A 2022-es rájátszás már ismert párharcainak elemzése – Kelet

A 2022-es rájátszás már ismert párharcainak elemzése – Kelet

2022. ápr. 15.

Elérkezett a 2021-2022-es NBA szezon alapszakaszának a vége, és már túl vagyunk a play-in, tehát a „bejátszás” első körén is, azaz a teljes mezőnyből már hat párharc résztevőinek kiléte ismert. Ezek közül ezúttal a három keleti párharcot vesszük górcső alá egy, talán minden korábbinál izgalmasabbnak ígérkező rájátszásra várva.


 


A play-in első körében a Keleti főcsoportban az alapszakaszt a hetedik helyen záró Brooklyn Nets legyőzte a nyolcadik Cleveland Cavalierst (115–108), így hetedik kiemeltként bejutott a rájátszásba. A vesztes Cavs is odaérhet még, amennyiben a Charlotte Hornets gárdáját 132–103-ra legyőző Atlanta Hawks-ot felülmúlja. (Nyugaton a 7. Minnesota 109–104-re győzött a Los Angeles Clippers ellen, így már biztos play-off-résztvevő, a 9. New Orleans Pelicans pedig 113–103-ra verte meg a San Antonio Spurst, tehát Clippers–Pelicans csata lesz a bejátszás második körében az utolsó nyugati play-off-ban való indulási jogért.)


 



 


(4) Philadelphia Sixers (5) Toronto Raptors


A Sixers-Raptors a Celtics-Nets párharc mellett sokak számára a legjobban várt összecsapás. Kezdjük mindjárt azzal, hogy a két csapat egymás rájátszás-riválisa a 2019-es, Kawhi Leonard hetedik meccses, dudaszóra eleresztett – és bedobott – kosárral véget érő, hihetetlenül emlékezetes konferenciadöntő párharc óta. A 2001-es konferencia-elődöntő ugyanilyen módon ért véget, csak ott Vince Carter utolsó dobása kiperdült a hetedik meccsen. Hiába csak ez a két párharc zajlott le a két csapat között, ráadásul majd 20 év köztük, ez bizony egy rivalizálás.


 


Mire figyeljünk a Sixersnél?


A Philadelphia remekül kezdte a James Harden, Ben Simmons csere utáni időszakot, valószínűleg annak is köszönhetően, hogy Harden maga is ragyogóan játszott az első négy meccsen. Aztán valami történt, mert az azóta lejátszott 17 összecsapáson teljesen maga alatt van, és ezzel párhuzamosan a Sixers is felemás időszakon van túl, aminek köszönhetően végül csak a 4. helyen végeztek, ezzel „elnyerve” a lehetőségét annak, hogy a számukra egyértelműen legkevésbé fekvő első körös ellenfél ellen kelljen kezdeniük. Ha ez nem lenne elég, az All-Defense második csapatunkba beválasztott Matisse Thybulle, aki csak egy oltást vett fel, azt is több, mint egy éve, oltatlan sportolónak számít, és így nem játszhat a kanadai meccseken. Nem lesz tehát sem a harmadik, sem a negyedik mérkőzésen, és mivel elég valószínű, hogy hatodik mérkőzés is lesz, minden bizonnyal ott sem léphet majd pályára.


A Sixers szekerét elsősorban természetesen Joel Embiid húzza, aki MVP-formában játszik a szezon eleje óta, és miután Nikola Jokics ebben a szezonban az előző után borítékolhatóan ismét megszerzi a címet, a kameruni a következő évadban már tényleg top favorit lesz erre a díjra. Akit még ki kell emelni, az a legtöbbet fejlődő játékos címre pályázók egyike, Tyrese Maxey, ő hihetetlen sokat lépett előre a második évében – elsősorban a dobását és a játékszervezését tekintve. Tobias Harrisszel évek óta „se veled, se nélküled” kapcsolatban vannak a Philly-szurkolók, és ez nem ebben a sorozatban fog megdőlni. Lehet meccs, amit miatta hozhatnak, de olyan is, ami rajta fog elmenni.


