Látványos sport vagy barbár állatkínzás a bikaviadal?

Az Ibériai-félszigetről származó véres játék több szempontból is megosztja a társadalmat. Népszerűsége viszont elvitathatatlan az egyre több, főként az állatvédelmi kérdések miatti tiltakozó hang ellenére. Ismerjük meg a bikaviadalok menetét, majd járjuk körbe az egyik leggyakrabban felmerülő vitatémát: sportnak tekinthető-e vagy sem?


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

A gyökerek az ókorig nyúlnak vissza, akkoriban már Görögországban és a Római Birodalomban is rendeztek bikaviadalokat, amelyek akkori formájukban a gladiátorjátékok rokonának voltak tekinthetők. Spanyolországban, ahol a manapság is a legnagyobb népszerűségnek örvendenek, állítólag a mórok honosították meg. Az évszázadok alatt többször is megpróbálták betiltani, de hosszútávon sikertelennek bizonyult valamennyi próbálkozás, mert a 18. századra már nyilvános, nagy presztízzsel bíró eseménnyé váltak a viadalok.

 

A hagyományos bikaviadalok menete

A napjainkban is rendkívül látogatott, főleg a turisták által kedvelt küzdelmeken csak a legjobb kondícióban lévő bikák vehetnek részt, olyanok, amelyek embert ritkán láttak korábban, nincsenek testi hibáik és kellőképpen hegyesek a szarvaik. Az életkoruk is fontos szempont: csak négy- vagy ötéves állatok jöhetnek szóba.

A viadalok egy mindig pontosan betartott forgatókönyv szerint zajlanak. A küzdelmek napján az állatokat sötét kamrákba zárják, és ott már nem adnak inni nekik – de nemcsak emiatt mondják az állatvédők, hogy a bikák kegyetlen bánásmódban részesülnek. A tiltások ellenére gyakran látást korlátozó anyagokat dörzsölnek a szemükbe, orrlyukaiba vattát tömnek, a heréiket elszorítják, hogy még jobban felbőszítsék őket. Amikor pedig kilépnek az arénába, hirtelen megcsapja őket az éles fény, amitől még zavarodottabbak lesznek. Kétségbeesve keresik a menekülőutat, de hiába.

 


(X) Köss egy előzetes fogadást kötésben és vágj zsebre 10%-, 20%- vagy 30%-kal megnövelt nyereményt!


 

Kezdődik a véres játék

A hagyományos bikaviadalok során (corrida de toros) általában délután ötkor kezdődik a show. Az első részben a picadoré a főszerep, aki lóháton érkezik az arénába. Feladata, hogy legyengítse a bikát, de arra vigyáznia kell, hogy az állat ne szenvedjen súlyos sérüléseket. Lándzsával sebeket ejt rajta abból a célból, hogy minél lentebb tartsa a fejét a küzdelem során. A lovakra veszélyt jelenthet a felhergelt bika, ezért testüket védőpáncél borítja.

A második részben a banderillerók köpönyegeiket lengetve futtatják az állatokat, és beléjük szúrnak összesen három pár, 70 cm hosszú, banderilla elnevezésű szigonyt. Az utolsó részben minden szempár a matadorra szegeződik, aki eddig az aréna szélén figyelte az állat mozgását. Amikor a küzdőtérre lép, köszönti a bikaviadal elnökét, majd a vörös posztóval ellátott kis botjával, a muletával elegáns, nagy ívű mozdulatokat végez, amivel sokszor a közönség ovációját is kivívja. Majd következnek a bika életének utolsó pillanatai: a matador muletájával lefelé kényszeríti a fejét, majd a szarvai között behajolva, a két lapocka közé szúrja a kardját. Ha sikerül eltalálni a bika aortáját, az állat azonnal meghal.

Amennyiben az első szúrást követően mégis életben marad, az nagyon rosszul hat a matador megítélésére: ügyetlennek fogják elkönyvelni.

Egy bikaviadalon összesen hat bika szerepel, minden matador két-két bikával küzd meg. Az ütközetek 20 percig tartanak, a teljes show mindennel együtt két és fél órát vesz igénybe. Öt éve bejárta a világsajtót a baszk származású Ivan Fandino tragédiája, aki egy franciaországi viadal során elbotlott a saját ruhájában, és mielőtt felkelt volna a földről, a bika ledöfte a szarvával.

A bikaviadalnak a corrida de toroson kívül még többféle változata létezik. Egyes helyi ünnepek programjai között például bikafuttatás is szerepel. Időnként pedig úgynevezett komikus viadalokat (toreo cómico) is rendeznek, amelyeknek az a különlegességük, hogy a résztvevők bohócnak vagy törpének öltöznek. Jótékonysági célból is szerveznek hasonló küzdelmeket, amelyekre az jellemző, hogy a bikák szarvát letompítják, a résztvevők pedig kevésbé díszes jelmezben lépnek porondra, mint a hagyományos bikaviadalok során.

