„Ha nem fogunk össze, akkor mi is elveszünk” – Emlékezz a Titánokra! (filmajánló)

A rasszizmus és a faji előítéletesség gyakorlatilag egyidősek a civilizált emberiséggel. A világtörténelem legnagyobb szégyenfoltjai közül soknak voltak a kiindulópontjai, és sajnos napjainkban is tapasztaljuk ezeket a jelenségeket. Viszont ha egy közösség tagjai valamilyen cél érdekében összefogásra, egymás kölcsönös megismerésére és tiszteletére kényszerülnek, megszűnhetnek ezek a káros hatások, jelenségek. Sok példát láttunk már arra, hogy a sport az egyik legnagyobb integráló erő. Az Emlékezz a Titánokra! című alkotás ezek diadaláról szól – sok minden más mellett.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Nehéz az ilyen, és ehhez hasonló témákról bármiféle műalkotást készíteni úgy, hogy az alkotóknak sikerüljön megtalálni az ízléses érzékletesség és a giccs, valamint a kliséhalmozás és az életszerű eredetiség vékony határvonalait.

Úgy érzem, hogy az Emlékezz a Titánokra! rendezőjének, Boaz Yakinnak és stábjának sikerült megtalálnia a megfelelő szemléletet ahhoz, hogy filmjük végig ezeken a határvonalakon mozogjon.

A film az ötven évvel ezelőtti Alexandriába (Virginia, USA) visz minket, ahol megpróbálnak felszámolni egy szomorú és akkor még élő örökséget: a faji elkülönítést. Többek között összevonnak két olyan iskolát is, ahol addig csak fehér, illetve csak fekete diákok tanultak. Az integrációt célul kitűző T.C. Williams High School Titánok elnevezésű amerikai futballcsapatának élére a színesbőrű Herman Boone-t nevezik ki (aki addig a feketék csapatát edzette) az immár volt vezetőedző, a korábban kizárólag fehérekkel foglalkozó Bill Yoast helyett. A cél az volt ezzel a lépéssel, hogy a fekete közösség irányába elkezdődjék egy igazságosságot, esélyegyenlőséget elősegítő folyamat.

Boone először nagyvonalúan és alázatosan visszautasítja a felkérést, mondván, tisztességes szeretne lenni Yoasttal szemben, de miután látja, hogy mennyien vannak mellette, mégis elvállalja a megbízatást. Yoast számára a segédedzői állást ajánlja fel az iskola vezetősége, amit először nem fogad el, de miután a fehér játékosok bojkottot helyeznek kilátásba arra az esetre, ha elveszítik őt, meggondolja magát. Feladata a védelemmel való munka lesz. A csapat – immár az új szakmai stábbal – edzőtáborba utazik.

A buszra szállás előtt Gerry Bertier, a korábbi, fehérek alkotta csapat kapitánya nagyképűen és arrogánsan közli újdonsült vezetőedzőjével, hogy melyik csapatrészben milyen faji arányokat képzel el. Boone gyorsan letöri a pökhendi kamasz szarvát, és kivívja a tiszteletét. A csapaton belüli hierarchia és az együttműködéshez is szükséges faji egyenlőség, mint alapelv nélkülözhetetlenségét lélekig ható szavakkal magyarázza:

– Ha felszállsz erre a buszra, többé nem lesz anyád. A társaid a testvéreid. És itt van az apukád. Ugye, tudod, ki az apukád? Ki az apád, Gerry?

– Maga.

– És kié ez a csapat? A tiéd? Vagy inkább az apádé?

– A magáé.


 

Az edzőtáborba vezető úton és az edzéseken kívüli időben Boone olyan feladatokat is kioszt a játékosoknak, amelyek célja a kölcsönös elfogadás elősegítése, és a csapatkohézió erősítése. Ez eleinte nehézségekbe ütközik: az első napokban sok a faji indíttatású konfliktus.

Hogy ezeket végleg megszüntesse, Yoast kőkemény, nevelő célzatú elemeket is tartalmazó edzéseket és súlyos szavakkal tarkított beszédeket tart. Rendkívül plasztikus és megindító az a jelenet, amikor egy hajnali futás alkalmával a Gettysburgi Nemzeti Temetőbe vezeti a csapatot, amely az amerikai polgárháború legvéresebb, ötvenezer áldozattal járó ütközetének állít mementót. Ezen a megrendítő helyen az alábbi szavakat véste a játékosok szívébe:

„Tanuljatok a halottaktól. Ha nem fogunk össze itt, ezen a szent helyen, akkor mi is elveszünk, ahogyan ők.”

