Sárosi György, a magyar futball doktora

Amikor a régmúlt dicső hazai futballsikereire gondolunk legtöbben az 1950–1960-as évek eredményeit vagy a 1970–1980-as évek játékosait emlegetik. A világbajnoki döntőről mindenkinek az Aranycsapat jut eszébe, holott Magyarország 1938-ban is a fináléban szerepelt. Egy átlagos szurkoló számára az 1950-es évek a magyar futball kezdete, miközben az inkább egy dicső korszak tudásának csúcsra járatása. A megelőző sikeres időszak egyik emblematikus alakja dr. Sárosi György, aki nemcsak a pályán és a kispadon, hanem véleményével a sportsajtóban is letette névjegyét.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Sárosi (Stefancsics) György 1912. szeptember 16-án született Budapesten. Gyermekkorában a labdarúgás mellett többek között úszott, vízilabdázott, gyephokizott, kosárlabdázott és atletizált. Öccse Sárosi Béla szintén válogatott játékossá vált, míg másik testvére Sárosi László úszott és vízilabdázott. Tanulmányait az Eötvös József Gimnáziumban végezte, ahol tagja volt az országos középiskolai bajnokságot nyert vízilabdacsapatnak. Mivel a lakásukhoz közel esett a MAFC pályája, így a budai egyesületben lett igazolt labdarúgó, majd innen került 1929-ben a Ferencvárosba.

 

A Ferencvárosban

Sárosi a Fradihoz egész pályafutása alatt hűséges volt, ugyanakkor azért konfliktusok is adódtak az évek során. Történt ugyanis, hogy az amatőrből profivá vált csapatnak mélyen a zsebébe kellett nyúlnia ahhoz, hogy Sárosi aláírja a profiszerződését. Végül 15 ezer pengőért sikerült rendezni a kérdést, az ifjú középfedezet – ekkor még nem a csatársorban szerepelt, mivel ott a legendás T betűs csatársor, azaz Táncos Mihály, Takács II József, Turay József, Toldi Géza, Kohut Vilmos szerepelt – pedig bemutatkozhatott a bajnokságban. Az aláíráspénzért akkor egyébként 400 négyszögöl barackost tudott venni a család.

A Ferencvárossal ötször nyert bajnokságot és Magyar Kupát, háromszor volt gólkirály. A Közép-európai Kupát egy alkalommal sikerült elhódítania, emellett kétszer a legeredményesebb játékosa volt a sorozatnak.

Az 1937-es döntő különösen jól sikerült Sárosi számára. A Lazio elleni finálé első, budapesti találkozóján a Ferencváros 4-2-re tudott nyerni, amiből három találattal vette ki a részét. A visszavágón a rómaiak erősen kezdtek, de végül egy újabb Sárosi mesterhármasnak is köszönhetően 5-4-re győzni tudott a Fradi. Saját maga harmadik, csapata ötödik találata emlékezetes maradt, a Lazio játékosai is ámulattal nézték a megoldást. A találkozót követően a rómaiak közül Giovanni Riccardi a kézfogást követően a következő nyilatkozatot adta: „Ilyen játékot én még életemben nem láttam. Most tanultam meg, mi is a futball.” (Forrás: Hegyi Iván – Magyarok nagy pályán)

Játéka és népszerűsége a pályán kívül is éreztette hatását. 1937-ben szerepelt a Színházi Élet nevű magazin címlapján, és felmerült, hogy a Nemzeti Demokrata Párt indítja őt az 1939-es választásokon. 1935-ben az Ambrosiana – mai nevén Internazionale – 100 ezer pengőt ajánlott a Ferencvárosnak és 50 ezret Sárosinak, ha aláír hozzájuk, de az átigazolás nem valósult meg.

Nagyon magas játékintelligencia jellemezte, remek fizikai adottságaival és technikai képzettségével egész pályafutása alatt megnehezítette ellenfelei dolgát.

Pályafutását végül 1948-ban fejezte be a Ferencvárosnál: 383 mérkőzésen 351 gólt szerzett. A csapattal elnyert címei mellett megválasztották 1941-ben az év labdarúgójának, míg 1946-ban az FTC örökös bajnoka lett.

