Női kézilabda-vb: Távolabb került a negyeddöntő, de vannak biztató jelek

Befejeződtek az idei női kézilabda-világbajnokság csoportküzdelmei, a magyar válogatott pedig két továbbvitt ponttal folytathatja a középdöntőben. A kulcsfontosságú, németek elleni győzelem nem jött össze Golovin Vlagyimir csapatának, ettől függetlenül azonban végre elindult valami a válogatott háza táján.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

„Hát… Nyertünk” – fogalmazott Golovin Vlagyimir az M4 Sport kamerái előtt szombat este, a második csoportmérkőzésünket követően, a csehek 32–29-es legyőzése után. A magyar kapitány tulajdonképpen ezzel a két szóval le is írta, hogyan verte meg a csapata Csehországot és Szlovákiát: igen nehezen, jó játékot csak periódusokban mutatva, ám végső soron magabiztosan. Mi azonban természetesen nem elégszünk meg ennyivel, lássuk részleteiben a találkozókat, ám közelítsünk messzebbről.

Hatvanhét lőtt gól az első két meccsen, ami az egész vb-n kiemelkedő lenne, ha a mezőny bővítése miatt nem születnének egészen extrém végeredmények.

A magyar csapat viszont két európai együttes ellen szerzett ilyen sok gólt, ami mindenképpen mutatja, hogy a támadójáték kitűnően működött a két meccs jelentős hányadában.

Ám nem egészen úgy, ahogyan arra számítani lehetett. Ha a világbajnokság előtt meg kellett volna tippelni, hogy melyik posztról lesz majd a legveszélyesebb a magyar válogatott, valószínűleg mindenki a szélsőket mondta volna. Persze már a torna előtt árnyalta a képet, hogy kiderült, Schatzl Nadine koronavírus-fertőzése miatt nem kezdheti meg a világbajnokságot a csapattal.

 

 


 

Azért az így is meglepő, hogy a szélsők ennyire a háttérbe szorultak, még akkor is, ha ez abszolút tudatos taktikai döntésnek tűnik a magyar stáb részéről.  Golovin csapatának támadójátéka leginkább az átlövésekre épít, így a szélsők feladata, hogy egyrészt befutásokkal teremtsenek helyet az átlövőknek, másrészt pedig, hogy egy-egy helyzetet elvállalva szélesítsék a csapat játékát, aminek az eredménye szintén a középső területek szellősebbá válása lehet. Tehát ilyen szemmel érdemes nézni a szélsők lőlapját, a jobb szélen Kovács Anett 2/4-gyel áll jelenleg, de rá kifejezetten jellemző, hogy nehéz helyzeteket vállal el. Lukács Viktória ugyanebben a pozícióban 8/13-nál tart, ő főként az első meccsen hagyott ki ziccereket, a németek elleni csoportrangadón viszont az 5/6-jával kifejezetten sokat tett hozzá a csapat teljesítményéhez.

Ki kell emelni viszont a bal oldalon Márton Grétát, aki ezen a világbajnokságon eddig nem rontott lövést, és ami talán ennél is fontosabb, védekezésben is kifejezetten agilis, labdákat szerez.

A magyar válogatottaknál általában hiánycikk a szélső védekezés, Márton azonban ebben is egyre közelíti a világelitet.

Ha azonban a szélsők feladata főként az, hogy kedvezőbb legyen az átlövők helyzete, akkor gyorsan adja is magát a kérdés, hogy hogy teljesítenek az ezen a poszton játszó játékosok. És itt kell először, ám annál határozottabban kell megemlítenünk Golovin kapitány szerepét.

Látszik ugyanis, hogy az új kapitány remekül nyúlt a játékosokhoz, Háfra Noémi és Klujber Katrin rég tűnt ennyire magabiztosnak, felszabadultnak. Ez mindkettejük esetében az első két meccsen volt elmondható, Klujber megsérült a harmadik, németek elleni meccs elején, Háfrának pedig egyértelműen ez volt a legrosszabb mérkőzése.

 


(X) Minden napra új meglepetés az Unibet adventi kalendáriumával! Kattints ide, regisztrálj egy számlát és nézd meg, milyen meglepetés vár ma rád!


