A rideg valóság

A magyar női kézilabda-válogatott 33-27-re bukta el második, Brazília elleni csoportmérkőzését a tokiói olimpián. A brazil csapatot dicséret illeti, Elek Gábor együttese azonban minden szinten összeomlott.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Sokat gondolkodtam azon, hogy mi lehetne ennek az írásnak a címe. Eszembe jutottak olyan, talán a kelleténél pátoszosabb megoldások, mint a „magyar kézilabda Waterlooja”, azonban kicsit tovagondolva rájöttem, hogy nem történt tragédia. Sőt, különösebben olyan sem, ami bármilyen módon ellentétes lenne az előzményekkel. Egyszerűen szembejött a valóság, néhány évente megtörténik ez a magyar kézilabdával, és akkor az fáj nagyon.

Kedd hajnalban olyan kijózanító pofont kapott a honi közeg, melyből nem tudni, mikor sikerül majd felállni.

Az elmúlt két év jóformán összes döntése ebbe az irányba mutatott, mégis reménykedtünk, hogy most majd valami más lesz.

Lépjünk azonban vissza kicsit az időben, vasárnap Franciaország ellen kezdte meg a szereplését a tornán a magyar válogatott, az eredmény pedig egészen biztatónak tűnt, a világsztárokkal felálló francia nemzeti csapattal szemben csupán egygólos vereséget szenvedett Elek Gábor gárdája. A játékban is voltak előremutató dolgok, Háfra Noémi például néhány hibája ellenére jó teljesítményt nyújtott, a kapusok megabiztosak voltak, a támadójáték sebessége is jónak tűnt. Vámos Petra pedig most már tétmeccsen is bizonyította, hogy lehet rá számítani, vele sokkal dinamikusabb volt a támadójáték, ráadásul ő volt, aki irányítóként a kapura is veszélyes tudott lenni.

Aggasztó jelek persze már ekkor is akadtak, két olyan probléma is felszínre jött, mely később a brazil meccsen csúcsosodott ki igazán. Egyrészt Klujber Katrin már ekkor is gyengélkedett, másrészt pedig fény derült a védekezés legfőbb hiányosságára: ha az ellenfél képes izolálni a magyar védőket, egy-egy elleni párharcokra késztetni őket, akkor a statikus, kevéssé dinamikus magyar játékosok gyakorlatilag esélytelenek. Ezt használta ki az első meccsen például Grace Zaadi, Kalidiatu Niakate és Estelle Nze Minko, majd a brazil csapatból leginkább Bruna de Paula és Ana Paula Rodrigues. Sokan felhívták már ekkor is a figyelmet arra, hogy a francia csapat igen gyengén játszott, ezért az eredmény nem ad okot hiú ábrándokra.

 


 

És akkor át is térhetünk a dél-amerikai csapat elleni mérkőzésre, melyen a magyar együttes minden téren súlyos vereséget szenvedett, épp ezért nehéz eldönteni, hogy milyen irányból érdemes közelíteni a meccshez. Rögtön felvetődik például a kérdés, hogy miért gondolta a szövetség és a stáb, hogy jó ötlet közvetlenül az olimpia előtt két felkészülési találkozót játszani egy későbbi csoportellenféllel? Persze logisztikai szempontból logikus volt mindez, hiszen a brazilok épp Magyarországon edzőtáboroztak, azonban már a kezdet kezdetén észre kellett volna venni ennek a helyzetnek a hátulütőit. Valljuk meg, a magyar csapat nem játszik különösebben újszerű vagy kiismerhetetlen játékot. A Ferencváros edzője, a Ferencváros játékosaival, jórészt a Ferencváros tradicionális figuráit játszatja.

Ebből tehát felkészülési találkozók nélkül is könnyedén tud készülni az ellenfél, pláne akkor, ha van két teljes meccsnyi friss anyaga.

Elek azt mondta a tesztmérkőzések után, hogy értelemszerűen nem mutatott meg mindent a csapat, a kifejezetten a brazil védelem gyengeségeit kiaknázó játékelemeket titokban tartotta a magyar válogatott. Hogy ezek mik volnának, az a kedd hajnali meccs után is kérdés, talán az alapelképzelés az lehetett, amit néhány alkalommal Háfrával vagy Szöllősi-Zácsik Szandrával sikerült megvalósítani, amikor az átlövők nagy lendülettel tudtak érkezni a kettesvédők mellé, bízva abban, hogy ebben a pozícióban a brazilok is sebezhetőek.

 


(X) Vegyél részt az ingyenes Nyerő Széria tippjátékban! Válaszolj helyesen naponta az olimpiával feltett kérdésekre és nyerj ingyenes pörgetéseket és ingyenes fogadásokat!


 

Az azonban egyszerűen nem fér bele, hogy támadásban gyakorlatilag egyetlen magyar játékos sem volt képes jó teljesítményre. Szucsánszki Zita irányítójátékának muszáj lenne direktebbnek lennie, Vámos produkciójára pedig a nagyobb teher nyomta rá a bélyegét. Ide kívánkozik a hétfői hír, Kovacsics Anikó ismét megsérült, pontosabban rásérült korábbi problémájára, így rá már biztosan nem számíthat a magyar csapat Tokióban. Nem véletlenül vetették fel sokan (többek között én is) az olimpia előtt, hogy óriási kockázat van az ő kivitelében. Tudtuk, hiszen maga a szövetségi kapitány is elismerte, hogy Kovacsics nem lesz százszázalékos, így pedig egyértelműen hiba volt a nevezése.

Egyrészt egy nem tökéletes állapotban lévő játékos kevéssé tud segíteni ilyen szinten, másrészt pedig tarthattunk attól, ami végül is bekövetkezett; egy újabb sérülés akár szezonokat vehet el a játékostól.

 


És még mindig nem értünk a gondok felsorolásának végére. Átlövőben gyakorlatilag értékelhetetlen teljesítményt nyújtanak a magyar játékosok. Nem is feltétlen a lövőszázalékkal van gond, az Háfránál és Szöllősi-Zácsiknál sem rossz, de mindkettejük részéről rengeteg az eladott labda, a bizonytalanság, Klujbernél pedig talán még súlyosabb a probléma. A korábbi junior-világbajnoknak ez már nem az első felnőtt világversenye, és minden tornán ugyanazt láttuk tőle, Klujber mintha képtelen lenne megküzdeni a nyomással. A mentális felkészítés problémai egyébként is nagyon világosak, hiszen ez volt az a mérkőzés, amelyet mindenképpen meg kellett volna nyerni a továbbjutáshoz, a játékosok többsége azonban épp most, ilyen tét mellett teljesített mélyen tudása alatt.

Sok szempontból kijózanító tehát ez a kudarc.

Taktikailag, mentálisan, fizikálisan, gyakorlatilag minden téren jobbnak bizonyult egy olyan csapat, amelynél papíron erősebb a magyar válogatott.

Hogy a folytatásban mi lesz, nem tudni, a továbbjutáshoz immáron bravúr kell. Az olimpia után azonban mindenképpen teljesen új úton kell elindulni.

 

Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

Írj hozzászólást