„Angyalok mocskos arccal”, avagy Az argentin foci – könyvajánló

Jonathan Wilson több kiváló könyve közül az Angels With Dirty Faces: The Footballing History of Argentina című ismeretterjesztő olvasmányát tartom kihagyhatatlannak azok számára, akik érdeklődnek az argentin történelem, a kultúra, a labdarúgás vagy akár csak általában a dél-amerikai mindennapok iránt. Az 1976-os születésű brit sportújságíró többek közt a The Guardian és a Sports Illustrated részére is tudósít, írásai időről időre a World Soccer és a Unibet csatornáin is megjelennek.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


Bár Argentína és Anglia között hosszú ellentét nyúlik meg, Wilson mindvégig tárgyilagosan szemlélteti a dél-amerikai ország labdarúgásának világát. Annak idején több egyesületet is brit kivándorlók alapítottak, ők ismertették meg a sportág alapjait a helyiekkel. A 20. század elején folyamatos vetélkedés volt az argentin és az angol csapatok között. Az egymással való versengést újra felszínre hozta az 1966-os világbajnokság felfokozott hangulatú összecsapása, majd végképp elmérgesítette a viszonyt az 1982-es Falkland-szigetekért vívott háború (az argentinok Malvin-szigeteknek hívják), míg az 1986-os vb-negyeddöntő után csak tovább erősödött az utálat a két ország közt társadalmi és a labdarúgás szintjén egyaránt.

Wilson 2018-ban kiadott könyvében bemutatja az argentin labdarúgás történetét a kialakulástól egészen a 2010-es évekig, Lionel Messi korszakáig.

A szerző hosszú ideig élt Argentínában, hogy könyvében megszólaltathassa az egyes témák főszereplőit – korábbi játékosokat, edzőket, újságírókat, akiknek későbbi nyilatkozatai, visszaemlékezései hitelesítik anyagát. Wilson végig pártatlan maradt, egyáltalán nem érezhető benne sem elfogultság, sem pedig ellenszenv az argentinok irányába. Adott esetben még az alanyok hibás visszaemlékezéseit is kijavítja, és a szájhagyomány útján terjedő – időnként valóságtól elrugaszkodott – mondáknak is utána járt, s meg is cáfolt néhányat. Mindvégig jellemző rá, hogy bár valószínűleg nagy csodálója lehet az argentinoknak, szimpátiája nem viszi el őt abba az irányba, hogy minden egyes összeesküvés-elmélettel gondolkodás nélkül egyetértsen.

 

„A futball kötőanyag az identitások egyesek által posztmodernizmusnak nevezett robbanásában: egyszerű, világszerte játsszák, a tévé is közvetíti” – állt Beatriz Sarlo kultúrkritikus véleménye a Perfil hasábjain az 1998-as vb idején.

 

Wilson kötetében kronológiai sorrendben halad az argentin társadalom és sport történéseit illetően, és időről időre párhuzamot von a politikai események és a válogatott szereplése közt. Argentínában rendkívül fontos, központi szerepet tölt be a labdarúgás, talán minden más országnál nagyobb mértékű jelentősége van a mindennapokban.

Az 1940-es években Juan Domingo Perón számára létszükséglet volt, hogy az argentinok felsőbbrendűségi tudatát senki se kérdőjelezhesse meg. Ezért tulajdonképpen a kudarctól való félelem miatt néhány éven át nem vettek részt nemzetközi tornákon, védve veretlenségüket. Az államelnök felismerte a labdarúgás nemzetépítésben játszott szerepét, amelybe nem fért bele a vereség. Érdekes módon a többi sportágat biztonságosabbnak vélték, mert kevésbé voltak népszerűek, ezáltal kevésbé korbácsolták fel a szenvedélyeket. A későbbiek folyamán több vezető is felismerte a labdarúgás központi szerepét, melyet könyörtelenül felhasználtak a politikában. Például az 1978-as hazai rendezésű világbajnokság is arra szolgált, hogy a rezsim szörnyűségeit valamilyen formában palástolja, a nyilvánosság elől elrejtse.

 


 

A legendás El Gráfico szaklap főszerkesztője, Ricardo Lorenzo Rodríguez (Borocotó) 1928-ban csaknem fél évszázaddal Diego Maradona feltűnése előtt leírta a tavaly elhunyt argentin világbajnok legenda tökéletes képmását, amikor arra szólított fel, hogy készítsenek emlékművet a cselezés feltalálója előtt, aki majd egy tipikus „pibe” (utcagyerek) lesz.

A könyv kiadása óta elhunyt legenda pályafutását Wilson több fejezeten keresztül kíséri végig a legelső gyermekkori szárnypróbálgatásoktól kezdve a visszavonulásáig. A szerző nem elfogult az argentinok nemzeti hősével sem, annak rendszeres üldözési mániájáról és viselt dolgairól mindvégig tárgyilagos hangvételben készít számvetést. Munkája mindemellett rávilágít a számos argentin államcsőd hátterére, és betekintést nyújt a vezérszurkolók (barrák) jelenlétének sötét velejárói közé is, hogy milyen (túl) fontos befolyásuk van az egyes klubokban, és miként okoznak súlyos anyagi és akár morális károkat az elvileg szeretett csapatuk számára.

A hiánypótló feltáró munka olvasása az argentin kultúra és labdarúgás iránt érdeklődők számára kötelező olvasmány, bárki rengeteg új ismerettel gazdagíthatja tudását. Mindemellett valós képet fest az argentin viszonyokról, melyeket a távolból esetlegesen hajlamosak lehetünk rózsaszín ködből szemlélni, pedig korántsem olyan idilli világról van szó.

A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője, amennyiben a dél-amerikai labdarúgás aktív magyar nyelvű közösségéhez szeretnél tartozni, a felület közösségi média-profilja ezen a linken érhető el.

 

Melyik csapat nyeri a Time Person of the Year 2021 díjat?

1,50 – Doctors, Nurses & First Responders

4,50 – World Health Organization

6,00 – Joe Biden

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Egyéb – Nem Sport/Globális/Díjak És Kitüntetések útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj az európai kupaporond különböző lehetőségeire az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


 

Írj hozzászólást