Hibázó esélyesek és váratlan győztesek az olimpia országúti kerékpárversenyein

A tokiói olimpia eddigi legnagyobb meglepetéseit egyértelműen az országúti kerékpáros mezőnyversenyek szállították. Amíg a férfiaknál Ecuador története második olimpiai aranyát, összességében pedig harmadik érmét szerezte meg, addig a nőknél egy 2017 óta csapat nélküli matematikus aratott győzelmet.

Fotó: Reuters


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Ecuador hőse: Richard Carapaz

Carapaz már a 2019-es Giro d’Italia megnyerésével nemzeti hős lett hazájában, hiszen ő az első ecuadori kerékpáros, aki győzni tudott valamelyik nagy európai körversenyen, az olimpiai győzelmével pedig végképp kiérdemelte, hogy szobrot állítsanak neki hazájában. Ecuadornak ugyanis péntekig mindössze két érme volt a nyári olimpiákról: egy arany Atlantából és egy ezüst Pekingből. Mindkettőt Jefferson Pérez szerezte 20 km-es gyaloglásban.

Hozzá csatlakozott most Carapaz, aki bár nagy névnek számít a kerékpársportban, közel sem tartozott a legesélyesebbek közé, hiszen hiába bírja jól a hegyeket, és hiába remek összetettmenő (az olimpiára például egy Tour de France-on elért harmadik hellyel érkezett), nem kiemelkedő sprinter, és korábban még sohasem nyert egynapos versenyt.

Valószínű, hogy sprintbefutó esetén érem nélkül is maradt volna, így egyértelmű volt, hogy korábban kell betámadnia az esélyeseket. Ez 25 kilométerrel a cél előtt történt meg, amikor az amerikai Brandon McNulty indult meg, Carapaz ment vele, a többiek viszont csak egymást nézték. Carapaz hat kilométerrel a vége előtt újból támadott, és McNultyt is ott tudta hagyni, miközben az üldözők között csak a belga Wout van Aert dolgozott, akit a többiek nem akartak nyerő helyzetbe hozni egy esetleges sprintbefutónál. Carapaz ezt köszönte szépen, és meglepetést okozva behúzta a férfi mezőnyversenyt.

 


 

Matematikus és olimpiai bajnok: Anna Kiesenhofer

Carapaz győzelme bár meglepő volt, de nem teljesen váratlan, ellenben a női mezőnyverseny végeredménye igazi sokkhatásként ért a kerékpársportot.

A verseny legnagyobb favoritjai a hollandok voltak, köztük a világbajnoki címvédő Anna van der Breggen, aki a Giro Donna megnyerése után érkezett Tokióba; a pályafutása utolsó nagy versenyére készülő Annemiek van Vleuten, aki június óta nem állt rajthoz, hogy csak az olimpiára fókuszáljon; de a csapatban ott volt Marianne Vos és Demi Vollering is. A hollandokon kívül még talán az olasz Elisa Longho Borgini és a lengyel Kasia Niewiadoma tartozott a favoritok közé, a versenyt megnyerő Anna Kiesenhoferről viszont előzetesen szó sem esett.

 


Nem véletlenül, Kiesenhofernek ugyanis 2017 óta nincs csapata, és inkább a matematika terén jeleskedett: előbb mesterdiplomát szerzett a Cambridge Egyetemen, majd PhD fokozatot a Barcelonai Műszaki Egyetemen, jelenleg pedig Lausanne-ban végez kutatómunkát.

Eközben persze a kerékpározást sem hagyta abba, mindössze annyi változott, hogy az egyetemeken megszerzett tudást felhasználva mindent magának csinál. Saját étrendet, edzéstervet állított össze és maga dolgozta ki a versenyen alkalmazott taktikát is.

Az olimpia előtt például arról tweetelt, hogy milyen tudományos módszerekkel készíti fel a testét a Tokióban várható hatalmas melegre. Ez sikerült is neki, mert a verseny előtt arról nyilatkozott, hogy kifejezetten jól érzi magát a hőségben, és aktív versenyt tervez. Be is bizonyította, hogy nincs baja a meleggel: az egésznapos szökés – amiből az utolsó 40 kilométert teljesen egyedül teljesítette – ellenére sem készült el az erejével, jól menedzselte az előnyét, egyedül a verseny legvégén tudott hozzá rohamosan közelíteni Van Vleuten, de akkor már késő volt. Kiesenhofer nagyjából egy perc előnnyel diadalmaskodott, ezzel Adolf Schmal 1896-os győzelme óta az első osztrák kerékpáros lett, aki olimpiai aranyat tudott nyerni.

 


(X) Vegyél részt az ingyenes Nyerő Széria tippjátékban! Válaszolj helyesen naponta az olimpiával feltett kérdésekre és nyerj ingyenes pörgetéseket és ingyenes fogadásokat!


 

Az erő és az ész diadala

A matematika nemcsak ebben a formában volt Kiesenhofer segítségére. Ahhoz, hogy egy szökés hazaérjen egy egynapos versenyen, szükség van egy rendkívül erős szökevényre vagy szökevénycsoportra és az üldözők hibáira is. Az erős versenyzők adottak voltak: Carapazt nem kell bemutatni senkinek, Kiesenhofer pedig egészen jó időfutammenő, és a hegyekkel sincs gondja. 2016-ban például a legendás Mount Ventoux-n is nyert versenyt, mielőtt inkább a tanulmányaira kezdett koncentrálni. A mezőny pedig mindkét esetben hibázott.

A férfiak esetében azzal, hogy nem álltak be segíteni Van Aertnak, ami, ha nem is megszokott, de gyakran előforduló jelenség, addig a női mezőnyben egy szinte soha nem látott esemény történt. A főmezőny, élén a toronymagas esélyes hollandokkal egyszerűen elszámolta magát, a versenyzők elfelejtették, hogy nem ketten, hanem hárman szöktek a nap elején.

Ez az olimpiát, a világbajnokságot és az Európa-bajnokságot leszámítva máshol nem történhetett volna meg, mert csak ezeken a versenyeken tilos a rádiózás, így ott a csapatvezetők szólhattak volna, hogy még van valaki előttük.

Itt viszont az esélyesek abban a tudatban, hogy a győzelemért mennek, egymást kezdték el nézegetni a szökevények utolérése után, a hátrányuk Kiesenhoferhez képest viszont nem csökkent. Hogy mennyire nem voltak tudatában annak, hogy maximum az ezüstért csatáznak, jól jelzi, hogy a második helyen záró Van Vleuten ünnepelve szelte át a célvonalat, majd az edzője közölte vele, nem olimpiai bajnok. Kiesenhofer érdemeiből ez persze semmit nem von le, mert amilyen jó erőben volt, könnyen lehet, hogy akkor sem érik utol, ha nem követik el ezt a banális hibát, mindenesetre sorsszerű, hogy a mezőny egyetlen matematikusának olimpiai bajnoki címében kulcsszerepet játszott a számolás.

 

Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

Írj hozzászólást