Arday Attila: „Tokióban láttam először, hogy a magyar ezüstérmesek boldogok” – évzáró körkérdések 2021

„Ezt a meccset elveszíteni is öröm volt.” Markosz Bagdatisz nyilatkozta az egyik Grand Slam-tornán, sosem felejtem el. Rávilágít arra, hogy a sportban a másik legyőzésénél is fontosabb lehet a közös játék öröme. A gyerek számára is ezt jelenti, hitvallásom szerint ide érdemes visszatérni. Akinek pedig a születésnapját ünnepeljük karácsonykor, arra tanított: legyünk olyanok, mint a gyermekek.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

– Milyen sportágat, sportágakat preferálsz, hogyan kötődsz ezekhez, mióta?

– Édesapám az elsők között volt, aki a TF tanáraként szakkönyveket írt itthon a kézilabdáról. Felnőtt fejjel jöttem rá, hogy én is megőrülök ezért a sportágért, néhány millióan még bele is őrülünk itthon. De odavagyok az atlétikáért, a vívásért vagy éppen a síugrásért, az óriás-műlesiklásért, mindenért. Gyerekként simán végignéztem egy többórás közvetítést a szarajevói téli olimpia 50 kilométeres sífutóversenyéről, amit körülbelül három álló kamerával közvetítettek, a műsoridő nagy részében az erdőt bámultuk és vártuk, hogy arra jöjjön valaki.

 

– Mi volt számodra 2021 legfontosabb pozitív vagy negatív mozzanata a kedvelt sportágadban?

– Mivel az olimpiákon szinte az összes sportágért odavagyok, inkább kiemelek egy jelenséget, amit még nem tapasztaltam, pedig a nyári és a téli játékokat 1980 óta az elejétől végignézem.

 

Most Tokióban láttam először, hogy a magyar ezüstérmesek boldogok, sugárzik róluk az öröm. Talán csak egy kivétel akadt, Lőrincz Viktor. Siklósi Gergely párbajtőrben vagy Berecz Zsombor vitorlázásban az aranyhoz is viszonylag közel járt, de felhőtlen boldogsággal tudtak nyilatkozni közvetlenül a verseny után.

 

Ezt nem szabad elvenni tőlük, éppen elégszer megtettük már így is a médiában. Persze a múltunkon nem tudunk változtatni, mi vagyunk az a nemzet, aki 2-0-ról elbukott egy vb-döntőt labdarúgásban, és hatgólos előnyről egy olimpiai döntőt – az utolsó negyedórában – kézilabdában. De változni tudunk. Bár a magyar társadalom és tükre, a magyar sport, véleményem szerint, úgy beteg, ahogyan van, a neveléstől a finanszírozáson át egyre mélyebbre kerülünk minden kirakatsiker dacára, az olimpiai ezüstérmesek öröme bearanyozta a nyarat. Akárcsak az, hogy végre tartottak olimpiát.

 

– A te szemedben ki volt az év sportolója vagy az év sportban/sport körül dolgozó személye és miért?

– Ha a leginkább magával ragadó aranyat kell értékelnem, Szilágyi Áron megint nyert. Ha a legnagyobb magára találást, akkor Szatmári András, akin elment az olimpiai csapatdöntő kardban, ezt klasszul ki is mondta rögtön, majd bravúrosan összeszedve magát kulcsembere lett a bronzcsatának. Ha életmű, akkor Lőrincz Tamás. És ha szakmai csoda, akkor Marco Rossi.

 

– Melyek voltak az év legkatartikusabb sportélményei számodra?

– Egy jelenet kiemelkedik az erős mezőnyből. Akárhányszor megnézem, újra meg újra megkönnyezem ezt a néhány pillanatot, amelyben kiderül két versenyző számára, hogy ha úgy döntenek, mindketten olimpiai bajnokok lehetnek a sporttörténet egyik legnagyobb magasugró-döntőjének végén. Mindig lázasan figyelem a pillanatot, amikor valaki rájön, hogy övé az arany, de ilyet még senki sem élt át, azt hiszem. A legfelkészültebb szakkommentátorok és maguk az atléták sem tudták, hogy holtversenynél nem muszáj folytatniuk az első rontásig. Ebben a három percben benne van minden.

 

 

– Ki volt az év felfedezettje nálad és miért?

– Gianluigi Donnarumma. Aki a legnagyobb tétnél hozza ki magából a csúcsteljesítményt, ráadásul a kapusok között még gyerekkorban, annak kellene kapnia az Aranylabdát.

 

Az edzők között a felfedezett Chema Rodríguez, bár őszintén szólva már egy évvel ezelőtt is felfedeztük, minimális edzői rutinnal mekkora érzéke van ahhoz, hogy világversenyen irányítson egy válogatottat. Amióta ő meccsel a magyar férfiválogatottal, bárkit legyőzhetünk, még tartalékosan is.

 

– Milyen bajnokságokat követsz kiemelt figyelemmel – akár azon túl is, hogy melyikről írsz szívesen? Mit vársz ezeknek a ligáknak a tavaszától? Mi az, amire külön érdemes lesz szerinted figyelni?