 

 


 

Válogatott szereplés

Sárosi 19 éves volt, amikor 1931-ben Belgrádban bemutatkozott a magyar válogatottban egy Jugoszlávia elleni mérkőzésen. A címeres mezt 61 – más források szerint 62 – alkalommal ölthette magára. Ezeken a találkozókon összesen 42-szer talált az ellenfelek kapujába. Utolsó alkalommal 1943-ban a svédek ellen lépett pályára. Visszavonuláskor csak az egyébként szintén világklasszis Schlosser Imrének volt több szereplése és gólja a válogatottban.

Legemlékezetesebb mérkőzése a Csehszlovákia elleni 1937. szeptember 19-én játszott barátságos találkozó volt, ahol hét alkalommal vette be a világbajnoki ezüstérmes és világklasszis Frantisek Planicka kapuját.

Sem előtte, sem azóta nem szerzett a magyar válogatottban senki hét találatot! Az anekdota szerint a szünetben meggyőzte dr. Dietz Károly szövetségi kapitányt, hogy a Sárosi, Zsengellér Gyula, Cseh II László belső hármast alakítsa át a jobb szereplés érdekében. A kapitány hallgatott rá, a második félidőben pedig a már Cseh II, Sárosi, Zsengellér összetételű csatársor szétzilálta a csehszlovákokat.

Válogatott pályafutását a gólok terén egyfajta hullámzás jellemezte. Első találatát a 15. fellépésén szerezte Svédország ellen, de voltak kifejezetten termékeny időszakai is: 1934-ben hét mérkőzésen tízszer, 1935-ben hat találkozón nyolc alkalommal zörgette meg a hálót. A bécsi Admira kapusa, Peter Platzer azt mondta róla: „Ha Sárosi lövéshez jut, akkor a kapus már keresztet vethet.” (forrás: Dénes Tamás–Szegedi Péter – Az 1938-as magyar vb-ezüst… és ami mögött van) Tagja és gólszerzője volt az 1934-ben Anglia ellen 2-1-re nyerő csapatnak.

A magyar válogatottal az 1934-es és az 1938-as világbajnokságon is szerepelt. Az olaszországi tornán sérülése miatt csak az Ausztria elleni negyeddöntőn játszott, ahol büntetőből be is talált, de 2-1-re így is a sógorok győztek. Négy év múlva már sokkal több alkalma nyílt a gólszerzésre, amit ki is használt. Franciaországban a magyar csapat összes találkozóján játszott: Holland-India (a mai Indonézia) ellen kettő, Svájc, Svédország és a döntőben Olaszország ellen egy-egy találatot szerzett. A góllövőlistán öt találatával a világbajnok Silvio Piolával és Zsengellérrel holtversenyben, a brazil Leonidas mögött a második helyen végzett.

A 26. életévét betöltő játékos akkor még azt gondolhatta, hogy lehet esélye később is a világbajnokicím elnyerésére, de a politika közbeszólt. A világháború és az ennek következtében elmaradó 1942-es és 1946-os torna Sárosi és társai számára nem tette lehetővé pályafutásuk megkoronázását. Az utókor azonban nem feledkezett meg róla. A World Soccer 1999-ben az évszázad 100 legjobb labdarúgója közé választotta. Kortársai közül ez csak az olasz Giuseppe Meazzának, az angol Dixie Deannek és a spanyol Ricardo Zamorának sikerült.

 

 


 

A játékos, akinek van véleménye is

Sárosi György nem tartozott az átlagos játékosok közé. 1935-ben Szegeden jogi diplomát szerzett, és talán éppen ezért kiállt a saját érdekei mellett is. 1936-ban a labdarúgók anyagi követelésekkel léptek elő, Sárosi vezetésével pedig néhányan sztrájkba is kezdtek. A Fradi azonban tartalékosan is jól szerepelt, így a követeléseiket nem voltak képesek érvényesíteni.

