20 évvel ezelőtti hősére emlékezve újra vb-nyolcaddöntőben Szenegál

Meccsritmus – Illékony ecuadori láng a szenegáli tűzben

Alapjában véve biztonságos felállással kezdtek a csapatok, de mindkét szövetségi kapitány eszközölt változtatásokat a kezdőjében. Szenegálnál Aliou Cissé a rengeteget robotoló Krépin Diatta helyett a kreatívabb Iliman Ndiayét tette a támadósorába, a középpályára pedig a robusztusabb Pathé Cisst és Pape Gueyét is felvonultatta, míg Ecuadornál Gustavo Alfaro egy kifejezetten védekező középpályást Carlos Gruezót és Alan Francót is a kezdőjébe állította.

Talán épp ezekből adódóan is mérsékelt szenegáli fölénnyel kezdődött a találkozó, mivel pedig az afrikaiak vehemensebben is vetették magukat a küzdelembe, a párharcoknak a kétharmadát megnyerték az első félórában és már tíz lövésnél tartottak, igaz, jelentősen nagy helyzetnek ezek közül csak egy volt tekinthető, de Boulaye Dia nem találta el a kaput. A félidő legvégén azonban egy hosszú előreívelésnél Félix Torres tétovázott, a mögötte kilépni készülő Ismaila Sarrt pedig Piero Hincapié elkaszálta. A megítélt büntetőt a Mané örökébe lépni igyekvő sértett váltotta gólra nagyon higgadtan, végig a kapusra emelt tekintettel gurított a bal alsó sarokba.

A szünetben kettős cserével igyekezett felrázni a csapatát Gustavo Alfaro, a középpályára érkeztek támadóbb szellemű játékosok, mivel Szenegál pedig alaposan visszafogta a letámadását, a dél-amerikaiak át is vették a játék irányítását. Ez végül csak a második játékrész közepén érett először nagyobb helyzetté. de az rögtön az egyenlítést is jelentette egy megcsúsztatott szöglet után, ahol a rövid oldali kapufához állított védő miatt nem volt lesen az így szabadon a védők mögött maradó Moisés Caicedo.

Mielőtt azonban eltöprengtünk volna rajta, hogy a saját magát alaposan elaltató Szenegál hogyan tudna váltani, egy túloldali pontrúgás is gólt hozott, amikor egy amúgy ártatlan beívelést az eddig inkább az ellenfelek kapuja előtt veszélyes Enner Valencia egy szerencsétlen mozdulattal épp Kalidou Koulibaly elé juttatott, Teranga oroszlánjainak csapatkapitánya pedig a hálóba vágta első válogatott találatát a 66. mérkőzésén. Így aztán Aliou Cissé nem kényszerült a visszavont harcmodor megváltoztatására, hanem a korábbinál is nagyobb óvatossággal húzhatták fel a tanítványai a meglehetősen passzív védőfalukat.

Magasles – Odafentről vigyázó szemek

A döntő találatot szerző Kalidou Koulibaly csapatkapitányi karszalagján a 19-es szám volt látható, akárcsak a lelátón a szenegáli szurkolók testfestésén és transzparensein. Ez volt ugyanis Papa Bouba Diop mezszáma, aki nem csak az ország első vb-találatát szerezte, hanem három gólig is jutott 2002-ben, az akkori generáció negyeddöntőig tartó menetelésében. Már négy éve Oroszországban is az ő tiszteletére viselte Mbaye Niang a 19-es mezszámot és szerzett azzal gólt Lengyelország ellen, amikor a kőkemény középpályás már az amiotrófiás laterálszklerózis egy súlyos változatában szenvedett, és végül 2020. november 29-én elhunyt.

Fotó: James Williamson - AMA/Getty Images

Idén Famara Diédhiou viselte a mezszámát, aki szintén betalált Katar ellen, de nem csak azt mondhatjuk el, hogy Szenegál minden vb-jén szerez gólt a 19-es mezt viselő játékos egy győztes meccsen, hanem most alighanem a szerencsésen Koulibaly elé pattanó labdában is benne volt a keze odafentről. A csapatkapitány egyébként még a mérkőzés legtöbb felszabadításával (10), legtöbb labdaszerzésével (7) és 12 párharcából 10 megnyerésével is méltó örökébe lépett ma a nemzeti legendának.

Ami jó volt – Amit a vb-kben szeretünk

Egyrészt elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag megkezdődött az egyenes kieséses szakasz ezzel a meccsel, hiszen ez már számolgatás nélküli ki-ki küzdelem volt a felek között. Sőt, talán kiélezettebb is annál, hiszen a döntetlen az egyik alakulatnak nem lett volna hosszabbítást sem érő eredmény, tehát folyamatosan rá volt kényszerítve valamelyik csapat, hogy a győzelemért hajtson és még fordulatok is akadtak a találkozón.

Ráadásul olyan kultúrákat jelenítettek meg a válogatottak és a lelátókon a szurkolóik, melyek nagyon ritkán kerülnek a futballvilág látómezejének centrumába. Ezzel igazán üde színfoltot jelentettek az Európába centralizálódott klubfutballnak a sokkal fejlettebb infrastruktúrával, sokkal tökéletesebbre csiszolt, ám ezzel sokkal inkább uniformizálódott világával szemben.

Ami nem volt jó – Nehéz dominancia

Az jól látható volt a találkozón, hogy egyik csapat sem a labda dominálásában érzi a leginkább komfortosan magát, így amikor gólkényszerben volt, nem tudott különösebben kreatív és szervezett támadójátékkal kirukkolni. Ennek ellenére sikerült hibákat kikényszeríteniük és szerencsés lehetőségeket góllá váltaniuk, de ez nem takarta el teljesen a gyengeségeiket.

Miért kövessük tovább a győztest?

A nyolcaddöntőbe jutó Szenegálnak a papírforma alapján nem is lesz szüksége domináns játékra a folytatásban sem, hiszen a B-csoport győztesével mérkőznek majd meg szombaton, amire jelen sorok lepötyögésének idejében leginkább Angliának van esélye.

Az mondjuk már egy sokkal nehezebb kihívást jelentene az afrikaiaknak, ahol viszont a tét könnyen rányomhatja a bélyegét a játékra, így nagy küzdelemre van kilátás.

Kiemelt kép: Ozan Kose /AFP via Getty Images