A 2022-es rájátszás két utolsó kialakult párharcának elemzése

Phoenix Suns – (8) New Orleans Pelicans

Fotó: SN

Mire figyeljünk a Sunsnál? 

A Phoenix Suns gyakorlatilag a teljes alapszakaszt dominálta, és végül úgy nyert 64 mérkőzést, hogy ebben igazából több is benne lett volna. Ahogyan azt korábbi elemzésünknél leírtuk, mintha tényleg csak abban nem lennének jók, amiben nem is akarnak jók lenni. A liga legrosszabb esetben is második legjobb hátvéd duója az övék, a liga legjobb 3&D játékosa (Mikal Bridges), a liga legjobb 25 éven aluli centere Deandre Ayton személyében, és a liga egyik legjobb kispadja, amelyet főleg a két Cameron, Payne és Johnson vezetnek. Devin Booker eddigi pályafutása legjobb idényét futja, Chris Paul pedig sokadvirágzását éli.

Kicsivel kevesebbet játszik, kevesebb blokkot oszt ki, ami viszont egyből szemet szúr, hogy majdnem három egységgel nőtt a pontátlaga, ráadásul hatékonyabbá vált a pontszerzési hatékonyságot tekintve is. Hiába a kevesebb blokk – sőt, talán pont mivel kevesebb blokkja van –, védekezésben is előrelépett, úgy tudja zavarni az ellenfeleinek a dobásait, hogy kevesebbszer faultol, és támadásban magabiztosabb, és gyakrabban is keresi őt Booker és Paul. A Suns egy tökéletes összhangban lévő gépezet, amelyet borzasztó nehéz lesz bárkinek megállítani.

Mire figyeljünk a Pelicansnál?

A McCollum-csere után a New Orleans nagyszerű menetelésbe kezdett, és a jelenlegi kezdőötöse egészen jó elegye a támadásnak és a védekezésnek. A McCollum–Ingram duó meccsenként 48-50 pont körül fog termelni a Suns ellen, a kérdés az, hogy a maradék 55-58-at, amivel talán lehetne majd esély meccset nyerni, ki fogja hozzátenni. Jonas Valanciunas nem rossz játékos, de mindig is megvoltak a maga hiányosságai (elsősorban a védőoldalon), Herbert Jones pedig bár az egyik kedvenc újoncom, támadásban még meglehetősen nyers, sokat kell dolgoznia azon, hogy például Bridges nyomdokaiba léphessen. Willie Green, a Pelicans tehetséges, fiatal főedzője vélhetően egy kilences rotációt fog alkalmazni, és ha az első két mérkőzést dominálná a Suns, jó eséllyel Valanciunast fogja kivenni a kezdőből, hogy aztán Larry Nance Jr.-t rakja be a helyére.

Mi dönthet?

Az az igazság, hogy a Suns annyival jobb csapat, hogy ha akár csak a legjobbja 80%-át hozza, simán megnyeri a párharcot. Itt nem az a kérdés, hogy a Pelicansnak lehet-e esélye továbbjutni, hanem az, hogy hogyan nyerhetnek meccset.

Miami Heat – (8) Atlanta Hawks

Fotó: Getty Images

Az Atlanta Hawks játékosai megint bizonyították, hogy kiélezett pillanatokban a helyén van a szívük, főleg „Ice Trae”-nek (ice tray, azaz jégkocka tartó átalakítva Trae Young nevével, arra utalva, hogy hidegvérrel oldja meg a kiélezett pillanatokat) köszönhetően, aki a liga egyik legjobb játékosa jelenleg. Az alapszakasz nem sikerült túl kiegyensúlyozottan az Atlantának, de az már mindenki számára akkor világos volt, hogy sokkal több van a keretben. A Heat egy részben új csapatot rakott össze, amely már első évében meg tudta nyerni a keleti alapszakaszt, igaz, hogy ehhez ezúttal mindössze 53 győzelemre volt szükség.

Mire figyeljünk a Heatnél?

A Miami a liga egyik legjobban védekező és triplázó csapata, amely kimondva-kimondatlanul a rájátszásra lett felépítve. Chris Paul példáján felbuzdulva odavitték a korát tekintve szintén őskövület Kyle Lowryt, aki azonban hasonló módon lendítheti majd fel ezt a gárdát, mint tette azt Paul a Sunsszal. A rájátszásban szerzett tapasztalat rendkívül sokat ér, főleg, amikor egy olyan hírességek csarnokába igyekvő legendától jön, mint Lowry, aki ráadásul védekezésben is extrát tud nyújtani. Butler a triplázást leszámítva, amit majdnem teljesen elfelejtett, szintén remek alapszakaszt hozott, és a Heat úgy nyert 53 meccset, hogy edzője, a zseniális stratéga, Eric Spoelstra rengeteg különböző ötöst kipróbált, és közben olyan kiegészítő játékosokat épített fel, mint Caleb Martin vagy Max Strus, akik biztosan a rájátszás rotációnak is a tagjai lesznek.

Mire figyeljünk a Hawksnál?

John Collins és a Cleveland Cavaliers ellen megsérülő Clint Capela helyzete is bizonytalan. Előbbi már edzett négy a négy ellen, de nem tudni, hogy ott lehet-e az első mérkőzésen. Capela ijesztő sérülést szenvedett a Cavs ellen, amikor nekiestek a térdének, bár szakadás az előzetes hírek szerint úgy tűnik nincs, egy térdszalag-húzódás is jó eséllyel több hét lenne, ami azt jelentené, hogy ebben a szériában szinte biztosan nem számíthatna rá Nate McMillan edző.

Ha sem Collins, sem pedig Capela nem tud pályára lépni, az a Hawks eleve nem túl jó esélyeit még tovább rombolhatná. Young akár egymaga is tud meccset nyerni, de szükség van köré a jó védekezésre, amit De’Andre Hunteren kívül főleg Capela – és kisebb mértékben Collins – tudnak hozni a magas posztokról. Danilo Gallinari támadásban jó opció, de ma már kezdőként túlságosan nagy hátrány a védőoldalon.

Mi dönthet?

A Hawks egy kiegyensúlyozott támadócsapat, nem rohan, de nem is lassú (16. a „pace”, tehát labdabirtoklási sebesség tekintetében), játékosai hatékonyan tripláznak, főleg az elzárás-leválásokon keresztül sok büntetőt harcolnak ki, és azokat jó százalékkal értékesítik. A Heat azonban kifejezetten rossz párosítás számukra, még a Hawks magasembereivel együtt is, ha ők nem játszanak, vagy nem teljes értékűek, hamar véget érhet a sorozat.