legnagyobb művészének és sportolójának pályafutása között milyen sok a párhuzam. A Forbes munkatársaként dolgozó Daniel Entrialgo, az új regény spanyol szerzője ráadásul kiemelte:

 

„Egy zongoraművész vagy egy hegedűművész is lehetne a könyv főszereplője, a mögötte meghúzódó személyes történet az igazán lényeges.”

 

Idén novemberben 100 éve, hogy Cziffra megszületett, és 15 éve, hogy Puskás meghalt. A regényíró szerint „Puskás életében rengeteg magas és mélypont, menekülés és elismerés váltotta egymást.” Kiss Eszter Veronika zenetörténész a Müpa tárlatán úgy fogalmaz: „Cziffra György életében nélkülözés és bőség, üldöztetés és ünneplés egyaránt akadt.”

A csatárról többször elhangzott: „A vasfüggöny mindkét oldalán élt.” Ugyanez a függöny választja drámai módon ketté a zongorista életét is. „Nácik, kommunisták, besúgók, az 56-os forradalom, Spanyolország.” „Végigkalauzol az európai történelem döntő pillanatain is” – olvashatjuk az új Puskás-könyv borítóin. Cziffra életére ez is tökéletesen illik, leszámítva, hogy Spanyolország helyett Franciaországban, Madrid helyett Párizsban teljesedett ki a pályafutása, miután ő is 1956-ban hagyta el Magyarországot.

 

Cziffra György


 

Puskás Ferenc egy szegény sváb család sarja, olyan kispesti ház közelében rúgott először labdába, ahol az emberek egymás hegyén-hátán éltek. Cziffra György az angyalföldi Tripolisz nyomornegyedének szülötte. A cigány származású zenészről Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész a tárlatvezetésen elmondta: „Olyan csodagyerek, istenáldotta tehetség volt, hogy a zeneakadémián már nem tudták elrontani.” Az akkori magyar klasszikus zenei élet vezetői nem tűrték ugyanis az improvizációt (ma Balázs szerint még ennél is rosszabb a helyzet), Cziffra elhagyta az intézményt.

Puskás idejében még nem működtek sportakadémiák Magyarországon, ő maga nem annyira az improvizációs készségéről, inkább félelmetes bal lábas lövéseiről lett világhírű, e ponton így jelentősen eltér a két pályafutás. Balázs szavai nyomán viszont adódik a kérdés, a mai (sport)akadémiákon vajon milyen sors vár a csodagyerekekre, az őstehetségekre, legyen szó labdarúgásról, kézilabdáról. Ami utóbbit illeti, az olyan eredeti, improvizatív tehetségek, mint Császár Gábor, Lékai Máté vagy Görbicz Anita évekkel az akadémiai rendszer bevezetése előtt váltak világklasszis karmesterré a pályán. A mai elitintézményekből kijövők között nem látjuk az utódaikat. Labdarúgásunk már a kilencvenes, kétezres években sem nevelt csillagokat, ezen pedig az immár 10-15 éve, helyenként csillagászati költségvetésből működő akadémiáink sem változtattak.

Tegyük hozzá, az akadémiák külföldön is súlyos gondokkal küzdenek, erre világított rá nemrég a Miért van romokban a futball-akadémia rendszer? című írás.

Néhány szakember már évekkel ezelőtt, a nagy magyarországi akadémiaépítési hullám tetején felhívta rá a figyelmet: a nyugat-európai példák alapján a kimeneti oldal rendkívül bizonytalan. Ami a hazai viszonyokat illeti, ha az elit sportintézményeink uniformizálnak, túlszabályoznak, ha rosszkor és rossz helyen pakolnak izomzatot a gyors gyerekre, ha nem tudnak egyedi módon foglalkozni az egyedi képességűekkel, ha nem törődnek a lelki életükkel, akkor a csodagyerekeink elvesznek. Nem egyszer elszakadnak legfontosabb emberi kapcsolataiktól, elhanyagolják a tanulást, miközben azon képességeik is visszafejlődnek, amelyekkel kiemelkedhetnének.

A valódi tehetséggondozás a mai magyar (sport)élet egyik legnagyobb kihívása.

 

Hány gól lesz a Magyarország – San Marino találkozón?

2,08 – Több, mint 4,5

1,71 – Kevesebb, mint 4,5

 

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Világbajnoki selejtetők útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a 2022-es Világbajnokság piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


 

Írj hozzászólást