A catenaccio keresztapja úgy tett, mintha újságíró lenne

Számára egy futballmeccs tökéletes eredménye a 0-0. Órákig tudott beszélgetni taktikáról, formációkról. Szenvedélyével, írói készségével, nyelvezetével alakította, sőt, megreformálta az olasz labdarúgás közbeszédét. Gianni Brera saját leírása szerint egy vadember, azonban sokkal inkább úttörő, aki – sok más mellett – a világnak adta a libero és a centrocampista fogalmát.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba! 


 

Minden labdarúgó korszaknak a szaksajtó területén is megvannak a maga ikonikus alakjai, újítói, értelmezői. A magyar író, pedagógus, szociográfus Végh Antal számtalan művet írt, de a Miért beteg a magyar futball? című 1974-es könyve olyan időtálló alkotás, amely remekül rámutat a honi közegben máig meglévő sajátosságokra. A Holits Ödön és Mamusich Mihály által 1936-ban írt Hogyan futballozzunk? A modern futball elmélete és gyakorlata című kötet ugyan 85 éves, de legtöbb megállapítása a mai napig helytálló. Az uruguayi írót, Eduardo Galeanót „a globális futball kiemelkedő irodalmáraként” ismerik, és elismerik; a Soccer in Sun and Shadow-t a Sports Illustrated minden idők 100 legjobb sport tematikájú alkotása között tartja számon. Ha pedig a mában keresgélünk – többek között – Jonathan Wilson (Futballforradalmak, A magyar futball aranykora) munkássága az, ami túlmutat korán. Ennek, a saját és tágabb környezetét formáló (megreformáló) körnek tagja a magyar dédnagymamával rendelkező Gianni Brera is, aki ekképp jellemzi magát:

 

„Az igazi nevem Giovanni Luigi Brera. 1919. szeptember 8-án, Pavia megyében, San Zenone Po településén születtem. Vademberként nőttem fel erdőkkel, folyópartokkal és állóvizekkel körülvéve. Egy Padan vagyok, aki a partokról, az árterekről, a bozótból és a homokpadokról származik. Hamarosan rájöttem, hogy a Po (Olaszország leghosszabb folyója – a szerk.) törvényes fia vagyok.”

 

Ugyan magát vademberként írja le, de sokkal inkább áll meg rá a feltaláló vagy az úttörő címke. Néha nehéz volt megérteni gondolkodását, de egy biztos: korszakon átívelő zseni volt. „Író, aki úgy tesz, mintha újságíró lenne” – fogalmazta meg munkaköri leírását a cigarettával szoros barátságot ápoló Brera. Sokáig több terület is érdekelte. Az atlétikáról szóló írásival vált népszerűvé, első könyvét, 1949-ben épp ebben a témakörben adta ki. De az országúti kerékpárral, a Tour de France-szal foglalkozó írásait is szerették. A foci sem hagyta hidegen: 1937-től kezdve a Guerin Sportivo lapnak tudósított a Serie C történéseiről.

 

A calcio a legcsodálatosabb játék a világon

Aztán 1939-ben kitört a második világháború, a status quo pedig megváltozott. Az íróasztalt és írógépet egy időre ejtőernyőre cserélte Brera, aki partizánként is szolgálta a hazáját. Büszkén vallotta magáról, hogy egyetlen ember megölése nélkül szerelt le. A háború végeztével visszatért a labdarúgáshoz. Munkássága során pedig túllépett az olasz futball köznyelvét uraló egyszerű, már-már jellegtelen mérkőzésleírásokon, élvezetes, szakmailag értékes, a saját világlátását tartalmazó anyagokat publikált a Gazzetta dello Sportba. (Nem mellesleg a neves sportnapilapnak 1949-ben, 30 évesen a valaha volt legfiatalabb főszerkesztője lett.)

„A sportújságírásnak nagyon fontos társadalmi funkciója van. E nélkül minden olasz analfabéta. Segítünk az embereknek olvasni” – vallotta. Ezzel együtt azonban úgy vélte, ugyan az olasz foci, a calcio a legcsodálatosabb játék a világon, de – szerencsére vagy épp sajnálatos módon – nem mindenki képes arra, hogy megértse.

Értette ugyanakkor a politikára, különösen a munkásosztályra ható calcio erejét. Gyakran írt a játék és az olasz arisztokrácia nagy családjai közötti kapcsolatról.

Ahogy azt is értette, hogy Benito Mussolini a labdarúgást a fasiszta eszmék népszerűsítésére használja. A propagandagépezet ellensúlyaként funkcionált: új megközelítésével, színes tudósításaival olyat tett, amire addig még egyetlen író sem vállalkozott. Munkájának társadalmi hasznossága a stílus mellett a szaknyelvben is megmutatkozott. Új szavakat fogalmakat vezetett be azért, hogy olvasóinak a lehető legjobban átadja azt, amit a pályán látott, azt, ahogyan értelmezi a játékot.

