Zavaró éjszakai mulatozás, dopping, angol bosszú, beképzeltség? – miért bukhatta el az Aranycsapat az 1954-es vb-döntőt?

Az 1954-es svájci labdarúgó-világbajnokság fináléját illetően mindenki azt várta, hogy az Aranycsapatként elhíresült, aktuális olimpiai bajnok magyar válogatott felteszi a koronát a négy éve tartó veretlen diadalmenetére, és megszerzi az aranyérmet. Általános megdöbbenésre nem így történt. Az NSZK lett a világbajnok, miután 3-2 arányban megnyerte a döntő ütközetet. A vereséget nem lehet megmagyarázni – tartja a mondás, mi sem szeretnénk. Viszont kerestünk nyolc olyan okot, amelyek miatt bekövetkezhetett a talán csak a győztes nyugatnémetek által várt „berni csoda”.


(X) Hívd meg barátaidat és szerezz ingyenes fogadást, befizetési bónuszt, illetve bónuszpénzt összesen 75 000 Ft értékben!


 

1. Az angol játékvezető bosszúja a 6-3-ért

Tóth II József költözött utoljára az „égi futballpályára” az 1954-es világbajnokságon részt vett magyar válogatott 22 játékosból álló keretéből, 2017. október kilencedikéig élt. Halála előtt néhány hónappal, az ATV Az Aranycsapat utolsó élő legendája! című riportfilmjében elmondta, hogy szerinte azért vesztettük el a döntőt, mert az angol játékvezető bosszút akart állni a 6-3-as londoni, illetve 7-1-es budapesti vereségekért. Mint ismeretes, a 6-3, az „évszázad mérkőzése” sporttörténelmi jelentőségű volt, mert azt megelőzően 90 évig európai nemzeti csapat még nem győzte le az angol válogatottat hazai pályán. Véleményét korábban a vb-csapat kezdőkapusa, Grosics Gyula is osztotta, amikor szintén az ATV szólaltatta meg őt a nem várt vereség okairól. A játékvezetői döntéseket illetően a játékosok hajlamosak elfogultan nyilatkozni, ugyanakkor az tény, hogy a döntőt vezető William Ling a mérkőzés utolsó perceiben a végkimenetelt befolyásoló ítéleteket hozott – a magyarok kárára. Puskás 87. percben lőtt gólját lesállás miatt nem adta meg (később a nyugatnémetek is egyetértettek abban, hogy nem volt az), utána pedig nem fújt be a magyaroknak egy egyértelműnek tűnő tizenegyest.

 


 

2. A nyugatnémeteknek kedvezett az esőtől felázott, mély talaj

Az előbbi híranyag arról is szót ejt, hogy az NSZK válogatottja az akkori legmodernebb technológia felhasználásával készített felcsavarható stoplisban játszott, így a vizes, mély talajon jobban boldogult, mint a magyarok, akiknek másféle futballcipőjük volt.

 

3. „Beképzeltek lettünk”

A Puskás Hungary című dokumentumfilmben egy archív felvételen a megszólaltatott Puskás Ferenc abban látta a vereség okát, hogy a korán megszerzett kétgólos vezetés után a csapat nagyképűen, könnyelműen játszott. A játékosok úgy érezték, mintha már megnyerték volna a döntőt, hiába volt hátra a mérkőzésből a második, Czibor Zoltán által szerzett találat után még 82 perc. „Ott mi megálltunk, elkezdtünk szórakozni, kihagytunk három-négy helyzetet. A döntőt talán azért vesztettük el, mert beképzeltek lettünk 2-0 után” – emlékezett vissza a „Száguldó Őrnagy”.

 

4. Hangos éjszakai mulatozás miatt nem tudtak aludni Puskásék

A döntőt megelőző éjszaka a magyar válogatott szállodája mellett népünnepélyt rendeztek, a hangos zene (fúvós zenekar játszotta a talpalávalót) és a mulatozók miatt a játékosok szinte semmit sem tudtak aludni. Emiatt elgyötörtek, dekoncentráltak lehettek az NSZK elleni fináléban.