 

 


 

Az edzőtábor végére az lehet az érzésünk, hogy ott, a temetőben ki nem mondott fogadalmat is tettek a játékosok: egy összetartó, egységbe olvasztott, egymás szokásait és értékeit megismerni szándékozó közösséggé alakul a csapat.

Az idilli állapot a hazatérést követően azonban hamar megtörik: a környezet nem érti, és nem fogadja el, hogy a fiúk megbékéltek, mi több barátságot szeretnének ápolni egymással – a faji előítéletesség a Titánok számára ugyan megszűnt, de a külvilág reflexeiben, beidegződéseiben továbbra is benne van.

Egyéb gondok is nehezítik a csapat életét: Boone (és vele együtt nyilván a csapat egésze is) nagy nyomás alá kerül, miután az iskolavezetés közli az edzővel, hogy ha csak egyetlen meccset is elveszít, elküldik a Titánok éléről. Ilyen körülmények közt menetel az együttes veretlenül az állami bajnokság döntőjéig, ami előtt komoly veszteség éri őket: a csapatkapitány, a már említett Gerry Bertier súlyos autóbalesetet szenved.

 


(X) Hívd meg barátaidat és szerezz ingyenes fogadást, befizetési bónuszt, illetve bónuszpénzt összesen 75 000 Ft értékben!


 

Igaz történet alapján” – disney-sítve

Boaz Yakin filmje több rétegű, és több szempontból is fontos alkotás, lehetséges aspektusai közül a rasszizmus csak az egyik, bár a morális szempontokat tekintve egyértelműen a legfontosabb. Megtörtént eseményeken alapul, de azoktól sok pontban eltér, gyaníthatóan a filmszerűség, a drámaiság előre meghatározott szándéka miatt. Íme, néhány érdekesebb különbözőség:

 

 

  • Valóban volt feszültség az edzőtáborban, de annak elsősorban a csapatpozíciókért zajló konkurenciaharc volt az oka, nem a faji ellentét.

 

  • Boone a filmben látottakhoz hasonlóan sok beszédet tartott a csapatnak, de a gettysburgi temetőben leginkább nem az ő, hanem egy idegenvezető szavait itta a csapat. Ráadásul nem is egy hajnali futóedzés alkalmával.

 

  • A T.C. Williams High Schoolban a fehér és a fekete diákok integrációja nem 1971-ben, hanem egy kicsit korábban, 1965-ben kezdődött, és bár volt faji feszültség, de nem olyan drámai mértékben, ahogy azt a film ábrázolja. Ugyanakkor az vitathatatlan, hogy a Titánok menetelése egyértelműen segítette a még meglévő falak lebontását a fehérek és a feketék között.

 

  • Gerry Bertier barátnője, Emma kitalált karakter, amit azért hoztak létre, hogy bemutassák a korabeli fiatalok egy részére jellemző faji előítéletességet.

A fentiekben felsorolt eltéréseken kívül, ahogy említettük, még jó néhány fellelhető a Disney-alkotásban, de még egyszer kihangsúlyoznám, hogy ettől még a film abszolút életszerű.

Egyszer sem törik meg annak illúziója, hogy mi, a filmet megtekintők is a Titánok közt vagyunk, akik pedig példát mutatnak arra, hogy lehet eltüntetni a faji megkülönböztetést és az előítéletességet – legalább a kisebb közösségekben.

Érdemes tehát megnézni Yakin filmjét, már csak azért is, hogy megtudjuk, mi lesz a Titánokkal a Gerry Bertier kapitány súlyos autóbalesete után.

 

Korábbi filmismertetőink:

A foci mindenkié

Schumacher

A békés harcos útja

Eddie, a sas

Jég veled!

Roberto Baggio, az isteni copfocska

Két félidő a pokolban

Tűzszekerek

Menekülés a győzelembe

Én, Tonya

Filmek az olimpiáról

Pénzcsináló (Moneyball)

 

Ki nyeri a 2022-es világbajnokságot?

6,00 – Brazília

7,00 – Franciaország

9,00 – Anglia

10,00 – Spanyolország

11,00 – Németország

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Világbajnokság/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj az NB I. kiesőire és bajnokcsapatára az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


 

Írj hozzászólást