12 órás műszakban dolgozik a legjobb magyar dartsos

12 órás műszakban dolgozik a legjobb magyar dartsos

2022. febr. 7.

Az első magyar női dartsjátékost, aki világbajnokságon indulhat, Ihász Veronikának hívják. A férfiak között versenyző Vera bölcsődés gyermekét neveli, mellette vasutasként keresi a kenyerét, s miközben várta a következő szerelvényt, lelkesen mesélt nekünk a baráti szurkálódásról, amiből a karrierje indult. Beszélgettünk arról, hogy a világ egyik legjobb dartsosa vajon még mindig fodrászként melózik-e, és hogy a gyorsan fejlődő férfi mezőnnyel miért nem tudják tartani a lépést a nők.


 


– Épp a peronon állsz, vagy az állomásépületben csíptelek el?


– Ma én menesztem a vonatokat, úgyhogy sokat vagyok kint a peronon. 10 óra 10 perckor jön a következő (a telefonos interjút február 3-án délelőtt készítettük – a szerk.). Forgalomirányító vagyok, úgyhogy vagy én indítom a vonatokat, vagy a papírmunkát csinálom az állomáson. Felváltva dolgozunk több munkakörben.


 


– Nyúlon, ahol a családoddal élsz?


– Nem, Rajkán. Hajnalban jövök be vonattal, 12 órás műszakban vagyok, és a műszakok között egy vagy két napot tudok pihenni.


 


– Mióta dolgozol a GYSEV-nél?


– 16 éve. Ez az első munkahelyem. A győri Bercsényi Miklós Közlekedési és Sportiskolai Technikumba jártam, atletizáltam, az édesapám viszont vasutas volt, és ezért fordultam én is efelé a szakma felé.


 


– Ezek szerint nem a darts az első sport, amit magas szinten űzöl.


– Régebben atletizáltam, kézilabdáztam, fociztam. Aztán sajnos volt több balesetem, mind a két térdemet megműtötték, úgyhogy a dartson kívül más sportot már nem csinálok.


 


– A tévében azért követed ezeknek a sportágaknak az eseményeit, vb-ket, Eb-ket?


– A sérülésem óta már nem, nem fájdítom a szívemet, ha nem muszáj.


 


– Értem. Mondok három szót, mi jut eszedbe róla: Kozi Drink bár?


– Ott kezdtem a steel dartsos pályafutásomat. 2011-ben vitt le az akkori edzőm, aki ma a férjem, Rucska József. Egy baráti társaságunk járt dartsozni. Néztem őket, és mondtam, hogy milyen hülye játék ez, ahol nyilakat kell dobálni, és azért fizetek, hogy a többieknél előbb végezzem.


 



Jelezték, hogy ha ilyen nagy a szám, próbáljam meg. Rögtön le is dobtam a lámpát a falról, volt nagy röhögés, meg jött a szekálás. Én meg azt mondtam magamban, tudjátok mit? Megtanulok dartsozni, és jól elverlek titeket. Tulajdonképpen egy baráti szurkálódásból indult a karrierem. A bárban van egy elkülönített helyiség, ahol lehet dartsozni, ide jártunk edzeni Józsival a szabadidőmben.



 


– Verted már meg a férjedet? Úgy értem a tábla előtt, versenyen.


– Hogyne, többször is. És persze ő is engem.


 


– Utána mindig szent a béke?


– Én amúgy is olyan típus vagyok, hogy egy vesztes meccs után szükségem van tíz percre, hogy lehiggadjak. Szívvel-lélekkel játszom mindig, így vehemens vagyok. Ilyenkor soha nem az ellenfélre haragszom, hanem saját magamra. Maradjunk annyiban, hogy ő sokkal gálánsabb vesztes, mint én.


 



 


– Hogy fest egy napod, mennyit tudsz edzeni?


– Általában a férjem viszi bölcsödébe a kisfiunkat. Én vagy dolgozom, vagy otthon vagyok, ilyenkor megcsinálom a házimunkát, aztán jön haza a gyerkőc. Délután eldől, hogy Józsi vagy én tudok-e menni edzésre, felváltva tudunk csak járni. Néha átjönnek barátok, és játszunk pár bulimeccset, de nem jellemző, hogy otthon dobálok.


 


– Gondolom, azért otthon is edzel.


– Nem, otthon nem tudok. Munka előtt vagy után megyek tréningezni a klubom, a Győri Darts Klub helyiségébe, a Club Arénába, és néha még a Koziba is visszajárok.


 


– A pandémia előtt hány versenyre jártál évente?


– Most lesz hároméves a kisfiam, így ritkábban tudok menni, de korábban rengeteg versenyre jártam.