 



 


Mire figyeljünk a Raptorsnál?


A Toronto vélhetően a szurkolóik által csak „long bois” -nak (nyakigláb fiúknak) nevezett ötössel áll ki. A csapat tele van 203-205 centiméter körüli wing játékosokkal, akik szinte mindenkin tudnak védekezni, támadásban pedig több poszton, dobóhátvédként és csatárként is bevethetők. Pascal Siakam a legjobbjuk, de az újonc Scottie Barnes is ezt a vonalat képviseli, nem beszélve arról az OG Anunobyról, aki a liga egyik legjobb 3&D, azaz támadásban és védekezésben is extrát nyújtó játékosa. A Raptors elit védőcsapat, amely főleg támadásban válik limitálttá, de ezen általában túl tudnak lendülni Fred Van Vleet vagy az említett Siakam segítségével. Gary Trent Jr. kevésbé sokoldalú, mint a csapattársai, de idén számtalan 30, sőt 40 pontos meccse is van, ami itt is nagyon sokat érhet majd. Ő egy rendkívül egyenletes triplázó, amire nagy szüksége van a Raptorsnak, mivel ebben nem annyira jók (az utolsó 10-ben vannak a rádobott és az értékesített triplák terén is).


 


Mi dönthet?


A Raptors kifejezetten szörnyű párosítás a Sixers és főleg Embiid számára, aki eddigi pályafutása 17 Raptors elleni meccsén 21 pontot átlagol, és mindössze 42 százalékja van a mezőnyből. Ennél szinte garantáltan jobb lesz most, de a Raptors csapatvédekezése meg fogja izzasztani őt. A nagy kérdés Harden teljesítménye, és valószínűleg ez fogja eldönteni a párharcot is. Ha az első négy Sixers-mezben lejátszott meccsén látott játékost látjuk most viszont, a Sixers nyerni fog, de ha folytatja a sorozatos betliket, egyszerűen nem látom magam előtt, hogyan mehet tovább a Philly.


Tipp: Sixers–Raptors 3:4


 



 



 


(3) Milwaukee Bucks – (6) Chicago Bulls


A Chicago Bulls olyan szinten kezdte ezt a szezont, hogy sokaknak – többek között nekem is – elnézést kellett kérni, amiért lebecsültük őket. Sajnos aztán jött egy olyan sérülés, illetve Covid-fertőzés-sorozat, amely kifogta a szelet a csapat vitorlájából, és a Bulls azóta is hánykolódik valahol az óceán közepén. Szomorú, mert így a szurkolóiknak is meg kell majd küzdeni a „mit lett volna, ha” gondolatokkal, mi, semleges szurkolók pedig jó eséllyel egy potenciálisan szoros(abb) párharccal leszünk szegényebbek.


 


Mire figyeljünk a Bucksnál?


A Milwaukee-ról kicsit keveset beszélünk mostanában, annak ellenére, hogy ők a címvédők. Ezért persze részben ők a felelősek, mivel a korábbi években szinte mindig elit védekezésük meglehetősen visszaesett, és az egész csapat kicsit olyan benyomást kelt, mintha nagyon unták volna a bajnoki cím utáni alapszakaszt. Pat Connaughton azért hoz egy „karrier-évet”, Giannis Antetokounmpo pedig még az MVP-s éveire is rátett egy lapáttal (Jokics azért simán duplázni fog, mint ebből a táblázatból látszik), Jrue Holiday és Kris Middleton pedig továbbra is a liga talán legjobb, szupersztár melletti duóját alkotja. Brook Lopez visszatért a sérüléséből, és már le is hozott néhány jobb meccset, pont időben a rájátszás előtt. A Bucks gyengén kezdett, de erősen zárt, pontosan fordított pályát leírva, mint a Bulls, ráadásul a Milwaukee 4–0-ra hozta le kettejük alapszakasz párharcát.


 



 


Mire figyeljünk a Bullsnál?