 

Fotó: A Million Steps


 

Libero, centrocampista, goleador

 

„Viani az egy-egy elleni játékban csekély sikerrel működő Salernitanájában az eredetileg középcsatár posztját betöltő 9-est, Alberto Piccininit bízta meg azzal, hogy lépjen vissza, és fogja az ellenfél középcsatárát, felszabadítva így e feladat alól a középhátvédet. A korszak neves újságírója, Gianni Brera által liberónak elnevezett poszton Ivo Buzzegoli a leghátsó védelmi vonal mögött szabadon mozoghatott, lezárta a területeket, és segítette társait. Ezzel a húzással Viani a legerősebb itáliai ellenfelek dolgát is megnehezítette. Az általa alkalmazott rendszert vianemának nevezték el hazájában”

 

olvasható Kéri András Dániel, a Rocco vs. Herrera: A Milan–Inter derbik és a catenaccio nemzetközi uralmának története című cikksorozatának első részében.

Brerának köszönhetjük tehát a libero kifejezést, de tett egy ennél is jelentősebb hozzájárulást az egyetemes labdarúgás tudásanyagához. Amikor a világ futballja áttért a WM-formációról az olasz/holland rendszerre, és a játék irányítása már a pálya közepéről történt, akkor Brera felismerte, hogy bizony ezt a változást nevesíteni kell. Megszületett a centrocampista, azaz a középpályás terminus. A „gól” kifejezést ellenben kerülte. Hogy romantikus elemet csempésszen a tudósításba, a gólszerzésre a latin hatású „goleador”-t használta egyszerre kifejezve a cselekményt és az eseményt. Emellett pedig előszeretettel használt beceneveket játékosokra, annak érdekében, hogy az olvasók könnyebben tudjanak azonosulni a futballistákkal.

 


(X) Minden napra új meglepetés az Unibet adventi kalendáriumával! Kattints ide, regisztrálj egy számlát és nézd meg, milyen meglepetés vár ma rád!


 

A nyelv mellett a taktika megszállottja is volt. Milánói törzshelyére gyakran hívott meg újságírókat, játékosokat, edzőket, hogy az aktuális trendekről, elképzelésekről beszélgessenek. Minden érdekelte, ami a játék körül zajlik, részben azért, hogy ebből a tudásból minél többet átadhasson az olvasóknak. Ezeken az összejöveteleken olykor részt vett a korszak legnevesebb edzője, Nereo Rocco is, akivel Brera szoros barátságot ápolt. (Nereo Rocco – Helenio Herrera mellett – az 1960-as évek uralkodó futballfilozófiájának, a catenacciónak legnevesebb szakembere volt.)

 

Az a csodálatos catenaccio

Brera a catenaccio minden pontjával azonosulni tudott. Ez az azonosulás főképp a kulturális és sporttudományos ismereteiből táplálkozott. Úgy vélte, az olasz labdarúgók nem képesek csak a fizikai képességeikre támaszkodva felvenni a versenyt más csapatokkal. Gyorsasággal, erővel vagy dinamizmussal nem lehetett legyőzni az ellenfeleket. Emiatt más stratégiához kell nyúlni: rendezett védekezésre és gyors ellentámadásokra kell alapozni.

Osztotta, egyúttal az olasz futball közbeszéd részévé tette az 1920-as és 30-as évek olasz edzőjének, Annibale Frussinak a gondolatát, miszerint a tökéletes eredmény a 0-0. Brera szerint egy sokgólos mérkőzés nem szórakoztató. Sokkal inkább a széles és szervezetlen védelem által elkövetett hibák bizonyítéka. Hősei – nem meglepő módon – a védők voltak. Külön helyet foglalt el a szívében Giacinto Facchetti, számára ő volt a tökéletes labdarúgó: az ember, aki holtáig tudott védekezni, és mégis képes volt hátulról előre törni, gólt szerezni.

A világ futballja ugyan túllépett a catenacción, Brera azonban nem változtatott meggyőződésén. Amikor Arrigo Sacchi megjelent, s az ultra deffenzívnek tartott felfogás (valójában korántsem volt annyira védekező jellegű, mint ahogyan az elterjedt – a szerk.) letűnt, az olasz újságíró pedig elkezdte az idejét azoknak a dolgoknak szentelni, amiket szeretett még a focin kívül: a konyhának és a barátoknak. Ezt tette egészen 1992. december 19-én bekövetkezett tragikus haláláig. Egy, a barátaival elköltött vacsora után hazafelé tartva autóbalesetet szenvedett, amely végzetesnek bizonyult.

 

 

Ki nyeri a 2022-es katari világbajnokságot?

6,00 – Brazília

8,00 – Franciaország

10,00 – Anglia

10,00 – Spanyolország

11,00 – Németország

12,00 – Olaszország

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Világbajnokság2022/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a 2022-es Világbajnokság piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


 

Írj hozzászólást