 



Soft, steel, hazai, külföldi, Európa-bajnokság, Világkupa, Európa-kupa, mindegy volt, mindenhová jártam. 70-80 versenyem volt egy évben, ezek közül 40-50 külföldön.



 


– Vagyis egy hétvégén akár két versenyen is indultál.


– Így van, elég sokszor.


 


– Pénzdíjas versenyekről beszélünk, plusz egy külföldi túrának azért komoly költsége van. Hogy bírtad?


– A nemzeti bajnokság nevezési díjait, utazási költségeit a klubom állja. A külföldi versenyek büdzséjét pedig korábbi versenyeken nyert díjakból teremtettem elő.


 


– Ehhez értelemszerűen az szükséges, hogy jól szerepelj ezeken a külföldi tornákon. Piaci alapon így lehet biztosítani az indulást a következő versenyen.


– Igen, kellett matekozni. Egy soft Európa-bajnokságon például egészen pontosan ki kellett számolni, hogy minimum hányadik helyen kell végeznem ahhoz, hogy jól jöjjünk ki. Volt egy mecénásunk is Józsival, egy korábbi klubtársunk, Vas Péter. Sajnos meghalt, emlékverseny viseli a nevét. Péter rengeteg külföldi versenyre juttatott el minket.


 



 


– Dolgozol a darts mellett, helyesebben szólva dartsozol munka mellett. Hogy látod, van rá valamennyi esély, hogy a sportból fogsz tudni megélni itthon?


– Itthon ennek sajnos nagyon kicsi a valószínűsége. Még olyan országokban is kicsi lenne, ahol sokkal népszerűbb a darts.


 


– Mint például Angliában, Skóciában, Hollandiában? Ott sem hemzsegnek a főállású női dartsosok?


– Nem igazán. A világhírű játékosok közül ott van Fallon Sherrock Angliából, az első női dartsos, aki PDC-vb-n a harmadik körig, Grand Slam of Dartson pedig a negyeddöntőig jutott férfi mezőnyben. Ő szerintem megél belőle, talán nem kell már fodrászként dolgoznia a sport mellett. Viszont Deta Hedmanről, aki szintén PDC-zik, tudom, hogy dolgozik a darts mellett. A holland Aileen de Graafról nem tudom, hogy van-e más állása. Egyelőre olyan nagy a létszámkülönbség a férfi és a női mezőny között, s persze a pénzdíjbeli differencia is, hogy nem látom, hogy tudnának megélni a dartsból a legjobb női versenyzők.


 



 


– A Eurosportnak nyilatkoztad, hogy a férfi mezőny nagyjából tizede, mintegy 20-25 női dartsos versenyzik a magyar nemzeti bajnokságban, míg mondjuk Hollandiában, Romániában 60-70 fő. Hogy látod, fejlődik a női szakág vagy stagnál?


– Fáj a szívem miatta, de sajnos úgy veszem észre, hogy stagnál. A 20-25 fős mezőny stabil, de alig-alig látok új arcokat, szinte csak a régiekkel játszunk. A férfi mezőny viszont szépen gyarapodik, fejlődik.


 


– Mi lehet az oka, hogy a nőknél nincs áttörés?


– Kevesen vagyunk, így az alacsony pénzdíj kevésbé csábíthatja az újakat. Nem vagyok tisztában a női mezőny nyereményeivel, mert évek óta a férfiak között játszom, de ha még mindig néhány tízezer forintot lehet nyerni a hazai versenyeken, az nem sok. Másrészt ott vannak a gyereknevelési feladatok, amelyeket el kell végeznie a nőknek. A többi okot nem tudom.


 


– A nők között kezdtél dartsozni, mióta versenyzel a férfi mezőnyben, és miért?


– 2017 óta indultam a férfi mezőnyben, aztán szülés után visszatértem egy évre a nők közé, és utána újra férfiakkal versenyeztem. Körülöttem többen is úgy látták, köztük Józsi is, hogy a férfi mezőnyben sokkal jobban tudok fejlődni, olyan mértékben, amire a nők között nem lenne lehetőségem. Nem mindegy, hogy 20 nő között leszek első, vagy 400 férfi között mondjuk kilencedik.


 


– A soft és a steel szakág versenyein is indulsz, melyik áll közelebb hozzád?


– Mindkettőt másért szeretem. A Koziban steel tábla volt, de soft táblán kezdtem versenyezni 2006-ban. Sokáig csak softban indultam, aztán rávettek a steelre.


 


– Ha választani kell, a műanyag vagy a fatábla előtt érzed jobban magad?