Még nagyobb vihart kavart a korabeli sportsajtóban az a rendszervita, aminek egyik szereplője Sárosi volt. Edzők, játékosok, újságírók és szurkolók vitatkoztak az újságok hasábjain azon, hogy a régi kétvédős felállásban (gúlarendszer) vagy az úgynevezett angol rendszerben (WM-rendszer), az angol nevet azt követően kapta, hogy Herbert Chapman fejlesztette tökélyre az Arsenalnál – kellene-e a csapatoknak futballozniuk. A Nemzeti Sport újságírója, Feleki László könyvet is írt a WM-rendszerről, ő és a Sporthírlap az új felállás, míg a Képes Sport és Sárosi a régi mellett foglalt állást.

Sárosi György a Képes Sport 1940. október 15-én megjelent számában nyílt levélben bírálta az új rendszert:

 

„Ismételten kijelentem és hangsúlyozom, hogy azért foglalok állást az angol rendszer ellen, mert féltem tőle a magyar futballt. Szent meggyőződésem, hogy ez a »rendszer« káros a magyar labdarúgó sportra és jóvátehetetlen a hatása. Ezzel a véleményemmel nem állok egyedül, sőt – merem állítani – igen sokan értenek velem egyet (elsőrangú játékosok, edzők, csapatvezetők), csak ők még nem tartják időszerűnek, hogy kiálljanak és nyíltan hangot adjanak sportbeli meggyőződésüknek. Én kiálltam és vállaltam az ódiumát, hogy ebben a mérgezett atmoszférában is nyíltan hirdessem: tönkremegy a magyar futball, ha ezt a zűrzavaros rendszert nem szüntetik be. Arról nem is beszélve, hogy amit nálunk játszanak, propagálnak és erőszakolnak, nem is angol rendszer. Maguk az angol játékosok, edzők és sportemberek tiltakoznának ellene a legélénkebben. A magyar sport szerencséjére kezd már derengeni. Mind több és több játékos kezdi ugyanezt hangoztatni, és azoknak az edzőknek és csapatvezetőknek a hangja is napról napra erősödik, akik eddig nem mertek szólni, pedig saját bőrükön szereztek keserű tapasztalatokat. A sportértő és sportszerető közönség már rég felismerte ezeket a bajokat és nem is rejtette véka alá a véleményét.”

 

Sárosit a változtatás azért is érintette kellemetlenül, mivel elmondása szerint középfedezet szerepkörben érezte magát legjobban a pályán és pont ez volt az a poszt, ami leginkább megváltozott. A vita végül nem dőlt el a felek között, ám Sárosi részben a véleménye miatt is két évre kiszorult a válogatottból.

 

 


 

A zöld gyep után

Ha játékosként nem is, edzőként eljutott Olaszországba. Első megbízatását a Baritól kapta, a déli klubot első évében bent is tartotta az élvonalban. Legnagyobb sikerét a Juventus trénereként érte el, a torinóiakkal 1952-ben bajnoki címet szerzett. Később dolgozott még többek között a Genoánál, a Bolognánál és az AS Románál is, majd egy svájci kitérőt követően 1963-tól már csak a Sampdoria utánpótlásánál vállalt munkát. Genovában hunyt el 1993. június 20-án.

 

Összegzés

Sárosi György a magyar futball azon nagyjai közé tartozik, akikről méltánytalanul kevés szó esik napjainkban, pedig korában joggal tartották világklasszisnak. Sokoldalúsága a pályán és azon kívül is megmutatkozott. Többszörös bajnok, kupagyőztes és gólkirály, vb-ezüstérmes, aki az 1930-as évek magyar futballjának egyik vitathatatlan csillaga volt.

 

Melyik együttes búcsúzik az élvonaltól az NBI 2021/2022-es idényének végén?

1,45 – Gyirmót FC

1,65 – Újpest FC

2,40 – MTK Budapest

3,20 – DVSC

Ezt, és további fogadási lehetőségeket a Sportfogadás/Labdarúgás/Magyarország/NBI/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a Premier League piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Kiemelt kép: Fradi.hu

Írj hozzászólást