 


 

5. Az Uruguay elleni elődöntő nagyon sokat kivett a játékosokból

Az egyenes kieséses szakaszban Magyarország jóval nehezebb ágra került, mint későbbi ellenfele. A nyugatnémetek a negyeddöntőben Jugoszláviát búcsúztatták 2-0-val, az elődöntőben pedig Ausztriának parancsoltak megálljt egy 6-1-es, kiütéses győzelemmel. A magyar nemzeti csapat sokkal keményebb ellenfeleket kapott. A negyeddöntőben a világ élvonalába tartozó Brazília volt az ellenfél, akiket egy rendkívül feszült hangulatú mérkőzésen (durván, alattomosan játszó ellenfél, három kiállítás, verekedés a lefújást követően) 4-2 arányban győztek le. Az elődöntőben pedig az akkori címvédő Uruguayjal néztek szembe. A 2-2-es rendes játékidő után a hosszabbításban Kocsis Sándor (aki torna gólkirálya lett 11 találattal) duplázásával alakult ki a 4-2-es végeredmény. A vb-történet egyik legnagyobb meccsének aposztrofált találkozó után a magyar játékosok a végletekig kimerülve ültek az öltözőben, kis túlzással lépni alig bírtak. A csapat ráadásul csak nagyon későn, taxikkal jutott vissza a szálláshelyére, mert lekéste a vonatot.

 

6. Véleményes döntések a csapatösszeállítást illetően

A nyugatnémet Werner Liebrich még a csoportmérkőzések során, a magyarok által 8-3-ra megnyert mérkőzésen úgy „lerúgta” Puskást, hogy egészen a döntőig nem tudott pályára lépni. A szövetségi kapitány, Sebes Gusztáv véleménye szerint az NSZK mérkőzés előtt körülbelül 80 százalékos állapotban volt, edzéseken némi fájdalmat még érzett egy-két rúgásnál. Viszont mindenképpen játszani akart, és ő szerette volna magasba emelni a világbajnoki győzelemért járó trófeát. Sebes bízott Puskásban, a fináléban a csapatba állította. Hogy ezt helyesen tette-e, arról megoszlanak a vélemények. Egyéb vitatható döntései is voltak a szövetségi kapitánynak. A balszélső Czibor átkerült a jobbszélre, méghozzá a kimaradó Budai II László helyére, az ő pozíciójában pedig Tóth II Mihály játszott, Sebes tehát felforgatta a csapatot. A németeknek is voltak azonban meglepő húzásaik. A csoportmeccshez képest (amit a magyarok 8-3-ra nyertek) hat helyen változtattak a kezdőcsapaton, egyesek szerint az akkori kiütéses vereség alkalmával meg akarták téveszteni a magyar szakmai stábot. Abban reménykedhettek, hogy a döntőben újra összekerülnek az Aranycsapattal.

 


 

7. Amfetamin-származékkal doppingolták az ellenfél játékosait

A Lipcsei Egyetem által közzétett, a dopping és a német sport kapcsolatáról szóló tanulmányból kiderül, hogy a döntőben a nyugatnémet válogatott több tagja is pervitininjekciót kapott. A szer egy koncentráló- és teljesítőképességet növelő amfetaminszármazék, amit a második világháborúban már használtak a német katonák, később pedig – az egyetem állítása szerint – az élsportolóknál is alkalmazták. Mivel az első tiltott szereket tartalmazó listát a sportszervezetek nagyjából tíz évvel a „berni csoda” után készítették el, a döntő után semmilyen vizsgálat nem indult az ügyben. Amikor pedig szóban forgó tanulmányt 2010-ben közzétették, 56 évvel jártunk a finálét követően, vagyis nem lett volna értelme jogi útra terelni az ügyet. Hitelt érdemlően tehát soha nem sikerült bizonyítani a doppingvádakat. Az azonban mindenképpen elgondolkodtató, hogy a „berni csodát” követően több nyugatnémet játékos kórházba került, néhányan közülük pedig 10-15 év múlva májbetegségben haltak meg.

 

8. Az NSZK válogatottja aznap jobban futballozott

Buzánszky Jenő, a legendás csapat hátvédje nem látta értelmét az utólagos magyarázkodásnak, indokkeresésnek. Egy korábbi nyilatkozatában úgy vélte, a futballpályán mutatott teljesítmény lehet a vereség legfőbb oka: „Utólag könnyű okosnak lenni. Ami viszont tény: azon a délutánon a németek jobbak voltak és nyertek” – mondta az Aranycsapat klasszikus felállásának utoljára elhunyt tagja.

A döntőt követően a nemzetközi sportsajtó egyöntetűen úgy vélekedett, hogy az aranyérmet ugyan az NSZK csapata szerezte meg, a világbajnokság legjobb együttese a magyar nemzeti tizenegy volt. A futballvilág Puskásék iránti tisztelete és szeretete a mai napig sem szűnt meg, 67 évvel az elbukott finálé után is a valaha volt egyik legjobb válogatottnak tartják az Aranycsapatot.

 


Ki nyeri a magyar válogatott vb-selejtező csoportját?

1.07 – Anglia

10.00 – Lengyelország

14.00 – MAGYARORSZÁG

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Végső győztes/Világbajnoki Selejtezők – Európa/ I csoport útvonalon keresztül találhatod meg.

Írj hozzászólást