Nemcsak a spanyoloknál, hanem több másik országban is rendeznek bikaviadalokat. Európán belül még Franciaországban és Portugáliában is hódolnak ennek a társadalmat igencsak megosztó szórakoztatási formának csakúgy, mint több dél-amerikai államban. Sőt, még az Egyesült Államokban, Kaliforniában is vannak ilyen rendezvények. Az állatokkal való bánásmód a bikaviadalok során meglehetősen különböző.

A spanyolok sokak szerint különösen kegyetlenül bánnak a bikákkal, a portugálok viszont kíméletesebbek: nem ölik meg őket, csak addig fárasztják, amíg teljesen ki nem merülnek és a földre rogynak. Az Egyesült Államokban pedig kifejezetten szelídek a matadorok: nem sebesíthetik meg a bikákat, de emiatt gyakran ők szenvednek csonttörést az ütközetek során.

 

Fotó: Getty Images

 

Sport-e a bikaviadal? Érvek és ellenérvek

A bikaviadal több szempontból is megosztja a társadalmat, gyakran indulatokat is gerjesztve, gondoljunk csak az állatvédők tüntetéseire. Az egyik leggyakoribb kérdés a küzdelmekkel kapcsolatban az, hogy sportnak tekinthetők-e.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy egyértelmű igen a válasz, mivel a résztvevők fizikai és mentális próbatételnek vannak kitéve csakúgy, mint a hivatalosan is sportágaknak tekintett tevékenységek művelői. Vannak a viadalok nézői között is olyanok, akik saját bevallásuk szerint sporteseményen érzik magukat.

Azok, akik nem tekintik sportnak ezt a szórakoztatási formát, leginkább azzal érvelnek, hogy a bikaviadal nem más, mint egy olyan barbár tevékenység, ami során a bikákat fölösleges szenvedésnek teszik ki, és a küzdelmek során az állatok túlélési esélye gyakorlatilag a nullával egyenlő.

Ami a hivatalos fórumokat illeti, azokon semmi nyoma sincs annak, hogy a bikaviadalnak bármi köze is lenne a sporthoz. A Spanyol Királyi Akadémia és a Spanyol Nyelvi Akadémiák Szövetsége által létrehozott Spanyol nyelv szótára vonatkozó szócikkének elsődleges meghatározása például a következőképpen szól: bikákkal való küzdelem egy arénában – semmilyen utalás nincs tehát arra, hogy a bikaviadal sportág lenne.

Az egyes spanyol újságok véleménycikkekben is foglalkoznak a kérdéssel. A tekintélyes El País című napilap egyik 2004-es írása a hatóságok felelősségét is taglalja. Kiemeli, hogy szinte nem telik el nap anélkül, hogy a sajtó ne számolna be bikaviadal következtében szerzett sérülésről, sőt, időnként még haláleset is előfordul. Igazságtalannak tartja azt, hogy büntetést szabhatnak ki valakire azért, mert nem visel bukósisakot motorozás közben, ugyanakkor az illető legálisan harcba szállhat egy bikával – annak ellenére, hogy akár életveszélyes helyzetbe is keveredhet. A cikk azt is kifogásolja, hogy a bikaviadal annak ellenére engedélyezett, hogy az ország alkotmánya az állami szerveket bízza meg az emberek egészségének védelmével.

A cikkíró szerint a bikaviadalok visszaszorítása érdekében az lenne üdvös, ha a fiatalok elé inkább a tényleges sportteljesítményeket állítanák példaként. Úgy gondolja, az olimpiai játékok alkalmával egyértelműen világossá válik mindenki számára, hogy micsoda izgalmakat, kihívásokat rejtenek a valódi sportok, így érthetetlen, hogy Spanyolországban a bikaviadal iránt miért van akkora kereslet.

A fentiek figyelembevételével kijelenthető, hogy azt illetően, hogy sport-e a bikaviadal, nincs társadalmi megegyezés – viszont azok, akik szerint a nem tekinthető annak, valószínűleg jóval többen vannak, mint azok, akik szerint igen. A viadalok népszerűségének ténye viszont vitathatatlan, elég csak azt megemlíteni, hogy Spanyolországban a legjobb matadorok népszerűsége vetekszik futballistákéval, és hatalmas összegeket keresnek.

Ami pedig a munkaerőpiaci és az anyagi hozadékokat illeti, a koronavírus megjelenése előtt az ágazat mintegy 200 ezer embernek adott munkát, és a spanyol gazdaságra gyakorolt hatása eurómilliárdokban volt mérhető. Nagyon valószínű tehát, hogy a véres játék még nagyon sokáig az érintett országok kultúrájának része marad, így az azzal kapcsolatos vita, hogy sportnak tekinthető-e, vagy sem, még folytatódik.

 


Kattints ide és fogadj a darts különböző piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Kiemelt fotó: Getty Images

Írj hozzászólást