„Szeretnék olyan embereket látni, mint amilyen ő volt” – Lábszáramputáltan két sportágban is a világ legjobbjai közé tartozott Halassy Olivér

A jelenleg zajló tokiói olimpiai játékokon résztvevő sportolók elé példaként lehet állítani Halassy Olivért, a húszas-harmincas évek kiváló magyar úszóját és vízilabdázóját. Lenyűgöző eredménysora különösen annak tükrében bámulatos, hogy sportsikereit lábszáramputáltan érte el, az épek között versenyezve – akkoriban még nem rendeztek paralimpiát. Kettőzött erővel küzdve került be sport halhatatlanjai közé. Magánemberként is példás volt: a holokauszt idején zsidó sporttársait mentette minden tőle telhető módon.

Halassy Olivér borító

(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Budapesten született 1909-ben, eredeti neve Haltmayer volt. Gyerekkorában futballistának készült. Egy baleset miatt (felugrott egy villamosra, de balszerencsésen lecsúszott a lépcsőről) amputálni kellett boka felett a bal lábát, így el kellett búcsúznia a focistakarrierről szőtt álmaitól. Élete azonban új értelmet kapott: megtanult úszni.

A kezdetek egyáltalán nem voltak zökkenőmentesek. A család egy újpesti laktanyában lakott, amelynek udvarán egy úszómedence is volt. A frissen amputált lábú Halassy először még ódzkodott az úszástól, de később erőt vett magán, és amikor kipróbálta, rájött, hogy a vízben nem korlátozza nagymértékben a fogyatékossága. Ez a felismerés nagyon motiválóan hatott rá, egyre többet és többet edzett.

 

A sport a tanulás rovására ment

A sportra szánt idő miatt a korábban kitűnő tanuló Halassy iskolai eredményei romlottak, de az újpesti 1. számú polgári után egy kereskedelmi középiskolát is elvégzett. Azután az újpesti Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-nél, majd 1930-tól a városi számvevőségen, mint számtiszt dolgozott, egészen a haláláig.

A rengeteg edzés pedig meghozta gyümölcsét, jöttek az érmek először hazai, majd nemzetközi viszonylatban is. Az első országos bajnoki címét 1926-ban szerezte, akkor az 1500 méteres gyorsúszásban bizonyult a legjobbnak. Később több másik versenyszámban is aranyérmek sokaságát nyerte. Sőt, abban az időben még folyamúszásban is a legjobb volt. Rövid idő alatt világossá vált az úszótársadalom számára, hogy ha Halassy vízbe száll, akkor nagy eséllyel nyer is. Ennek tudtában a Sporthírlap 1928. augusztus 25-i száma papírforma-győzelemről írt a folyamúszó-bajnokságon szerzett aranyérmét követően:

 

,,Halassy a folyambajnok, a bécsi Fleischer Guszti nyerte a hölgy versenyt. A MUSZ csütörtökön délután rendezte meg a szentendrei szigettől a MAC klubházáig terjedő kilenc kilométeres távon az ezévi folyambajnokságot. A versenyt, mint előre látható volt, Halassy Olivér nyerte meg, míg a hölgybajnokság Guszti Fleischer révén Bécsbe vándorolt.”

 

Hosszában úszta át a Balatont

Sőt, az úszást illetően egy olyan vállalás sikeres teljesítése is a nevéhez fűződik, amire napjainkban is csak a legkiválóbb állóképességű sportolók képesek. Az 1930-as években hosszában úszta át a Balatont (ez körülbelül 77 kilométert jelent). Vízilabdázni is hamar megtanult, amiben villámgyorsan jöttek is a világraszóló eredmények. Mindössze egy évvel azt követően, hogy elsajátította a sportág alapjait, már az 1928-as amszterdami olimpián ezüstérmet szerzett magyar válogatott tagja volt.

 


 

A magyar vízilabda első aranygenerációja

A következő két olimpiát (1932 – Los Angeles, 1936 – Berlin) már megnyerte a Halassyt is soraiban tudó nemzeti csapat, amelyet a magyar vízilabda első aranygenerációjaként tart számon az utókor. Az életéről szóló dokumentumfilmben (A csodafedezet) a tavaly elhunyt, szintén egykori olimpiai bajnok vízilabdázó Kárpáti György úgy emlékszik vissza Halassyra, mint egy igazi vezéregyéniségre. A közelmúlt egyik legjobb vízilabdázója, Kiss Gergely szerint kiemelkedő úszástudás és játékintelligencia jellemezte. Átkötő szerepet töltött be a támadás és a védekezés között. Ha kellett embert fogott, máskor pedig gólokat dobott. Kemény Dénes, aki a negyedik aranygenerációval, mint szövetségi kapitány 2000 és 2008 között három olimpiai aranyat nyert, az említett dokumentumfilmben egy érdekességről is beszél:

mivel, „amit a bíró nem lát, azt lehet”, Halassy csonka lábának használata a víz alatti adok-kapokban kifejezetten előnyös volt, így fogyatékosságát kamatoztatni tudta a párharcokban.

 


(X) Vegyél részt az ingyenes nyerő széria tippjátékban! Válaszolj helyesen naponta az olimpiával feltett kérdésekre és nyerj ingyenes pörgetéseket és ingyenes fogadásokat!