– A mai sportdömpingben számomra a válogatottak versenyei maradtak igazán nagy élmények. Januárban kézilabda Európa-bajnokság itthon: mindig arra vártunk, hogy végre az erősebb nemnél is házigazdák legyünk. Arra pedig 1986 óta, a vb-ezüst óta várunk, hogy újra érmesek legyünk világversenyen, most erre újra reális az esély.

 


(X) Fizess be ma 6500 Ft-ot a számládra és 30 ingyen pörgetést kapsz ajándékba! Részletekért keresd az Adventi Kalendárium promóciót!


 

– Hogyan látod a sportmédia jelenlegi trendjeit?

– Bár ne látnám… Na jó, észre kell venni a pozitívumokat is. Például azt, hogy vannak fiatalok, akik elképesztő szinten értik a labdarúgást, köszönhetően a mai elemző lehetőségeknek is. Az analitikus szemlélet nagyon fontos, külön öröm, amikor ezt tovább is tudják adni cikkekben, összeállításokban. Persze amikor egy lelkes és a mai játékot nagyon ismerő fanatikus United-drukkerről kiderül, hogy fogalma sincs, ki az a Bryan Robson, ledöbbennek, de ő ugyanúgy furcsán néz, hogy a jelenlegi taktikai lehetőségekhez nem tudok hozzászólni. Mi, rutinosabb újságírók hajlamosak vagyunk sértődésből vagy rutinból írni, máskor észre sem vesszük, hogy eladtuk a lelkünket menet közben valamely földi hatalomnak. És közben még le is nézzük a fiatalokat, hogy milyen felszínesek. Ők meg minket, hogy a gépet sem tudjuk bekapcsolni, lemaradtunk a fejlődésről, megfáradtunk.

 

Mindezekkel szemben annyira jó, hogy vannak műhelyek, vagy legalább emberi kapcsolatok, ahol a fiatalabbak és a rutinosabbak egymástól tanulnak. Ez nemcsak a médiában, sőt nemcsak a sportban hiánycikk itthon. Nagy edzőgenerációk viszik magukkal a nyugdíjba a tudásukat például a kézilabdában, olyan magyar trénerek, akik olimpiai és világbajnoki elődöntőkben, döntőkben jártak a csapatukkal. Nem tanítanak minket, nem tanulunk tőlük. A mai kézilabdát persze egy mai kapitány nyilván jobban érti, őket is bele kellene vonni az oktatásba, képzésbe. Ugyanakkor a nagy öregekről is rengeteg minden átragadhatna ránk, a szemléletükről, csapatépítésről vagy éppen konfliktusok megoldásáról.

 

– Ha a Büntető olvasóinak önmagadat nem a sporton keresztül kéne elbeszélned, mit mondanál, hogyan ismerhetnek rád?

– Eduardo Rózsa-Flores többek között úgy definiálta magát egykor: igazságkereső. Ennél gyönyörűbb meghatározást nem tudok. Hogy mit keresett Bolíviában, nem tudom, és azt sem, mennyire volt ekkor még önmaga. De amit a délszláv háborúban tett, azért mindig tisztelni fogom. 1998 nyarán egy építőtáborban személyesen is megismertem a helyszínt és az ott élőket, Szentlászló történetét, a róla szóló filmet hitelesnek tartom. Egyben talán a legjobb magyar filmalkotásnak, amit valaha láttam. Ez persze nem rólam szól így, de talán mégis. Igazságkereső akarok maradni, miközben sokszor csinálnék forradalmat, szabadságharcot. De amikor a felkelő maga is diktátor lesz, az már aligha az igazság útja, és még kevésbé a szereteté. II. János Pál mondta, a szeretet az, amelyhez mindig vissza tudott nyúlni, ez a gondolat pedig mindig segít.

 

 

– Ha csak egy cikkedet ajánlhatnád valakinek az oldalról, melyik lenne az és miért? 

– Az első az gyakran örök szerelem. Ebben az esetben is. Annyira belelkesedtem, hogy a végén olyan hosszú lett, amit ketté kellett bontani. Ez a csodálatos tokiói olimpia hatása is volt, elsősorban a francia mintáé a csapatsportokban, amely újra megmutatta, a kapitányok és edzők cserélgetése helyett csak az alapos megválasztásuk és a hosszú távú megbecsülésük hoz hosszú távon sikert.

 

– Mit üzennél a Büntető olvasóinak?

– Amíg világ a világ, mindig lesznek, akik értékekkel gazdagítják, és olyanok is, akiknek erre igényük van. Általában ők vannak kevesebben, sokkal kevesebben, de értük mindig megéri. És szóljanak azonnal, ha itt szemétgyártást tapasztalnak.

 

Melyik együttes búcsúzik az élvonaltól az NBI 2021/2022-es idényének végén?

1,40 – Gyirmót FC

2,00 – MTK Budapest

2,10 – Újpest FC

3,20 – DVSC

Ezt, és további fogadási lehetőségeket a Sportfogadás/Labdarúgás/Magyarország/NBI/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a magyar foci piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


 

Írj hozzászólást