Sajnos a Chicago-szurkolók joggal lehetnek pesszimisták, a Bucks alapból nehéz ellenfél számukra, és ez még akkor is igaz lenne, ha a szezon elején látott, egészséges, védekezésben és támadásban is top 10-es bikák futnának ki a parkettre. Így, hogy Lonzo Ball egyáltalán nem játszhat, Alex Caruso és Patrick Williams pedig csak nemrég tért vissza sérüléséből, nem is tudom, minek kellene történnie ahhoz, hogy a Bulls reális esélyekkel várhassa ezt a párharcot (valószínűleg egy Giannis-sérülésnek). A bikák védekezése a liga egyik legrosszabbja az elmúlt hónapokban, ez pedig gyakorlatilag leküzdhetetlen akadályt állít eléjük, a Bucksnak viszont tökéletes első körös ellenfél lehetnek az üzemi hőfok eléréséhez.




Mi dönthet?


A Bucks minden szempontból jobb és mélyebb csapat, ráadásul a bajnoki tapasztalat hatalmas előny. Lopez visszatértével Bobby Portis újra a padról szállhat majd be, ami még hatékonyabbá teheti a Milwaukee rotációját, amiben még a meglehetősen rossz megítélésű Grayson Allen is ott lehet, mint 3&D opció.


Tipp: Bucks–Bulls 4:1


 



 



 


(2) Boston Celtics – (7) Brooklyn Nets


Nem megbántva a Cleveland Cavalierst, az ő szurkolóikon kívül mindenki örül annak, hogy nem egy Celtics-Cavs, hanem egy Celtics-Brooklyn párharc adatik meg nekünk az első körben. Kevin Durant néz majd szembe Jayson Tatummal, és akkor még nem is beszéltünk arról a Kyrie Irvingről, aki viharos körülmények között vált el a Keltáktól, amit azzal tetézett, hogy egy éve megtaposta a logót, majd egy fura szertartással – saját bevallása szerint – megpróbálta elűzni a hely gonosz szellemét. Ez lesz az első kör csúcs párharca, ezért ennek szenteljük a legnagyobb figyelmet is.




Mire figyeljünk a Bostonnál?


A párharc első meccse előtt a Celtics és a Nets szurkolói is magabiztosak, és a véleményem szerint mindkettőt meg lehet érteni. A Boston arra alapozhat, hogy fojtogató védekezésük még nagyobb fegyver lehet az alapszakaszhoz képest lassabb játékot hozó rájátszásra. Négy játékosuk is van – Jayson Tatum, Jaylen Brown, Marcus Smart és Grant Williams –, akiket lehet rotálni Kevin Duranton, de Al Horford is másodvirágzását élte ebben a szezonban a saját palánkja alatt, így amikor neki kell kiváltani a 2017-es MVP-re, talán akkor sem lesz reménytelen helyzetben a Celtics.


Robert Williams hiánya természetesen nagy veszteség, de érdekes módon, amikor Horford és Daniel Theis egyszerre voltak a pályán, a Celtics védekezése még annál is jobb volt, mint Williamsszel, és 100 labdabirtoklásra vetítve átlagosan 33,2 ponttal voltak ilyenkor jobbak az ellenfelüknél. Hozzá kell tenni persze, hogy ez nem túl nagy minta, ők ketten együtt mindössze 109 percet töltöttek a pályán ebben a szezonban. Amikor egyébként Theis egyedül van pályán, a Boston azért átlagosan 6,6 ponttal rosszabb, mint amikor csak Robert Williams volt a pályán, ez is Horford szezonbeli értékére világít rá.



Ha a támadó oldalt nézzük, természetesen a Tatum, Brown duóra fog épülni a „kelták” játéka, amely ebből a szempontból másolja a Clippers-receptet, két nyurga, de rendkívül atletikus, jól dobó wing játékossal (hasonlóan Kawhi Leonardhoz és Paul George-hoz). A Celtics azért annyival mindenképpen beljebb van, hogy Marcus Smart alulértékelt szervező, rendkívül sokat fejlődött a passzkészsége az évek során, és idén már hat gólpasszt átlagolt.