 

Itt muszáj egy rövid kitérőt tennem, ugyanis az a gyűlölethullám, ami Háfrát érte a meccs után, az egészen hihetetlen. Nem a kritikával van a gond, sőt, erre szükség is van, azonban az ilyen szintű, zsigeri megnyilvánulások többet ártanak, mint használnak. Azt is látni kell például, hogy az egy viszonylag komoly meccselési hiba eredménye volt, hogy Háfra a pályán maradt. Már az első félidőben olyan hibái voltak, ami után le kellett volna cserélni, még akkor is, ha Klujber megsérült, így szűkösek voltak a lehetőségek jobbátlövőben. Albek Anna beválogatása korainak bizonyult, Planéta Szimonettával pedig úgy tűnik, a kapitány szinte egyáltalán nem számol támadásban. Érthető egyébként, hogy gyors játékot akar, amibe nem feltétlenül illik bele Planéta, ám ezekhez az elképzelésekhez talán nem kellene ilyen szigorúan ragaszkodni, ha a meccshelyzet mást kíván. S hát bizony, Szöllősi-Zácsik Szandrára nagy szüksége van ennek a válogatottnak. A németek ellen nem is elsősorban a góljai voltak kiemelkedőek, hanem az, amilyen hatékonysággal hátul labdákat szerzett.

Ki kell emelnünk a beállós játékot is, amely innováció az elmúlt évek magyar válogatottjaihoz képest.

Korábban is azt gondoltam, hogy nem a játékosok egyéni képességeivel van a gond, és erre most jó bizonyítékot kaptunk, hiszen Bordás Rékát több alkalommal meg tudta találni a csapat a falban. Látszik, hogy az átlövők gyakran választják, akár jó helyzetekből is a bejátszást, és a mozgás is jóval összehangoltabbnak tűnik.

 

 


 

A támadójátékot tekintve tehát jórészt pozitív az összkép, a védekezésről azonban közel sem lehet ugyanezt mondani. Ha kiemeltük, hogy az első két meccsen 67 gólt szerzett a csapat, akkor arról is meg kell emlékeznünk, hogy ezeken az ellenfelek is 58 találatot szereztek, ami tekintve, hogy két olyan csapatról van szó, amely a világversenyekre sem mindig jut ki, igen aggasztó. Ez a védőfal jelenleg semmilyen szinten nem működik, sem egyénileg, játékosokra lebontva, sem pedig rendszerként – rossz kommunikáció, elváltások és bizony tempóbeli hiányosságok is jellemzik. Ez azért is furcsa, mert egyébként Golovin okosan épít azokra a párosokra, akik a klubokban is együtt játszanak. Persze egy jó védekezés megszervezése hosszú idő, ráadásul ne feledjük, a vb előtt vesztette el a csapat korábbi vezérét, Tomori Zsuzsannát. Látszik azonban, hogy ezen a területen kell igazán fejlődnie a csapatnak, ha a következő szintre akar lépni. És akkor arról még nem is beszéltünk, ami minden évben előkerül, mégpedig hogy a játékosok jelentős részét cserélni kell támadás és védekezés között.

A csehek elleni meccsen kifejezetten érdekes volt egyébként, hogy a kényszerűségből alkalmazott nyitott védekezés, amit akkor csináltunk, amikor Klujber nem tudott lejönni cserélni, hatékonyabbnak is tűnt, mint az egyébként alkalmazott hatosfal.

Itt-ott, érintőlegesen beszéltük már a szövetségi kapitányról, tegyük meg ezt most külön is itt összefoglalva. Ahogy említettük, jónak tűnik a csapat és a kapitány kémiája. Látszik a játékosok testbeszédén, hogy jót tesz nekik az a fajta játékos-központú kommunikáció, amelyet Golovin választott. Emellett – Háfra németek elleni pályán hagyásán kívül – kifejezetten jól meccsel a kapitány, jó ütemben kéri ki az időket, ezeken világos utasításokat ad, és a csapat általában ki tud lépni ilyenkor a hullámvölgyéből. Ennek az olimpiai ciklusnak a legnagyobb kérdése az lesz, hogy a kétségtelenül jó pedagógiai érzék mellett sikerül-e taktikailag is felnőni a feladathoz.

Jön tehát a középdöntő, Dánia, Dél-Korea és Kongó lesz az ellenfél ebben a sorrendben, a negyeddöntőhöz pedig innentől bravúr kell. Szerda este jön Dánia, és ott tulajdonképpen el is dől majd, hogy van-e értelme a további reménykedésnek.

 

Mely válogatott nyeri a női kézilabda-világbajnokságot?

1,90 – Norvégia

6,00 – Dánia

8,00 – Franciaország

8,50 – Svédország

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Kézilabda/Női-vb/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a Premier League különböző lehetőségeire az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


 

Írj hozzászólást