 

Két döntő két sportágban kétórás különbséggel

Hihetetlen fizikai erejét és állóképességét egy egészen kivételes teljesítmény is bizonyította. Az 1931-es párizsi Európa-bajnokságon mind az 1500 méteres gyorsúszás, mind a vízilabda döntőjében érdekelt volt. A finálék között mindössze kétórányi pihenésre volt lehetősége, mégis mindkettőben aranyérmet nyert. Érdemes még egyszer kihangsúlyozni, hogy boka felett amputált lábbal vitte véghez ezt az elképesztő bravúrt.

Sportpályafutásának 32 éves korában egy súlyos betegség vetett véget. Ízületi gyulladással küszködött, ki kellett venni a manduláját, az operáció közben 39 fokos láza volt. Vérmérgezést kapott, a szíve teljesen legyengült. A bivalyerős Halassyt kis híján legyőzte a betegség, az utolsó kenetet is feladták rá, de végül életben maradt. A teljes felépülése több hónapot vett igénybe.

Pályafutása során végig az Újpesti TE kötelékébe tartozott. Visszavonulása után sem szakadt el a sporttól, a szervezőmunkában vett részt. Lánya, dr. Halassy Ilona nagy étvágyú, jó kedélyű társasági emberként jellemezte: „Rengeteg vendég jött hozzánk. Csodálatos ebédek voltak, nagy kosztos volt apám. Kisebb koromban rögtön a nyakába ültetett. Bekapcsolta a zenét, amit nagyon szeretett. Sokat énekelt”.

 

Halassy Olivér a vízben


 

Halassy Olivér, az embermentő

Miután a második világháború borzalmai Magyarországot is elérték, számukra is véget értek az idilli évek. Ilona még kisgyermek volt akkor, amikor Magyarország is hadszíntérré vált. Visszaemlékezésében elmondta, hogy a bombatámadások hónapjai alatt csakúgy, mint mások, pincében éltek. Édesapja azonban a náluk nehezebb helyzetben levőkre is gondolt. Minden tőle telhető eszközzel segített a zsidó származású ismerősein, sporttársain az élete kockáztatása árán is. Minden lehetséges módon közbenjárt annak érdekében, hogy elkerüljék a deportálásokat, sőt voltak, akiket bújtatott is.

Egy orvos barátja külföldre menekülésében olyan módon segített, hogy neki adta édesapja vitézi gyűrűjét. Azt javasolta, hogy viselje feltűnően, így megúszhatja az igazoltatásokat. A furfang hasznosnak bizonyult: sikerült elhagynia az országot.

 

Halálának körülményei tisztázatlanok

Sokan köszönhették tehát neki akkor az életüket. 1946. szeptember 10-én azonban a sajátjával kellett fizetnie, amikor egy sportrendezvényről autóval hazafelé tartva a sofőr védelmére kelt. A gyilkosság körülményei nem tisztázottak. A két nappal később megjelent Kis Újság azt írta, hogy barátjával, Csikány Gyulával együtt rablótámadás áldozata lett: „Halassyt és Csikányt az autóban agyonlőtték, majd holttestüket az úttestre dobták, ők maguk pedig a kocsiba ülve elrobogtak”

Bizonyos feltételezések szerint egy szovjet katonai járőr vetett szemet apósa autójára. Halassy nem volt hajlandó átadni neki, ezért sofőrjével együtt lelőtték. Egy másik fáma alapján taxival ment haza a sportrendezvényről, amit szovjet katonák állítottak meg, és ráparancsoltak a vezetőre, hogy adja át nekik az autót. A taxis rémülten könyörgött, Halassy pedig más hangnemet megütve, erélyesen felszólította őket, hogy álljanak el az útból. „Válaszul” mindkettőjüket agyonlőtték.

Nem tudni, hogy melyik verzió mennyire hiteles, Halassy lánya a taxis verziót tartja teljes mértékben annak. Elmesélte, hogy az autót másnap megtalálták a Népligetben, és mind a négy kereke hiányzott. Hangjában fájdalommal konstatálta, hogy „ezért kellett két embernek meghalni békeidőben”.

Halassy Olivér 37 évet élt. Amit örökül hagyott mind sportszakmai, mind emberi szempontból, a mai napig elevenen él. A magyar vízilabda sikereinek egyik titka az, hogy – ahogy azt Kárpáti György is megerősítette –, a generációk átadják egymásnak az elődök tapasztalatát, tudását. Ennek is köszönhető az, hogy a sporttörténelem négy aranykorról beszél a férfi vízilabda-válogatottat illetően. Az első aranykor vezéralakjától, Halassy Olivértől tehát napjaink vízilabdásai is tanulnak. Ami az emberi örökséget illeti, olyan egyetemes erényeket és értékeket képviselt, amelyek mindig is követendők lesznek. Lánya kívánsága az, hogy minél többen ápolják erkölcsi örökségét is: „Szeretnék olyan embereket látni, mint amilyen ő volt”.

(X) Szerez érmet a magyar női- vagy férfi vízilabda-válogatott a tokiói olimpián? Fogadj a magyar női- és férfi vízilabda válogatott olimpiai mérkőzéseire és a torna dobogósaira! 

 

Ne hagyd ki ezt sem:

Top 5-ös listánk azokról, akik több sportágban is kiemelkedtek

 

Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

Írj hozzászólást