– Különbözőek, de nem tudnék választani. A softban szeretem, hogy rövid meccsek vannak, így végig magas szinten koncentrálnod kell. Szintén szeretem, hogy zenél a gép, kiírja, hogy hány pontom van, és hogy hová kell célozni a duplázóknál. A steel tisztább, a valós tudást tükrözi. A kipattanó nem számít, magas a pénzdíj, és nagyobb hírnévre lehet vele szert tenni. Mindkettőt imádom.


 



 


– Figyelemre méltó karriered van, ötször nyertél Európa-bajnokságot, világranglista hetedik is voltál, és a prágai Openről, a magyar női versenyzők közül elsőként kijutottál a WDF-világbajnokságra, amit el kellett halasztani januárról áprilisra. Nagyjából mihez fogható ez a bravúr? Vagy számodra papírforma volt?


– Szó sincs papírformáról. A szülés után kihagytam a 2019-es év külföldi versenyeit, és sok magyart is. Aztán a 2020-as évben jött a koronavírus-járvány, és azzal sem voltam tisztában, hogy csináltak egy kelet-európai női WDF-ranglistát.


 



Tavaly nyár közepén csörgött a telefonom, közölték velem, hogy vezetem ezt a ranglistát. Annyit tudtam kibökni, hogy ez lehetetlen, miről beszéltek? Először hitetlenkedtem, aztán stresszelni kezdtem, végül megcsináltam, kijutottam a világbajnokságra.



 



 


– A cseh viadalról jutottál ki, de előtte is kellett néhány kiemelkedő eredmény, hogy elindulhass a világbajnokságon?


– Az apatini WDF-torna után derült ki, hogy vezetem a ranglistát pár ponttal Végső Adrienn előtt. Aztán jött két magyar rendezésű WDF-verseny. Az elsőn Adrienn nagyon ügyes volt, a döntőig menetelt, így megelőzött. A másodikon viszont az első körben kiesett, én pedig harmadik lettem. Jött a cseh Open, amire úgy érkeztem, hogy nem vezettem annyi ponttal, hogy hátradőlhessek. Sajnos ő egy körrel azelőtt kiesett, hogy megmérkőzhettünk volna egymással, pedig így lett volna a legtisztább, hogy eldöntsük, ki menjen a világbajnokságra.


 


– Úgy érzed, hogy így lett volna leginkább tiszta?


– Mindenképp, szerettem volna, ha így alakul. Ami pozitív volt, hogy a végeredménytől függetlenül biztos volt, hogy egy magyar kijut a vb-re a prágai versenyről.


 


– Mi az elvárásod a 24 fős mezőnnyel rajtoló londoni világbajnokságon?


– Április 2-án kezdődik, én harmadikán kezdek az első körben.



Hogy mi az elvárásom? Először jutottam ki, természetesen meg akarom nyerni. A viccet félretéve, ehhez csoda kellene, igazából nincs konkrét célkitűzésem. Jól szeretnék játszani, ki akarom hozni magamból a maximumot. Meglátjuk, hogy ez mire elég.



 


– Látod már a vb utáni időszakot is, ha engedi a járványhelyzet, indulsz a nemzetközi versenyeken?


– Már előtte is így tervezem. Februárban rögtön jön egy rangos WDF-verseny Szlovákiában. Reméljük, hogy végre Bécsben is megrendezi a WDF a szokásos tornát, és Romániába is szeretnénk menni versenyezni. Nem is beszélve a magyar WDF-viadalokról.


 


– Két perc múlva 10 óra 10 perc, jön a vonat, így jön az utolsó kérdés. Milyen célokat szeretnél még megvalósítani a dartsban?


– Érdekes helyzetben vagyok. A fiam születése előtt az volt a célom, és rengeteget tettem azért, hogy kijussak a világbajnokságra. A szülés után egy igazi ajándék, hogy így ki tudtam jutni, úgyhogy most megvalósult egy álmom. Nem látom még az új célt, most csak arra összpontosítok, hogy jó szerepeljek a vb előtti versenyeken, és aztán Londonban mindent kiadjak magamból. A vb után szeretném majd kitűzni az új célokat.


 


[su_note note_color="#2e8b57"] Névjegy


Születési hely, idő: Csorna, 1985. szeptember 30.


Lakóhely: Nyúl


Foglakozás: Forgalmi szolgálattevő


Magasság: 166 centiméter


Versenyszerűen dartsozik: 2007 óta


Nyílfogás: jobb kéz


Edzője: Rucska József


Legjobb helyezése a WDF-ranglistán: hetedik hely


Legjobb eredményei: ötszörös Európa-bajnok, magyar bajnok (soft szakág), magyar bajnok, többszörös WDF-tornagyőztes (Apatin, Bécs, Budapest).


[/su_note]


 




 

Szerző

Gabay Balázs

Gabay Balázs

Gabay Balázs

A Büntető.com szerzője.