 



 


Mire figyeljünk a Netsnél?


A Brooklyn Netsnél is van nagy hiányzó, de ezt egyelőre nem érezzük igazán bajosnak, mivel a James Hardenért cserébe érkező Ben Simmons még egyáltalán nem lépett pályára új csapatában. A hírek szerint a negyedik meccs környékén megpróbálkozhat vele Steve Nash, a játékosként két MVP-címet nyerő főedző, de őszintén szólva én szkeptikus vagyok, hogy pályára lép-e majd az ausztrál. Ha esetleg addig előnyt építene ki a Nets, azért, ha pedig 1:2-re állnak, de összességében nem teljesen elégedetlenek a látottakkal, akkor azért nem fogják játszatni. A legkézenfekvőbb magyarázat persze az, hogy a rájátszás nem arra való, hogy valakit beépítsenek a csapatba, ahhoz az alapszakaszban kellett volna visszatérnie.


Ha mégis pályára kerülne, 15-20 percnél szinte biztosan nem fog többet játszani, és arra pedig egyenesen mérget vennénk, hogy a negyedik negyed utolsó pillanataiban nem lesz bent. A Netsnél érdekesség még, hogy milyen keveset tudott eddig együtt játszani a Durant, Irving duó, mindössze 524 percet, azok alatt viszont a Nets 122,8-as támadóhatékonyságot mutatott, ami természetesen a legjobb ilyen mutató a csapaton belül (100 perc felett). Amikor ez a két játékos egyszerre van a pályán, tényleg olyan csapatvédekezésre van szükség, amire a Celtics mellett talán csak egy-két csapat képes.


Bruce Brown szerepe lesz még érdekes, aki gyakorlatilag a Draymond Green féle feladatokat kapta meg támadásban, labda nélkül mozog be a „festékbe”, ahol megtalálják őt, és ebből vagy próbál befejezni, vagy tovább osztogat (főleg az utóbbi). Nem passzol annyira jól, mint Green, de ez abból is fakad, hogy ő alacsonyabb, így nem lát át úgy a védők felett, mint a Warriors erőcsatára. A Netsnél Nic Claxtonra hárulhat majd kulcsszerep, különösen, ha Andre Drummondot le tudja kergetni a pályáról a Celtics egy esetleges „small ball” ötössel (magasember nélküli, mozgékony játékosokból álló ötös). Én személy szerint nagyon megnéznék egy Smart, White, Brown, Tatum, G. Williams ötöst – főleg a negyedik negyedekben.




Mi dönthet?


A fő kérdés, amit fel kell tennünk, hogy milyen mértékig volt felelős ezért a hihetetlen védekezésért Robert Williams? Érdekesség egyébként, hogy több szakértő várja a Nets sikerét, mint fordítva, amit elsősorban természetesen Kevin Durant személyéhez kötnek. KD ma is top 5-ös játékos a ligában, aki egy személyben is szorossá tehet egy párharcot, ez a Nets pedig még így Simmons nélkül sem annyira sekély, ami a keret mélységét illeti. Nem tudom, mennyit lehet majd a pályára tenni Petty Millst, Goran Dragicsot és Seth Curryt, főleg kettes kombinációkban, de amíg az Irving, Durant duó 40 perc körül tud átlagolni, addig szoros meccseket játszhat a Brooklyn. A Celtics a fiatalságában bízhat, és abban, hogy a Tatum, Brown duó végre beérett, mint a liga talán legjobb wing párosa, ráadásul Williams az ötödik mérkőzés környékére újra előkerülhet, ami akár át is billentheti majd a mérleg nyelvét egy addig vélhetően kiélezett párharcban.


Tipp: Celtics–Nets 4:3


 



 




 

Szerző

Zukály Zoltán

Zukály Zoltán

Zukály Zoltán

A Büntető.com szerzője.