29 nap, 64 mérkőzés, indul a katari világbajnokság

Egy héttel ezelőtt még góllal ünnepelhette Kylian Mbappé a klubcsapata, a PSG Auxerre elleni sikerét; a dán Christian Eriksen góllal búcsúzott el a Premier League küzdelmeitől; a portugál Rafael Leao és a lengyel Arkadiusz Milik az olasz pontvadászatban volt eredményes; Jamal Musiala pedig két gólpasszal járult hozzá a Bayern München 2–0-ás sikeréhez – utóbbi – minden sorozatot figyelembe véve – 22 szezonbeli találkozó után 19 évesen elérte a dupla mutatókat, 12 gólnál és 10 gólpassznál jár. A futballvilág krémje pihenés, átállás és felkészülés nélkül érkezik Katarba, a legkisebb országba, mely valaha világbajnokságot rendezhetett. Az eddigi legkevesebb ráhangolódási periódus a Dél-Korea és Japán által rendezett 2002-es torna előtt volt, ott „csak” húsz nap állt rendelkezésre a csapatoknak a minden apró részletre kitérő felkészülésre, általában 30-40 nap volt a gyakorlat a korábbi rendezések alkalmával.

A várakozás, a vágyakozás izgatott állapotát pedig az elmúlt hétvégén még kedvenc csapataiknak szurkoló fanatikusok sem élhetik át, a sport körül dolgozó szakemberekkel, újságírókkal, tévés munkatársakkal, statisztikusokkal együtt esnek át a klubfutballból a világ legnézettebb sporteseményének küzdelmeire. A legtöbben, az élményeket fel sem dolgozva sietnek majd haza december második felében, hiszen egy héttel a döntőt követően már bajnoki találkozókat rendeznek, például Angliában karácsonykor, a Boxing Day alkalmából. Az extrém körülmények pedig sok esetben extrém alkalmazkodást igényelnek, melyre leginkább a mérhetetlen mérkőzésszámmal a tornára érkező játékosoknál lesz szükség. A keretek közül a legtöbb játékperccel a portugál, a brazil és a német válogatott játékosai rendelkeznek, így hatalmas szerepet kap majd a regeneráció, a végső sikereket nagy mértékben befolyásolhatják azok a tudományos szakemberek, akik a csapatok mellett dolgoznak. A katari keret játékosainál például 15-ször többet játszottak ezek a labdarúgók. A 2021 júliusa óta eltelt időszakban a legtöbb játékpercet a holland Virgil van Dijk (Liverpool), a Manchester City portugál sztárja, Joao Cancelo és a Bayern München egyik mérkőzésén megsérült szenegáli Sadio Mané könyvelhette el.

A tudományos ismeretek rekordgyorsasággal nyertek teret a sportéletben az elmúlt időszakban. A top csapatok szervezettsége, az új és innovatív módszerek felé való nyitottság, illetve az anyagi lehetőségeik hatalmas előnyt jelenthetnek a fejletlenebb versenytársakkal szemben. A felkészültségre a katari klíma és időjárás okán is szükség lesz, hiszen a jelenlegi harmincfokos hőmérséklet és az 57%-os páratartalom nem segíti a résztvevők életét. A feladatok sorában előkelő helyen szerepel az, hogy hogyan szoktassák az állandó hűtéshez, klimatizációhoz a labdarúgókat. A futballvilág nem játszott még hatalmas befúvókkal, klímaberendezésekkel hűtött környezetben, így nem sok tapasztalat áll a szakemberek rendelkezésére.

A legutóbbi négy nagy tornát európai csapat nyerte, Brazília 2002-ben emelhette magasba a győztesnek járó Rimet-kupát.

Az eredményességen túl mindkét csapatnak olyan mély a kerete, hogy könnyen lehet forgatni a játékosokat, mindig hasonló minőséget állítva az ellenfelek elé. A két dél-amerikai topcsapat eléggé idős kerettel érkezik a tornára, és az utolsó nagy csatára induló belga aranygeneráció is a korosabbak közé tartozik. Ghána lesz a legfiatalabb a tornán. Az esélyesek között említik még sokan az idei nyolc találkozójából mindössze hármat megnyerő francia csapatot és a 2022-es évét eddig inkább elfelejteni vágyó, idén két nyertes meccsel álló Angliát is.

Hatalmas kérdőjelként áll sokak fejében a portugál csapat is, mindenki kíváncsi arra, hogy Cristiano Ronaldo manchesteri története és az azóta adott nyilatkozatai milyen hatással lesznek a csapatra, a Ronaldo-effektus ezúttal milyen irányba tereli majd Fernando Santos csapatát, a kialakult düh és dac tud-e akkora erőt adni a 37 éves világsztárnak, hogy a 2016-os Eb-siker (a 2018-19-es Nemzetek Ligája-győzelmet most nem számítjuk) után egy második tornát is megnyerjen a csapatával. A portugáloknak már a csoportmeccsek sem ígérnek könnyű sétát, Uruguay és Dél-Korea kifejezetten erős ellenfélnek mondható, viszont annyi topjátékossal, világsztárral rendelkezik ez a luzitán gárda, hogy egy jó rajtot követően akár a végső sikerre is esélyesek lehetnek.

A meglepetéscsapatok névsorát toronymagasan az Afrika-kupa-győztes Szenegál vezetné, ha az utolsó pillanatban nem sérül meg Mané, ám az ő hiányában is tele van a gárda top játékossal, ráadásul a csapatszerkezet is stabil, hiszen a korábbi játékos, Aliou Cissé már 2015 óta vezeti a válogatottat. Ez az afrikai csapatoknál szokatlan állandóság és tudatos építkezés adhat esélyt Afrika legjobbjának. Mellettük kíváncsian várják a szakemberek az elmúlt években dinamikusan fejlődő nemzetek szereplését. Kanada és az Egyesült Államok részvétele már nem kérdés a világbajnokságon, esetleges továbbjutásuk sem kerülne a meglepetés kategóriába. Dánia ismételt jó szereplése csak megerősítené a tényt, hogy az európai felső polc felé leginkább kopogtató résztvevőről beszélünk.

Németország esetleges sikerével utolérhetné az ötszörös győztes, eddig minden tornán résztvevő Brazíliát, az viszont óriási meglepetés lenne, ha az eddigi nyolc győztesen kívül bármely másik nemzet állna fel a dobogó legfelső fokára, erre talán Portugáliának vagy Hollandiának van némi esélye. 2026-ban már 48 csapat vesz majd részt a világbajnokságon Amerikában, Katarban utoljára még 32-en versenyeznek a legjobb helyezésekért. A december közepéig tartó tornán 64 mérkőzést láthatunk, melyről folyamatosan tájékoztatjuk majd a kedves olvasókat.

Jó szórakozást kívánunk nektek!

Kiemelt kép: FIFA